🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > E > enthusziaszta
következő 🡲

enthusziaszta (a gör. entheosz, 'Istennel eltelt' szóból): általános értelemben túlfűtött, állandó lelkesedésben élő ember; vallási értelemben fölfokozott lelkiéletet élő, végletességre hajló lélek. - Teol. megítéléséhez örök példa Szt Pál vitája az ~ korintusiakkal, akik a 3. és a 7. mennyországba képzelve magukat azt hitték, nincs semmi felelősségük a földiek terén (1Kor 12,1-10). Pál ap. a Megfeszített hirdetését és követését állította nézeteikkel szembe: a végesség, a bűn és a halál tényeinek és következményeinek józan tudomásulvételét. A szeretet mértéke nem az érzelmi hőfok, hanem a felebarátért, az egyhközs-ért és a világért vállalt szolgálat és felelősség. **

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.