emberi jogok: minden →embert megillető alapjogok, melyek az ember természetének, testi, lelki és szellemi adottságainak megélését alapföltételként biztosítják. - Gyökerei az ókorba nyúlnak vissza. Már a görög bölcselet is az embert tekintette „minden dolog mércéjé”-nek, ám ez akkor összefért a →rabszolgasággal. Azt az eszményt, hogy mindenki léténél fogva egyenlő, a kerség hirdette meg a szeretet-parancs alapján (Gal 3,28). Ennek ellenére amikor az abszolutista-monarchista áll-ok nagy polg. forr-ai az →egyenlőség és testvériség jelszavait zászlajukra tűzték, a klérussal és az Egyh-zal is szembefordultak. Ez magyarázza az Egyh. tartózkodó magatartását az ~ első, társad. megfogalmazásaival szemben. - Az ~ eredetéről 2 fontosabb vélemény alakult ki: a) A természetjogi felfogás hívei szerint az ~ az értelmes emberi természetben gyökereznek, épp ezért az embert személy-volta miatt illetik meg, nem az áll-tól, a közösségtől kapja. Tiszteletbentartásuk az áll-ot is kötelezi. - b) A pozitivista felfogás szerint az ~at az egyén az áll-tól az állampolgári jogokban kapja. E nézet szerint az ~ forrása az áll. törvényhozás, mely az állampolgári jogokat tetszése szerint megváltoztathatja. - Az ENSZ-dokumentumok (Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, →Egyesült Nemzetek Szervezete) és a nemzetk. jogi fejlődés napjainkban egyre inkább a természetjogi (az ember személy-voltában gyökerező) elméletet tekinti az ~ alapjának. A pozitivista elmélet ugyanis állandó visszaélési lehetőséget biztosít a diktatúrának az ~ tagadására és az állampolgári jogok önkényes változtatgatására, magyarán tág teret enged a pozitív joggal való visszaélésre. - Az alapjogok minden kultúráll. jogi építményének részeivé váltak. Az ENSZ 1948. XII. 10: fogadta el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Kötelezte tagáll-ait, hogy tartsák tiszt-ben az ~at. Mivel a közgyűlés határozata csak ajánlat, az ENSZ az egyes jogokat szerződésekkel (konvenciókkal) igyekszik megerősíteni. Így jött létre 1966: a Gazdasági, szociális, kulturális, polgári és politikai jogok Egyezségokmánya, Mo. 1976: ratifikálta. - A ker. tanítás szerint  az ~ gyökere az ember szellemisége, vagyis istenképisége (Ter 9,6), melyben benne van az is, hogy az ember társas életre született. XXIII. János szerint „az ember a hordozója, megteremtője és célja minden társadalmi berendezkedésnek, mégpedig az az ember, aki természeténél fogva társas lény és magasabb létrendre hivatott, mely teljesen fölülmúlja a természetet”. A p. ennek alapján sorolta föl az ~ katalógusát a →Pacem in Terris enc-ban 1963: az élethez, a megélhetéshez való jog, erkölcsi, művelődési, szociális jogok, a vallás szabad gyakorlásának, a szabad pályaválasztásnak joga, gazd. társulási, ki- és bevándorlási jog, pol. jogok. A →Gaudium et spes megerősítette, hogy korunk Egyháza elkötelezte magát ezen jogok védelmére. 1974: az ált. →püspöki szinodus szerint az evang. az ~ szorgalmazására kötelez. II. János Pál p. szociális enc-iban hangsúlyozza, hogy az ~ alapozzák meg a →demokráciát, a személyes, a nemzeti és nemzetközi fejlődést. Különleges súlya van az élethez való jognak, melynek tiszteletbentartása a 20. sz. végén alapvető erkölcsi kritériummá vált. Cs.I.-L.V.

SRS 33. - CA 47.