Magyar Katolikus Lexikon > E > epe


epe: a máj által termelt, az epehólyagban összegyűlő és innen a nyombélbe ürülő, zöldessárga, keserű emésztőnedv. - Az ókorban azt gondolták, hogy a kígyóméreg a kígyó ~hólyagjában van, ezért a héb. merérah szónak 'epehólyag' (Jób 16,13; 20,25) és 'méreg' (20,14) a jelentése. A hal ~jét az ókorban szembetegségek ellen gyógyszerként használták (Plinius, Historiae Naturalis 32,34; Tób 6,5.9; 11,4.8.11-13) - Mt 27,34-be az ~ úgy kerülhetett, hogy a gör. fordító összetévesztette az arám móra, 'mirha' és a meróra, 'epe' szavakat (vö. Mk 15,23; →mirha). **

BL:367.