Magyar Katolikus Lexikon > E > egyházpolitika


egyházpolitika: az →állam és az →Egyház viszonyát főként az államkormányzat terén meghatározó elvek rendszere. - Mivel az egyh. és az áll. különböző célkitűzésekkel, de ugyanazokból az emberekből szerveződik, kapcsolatuk rendezése, az ún. →egyházpolitikai törvényekkel, ill. az Ap. Sztszék és a világi hatalom közötti nemzetk. jogi érvényű szerződésekkel (→konkordátum, →modus vivendi) elkerülhetetlen. - Miután a kerség fölszabadult és a róm. birod-ban →államvallás lett, K és Ny eltérő irányban fejlődött. K-en az államvallásból →államegyház lett. Ny-on többszázados küzdelem után a pápaság kerekedett fölül. 1302: VIII. Bonifác Unam sanctam bullája rögzíti, hogy az egyh-at mentesség illeti az áll. törv-eivel és hatóságaival szemben; az áll. viszont erkölcsi szempontból az egyh-nak van alávetve, mert a lelki hatalom magasabbrendű a fizikainál (→két kard elmélet). A 14. sz-tól a világi hatalom fokozatosan szuverenitást követelt magának, s bizonyos rendelkezési jogot az egyh. fölött (→febronianizmus, →gallikanizmus, →jozefinizmus). A 18-19. sz: már az egyh-nak kellett védenie szuverenitását az áll-mal szemben. - Az ~i harcok során (→kultúrharc) a köv. lehetséges megoldások mutatkoztak: 1. Az egyh. és az áll. szétválasztása a „szabad egyház a szabad államban” (Cavour) elv alapján. Először az USA-ban valósult meg, ahol eleve így alakult az áll. és az egyh-ak viszonya. Eu-ban először Fro-ban 1905. XII. 9: iktatták törv-be. A teljes szétválasztást a társad. természete valójában lehetetlenné teszi. - 2. Olyan kapcsolat, melyben az áll. az egyh. külső viszonyait a saját érdekeinek megfelelően rendezi. - Mo-on a kat. egyh. államegyház jellegét az 1790/91-es ogy. 23-27, 38. tc-ei megszüntették, de megtartották kiváltságos helyzetét. - Az 1848. IV. 11-i ún. áprilisi törvények közül a 3. tc. értelmében a kir. a →főkegyúri jogot a VKM-on keresztül gyakorolta; a 9. tc. eltörölte az úrbéri szolgáltatásokat; a 13. tc. megszüntette az →egyházi tizedet, miután a papság arról minden kárpótlás nélkül lemondott. A 20. tc. megszüntette a kat. egyh. uralmi helyzetét és „a törvényesen bevett vallásfelekezetek között tökéletes egyenlőséget és viszonosságot” biztosított. Bevett felekezet lett a lat., gör. és örm. szertartású r.k., a ref., ev., unit. és az ort. vallás; az állam vállalta az egyh-ak anyagi szükségeleteinek fedezését az áll. költségvetésből, s előírta a megfelelő →tábori lelkészség megszervezését. Bár a törv. a bevett felekezeteknek teljes egyenlőséget és közjogi testületi státuszt biztosított, az anyagi egyenlősítés éppúgy nem valósult meg, mint a →katolikus autonómia. 1849-67: az 1855: kötött Osztrák Konkordátum szabályozta a birod. ~i kérdéseit, de nem lévén alkotmányos állapot, ennek érvényét a m. egyh-ra nézve vitatták. 1867: a →kiegyezés után fölmondták a Konkordátumot, s részben új ~i törv-eket alkottak. - Az 1790: indult törv-alkotást az 1894-95. é. ~i törv-ek zárták le. 1918: a polg. dem. forr. kísérletet tett az áll. és az egyh. radikális szétválasztására (a VKM-ot szétválasztották Vallásügyi és Okt-ügyi min-ra). 1919: a komm. diktatúra az isk-k és egyh. intézmények államosítása, az egyh. birtokok elkobzása révén az egyh. kiirtását tűzte ki célul. A Forr. Kormányzótanács rendeleteit az Orsz. Vallásügyi Likvidáló Biz. hajtotta végre. - A Horthy-korszakban visszatértek és érvényben maradtak az 1918 előtti ~i törv-ek, de az ap. kir. 1918. XI: tett eckartsaui nyilatkozata után a főkegyúri jog gyakorlása szünetelt. A CIC 1917. nem ismerte el a főkegyúri jogot, s annak legtöbb jogosítványát a Sztszék hatáskörébe vonta. Horthy Miklós kormányzói jogköre nem tartalmazta a főkegyúri jogot. 