erkölcsi jó (lat. bonum morale): érték (→jó), mely eszközként segíti az embert →végső célja elérésében. - Ezt a jót mint →örök törvény Isten bölcsessége határozta meg, aki mindent a maga céljára rendel. Ezt az örök törvényt az ember részben természetes eszével  (ezért →természetes erkölcsi törvény), részben teljesen és tökéletesen Isten természetfölötti kinyilatkoztásával (ezért →isteni törvény) ismeri föl. - Megvalósulhat tárgyban (→épületes), cselekedetben (→jó cselekedet), minőségben (→erény), személyben (→szent).  **

VS 8, 11, 84.