1920: létrejött a m. kirság és az Ap. Szentszék között a teljes jogú diplomáciai kapcsolat. 1927: az ún. intesa semplice szabályozta a m. kormány egyh. kinevezésekbe való befolyásának módját. Mivel a m. áll. nemcsak lojális, hanem előzékeny volt, konkordátum megkötése nem vált szükségessé. Az 1942:8. tc. az izr. vallást bevett státuszából visszaminősítette törvényesen elismertté. - 1945 u. az ~ fokozatosan az egyh. sekrestyébe szorítása, majd a vallás teljes fölszámolása irányába fordult. A földreform 1945: kárpótlás nélkül elvette az egyh. gazd. alapját. 1946: fölszámolták a legtöbb kat. egyes-et. A 33. tc. törölte a felekezetek bevett, elismert és tűrt 3-as rendszerét, s közjogilag csak elismert és el nem ismert kategóriába osztotta őket. 1948. VI. 16: a 33. tc. államosította az egyh. isk-kat. 1949. VIII. 18: a 20. törv., az új alkotmány kimondta az egyh. és áll. teljes elválasztását. 1950 nyarán megkezdték a szerzetesrendek fölszámolását, VIII. 1: megindult a papi →békemozgalom. A kényszerítő erőknek engedve VIII. 30: a Magyar Népközt. és a MKPK megállapodást kötött, melyet a Sztszék nem tekintett érvényesnek. 1951: fölállították az →Állami Egyházügyi Hivatalt, VII. 4: az 1951:20. elnöki tanácsi tvr. az főkegyúri jogra hivatkozva az Elnöki Tanács előzetes hozzájárulásához kötötte az Ap. Sztszéktől függő státuszok betöltését. XI-től a ppségeken min. biztosok, ún. „bajszos püspökök” felügyelték az egyházkormányzatot. 1957: a forr-at követő megtorlás után a főpapság az →Opus Pacis szervezetében kezdett együttműködést a pol. hatalommal. - 1964. IX. 15: részleges megállapodás szül. a M. Népközt. és a Sztszék között az alkotmányra teendő esküről, a pp-ök kinevezéséről és a Róm. Pápai Magyar Int-ről. A Sztszék elismerte az Elnöki Tanács előzetes hozzájárulási jogát (tulajdonképpen vétójogát) a kinevezéseknél. A megállapodáshoz tartozó titkos jegyzőkv. rögzítette a rendezésre váró kérdéseket (tp-építés, hitokt. stb), melyek megoldása a ppi székek betöltése után a „kis lépések politikája” révén lassan megtörtént. -

1989: áll. részről lekerült a napirendről a vallás és az egyh-ak „történelmileg szükséges” elhalásának elmélete. A Németh-kormány, főként Glatz Ferenc művelődésügyi min. közreműködésével felmondta az 1950: kötött egyezményt, lemondott az egyh-ak eskütételéről, lehetővé tette szerz-rendek újraindulását, s az egyh. isk-k megnyitását. Miután a kinevezésekhez adandó előzetes hozzájárulásról lemondtak, az 1964. évi részleges megállapodás hallgatólagosan érvényét vesztette. 1989. VI. 30: az Elnöki Tanács az ÁEH-t jogutód nélkül föloszlatta. Megkezdődött a Sztszék és a M. Közt. diplomáciai kapcsolatainak helyreállítása. 1990. I. 24: az ogy. elfogadta a 4. tc-et az egyh-akról, s a lelkiismereti- és vallásszabadságról. II. 9: a kormány és a Sztszék megállapodást írt alá a diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról, VI. 24: Angelo Acerbi ap. nuncius a közt. elnöknek, IX. 15: Keresztes Sándor szentszéki m. követ a p-nak átadta megbízó levelét. Az 1991:32. tc. rendelkezett a volt egyh. ingatlanok tulajdonjogáról. Az ~ normalizálódásának elismeréséül II. János Pál p. VIII. 16-20: meglátogatta Mo-ot (→pápalátogatás Magyarországon). Az 1990-94-es éveket az egyh-ak isk-k és ingatlanok visszaszerzéséért az ellenzéki erőkkel (SZDSZ, MSZP, FIDESZ) folytatott, csak részben eredményes küzdelme jellemezte. G.J.