Magyar Katolikus Lexikon > E > egyházkormányzati hatalom


egyházkormányzati hatalom (lat. potestas regiminis), 1965-ig joghatóság (lat. iurisdictio), joghatósági hatalom (lat. potestas iurisdictionis): elsősorban →külső fórumon gyakorolt egyházi közhatalom. - A II. Vat. Zsin. tanítja, hogy a pp-ök (LG 21b; CD 2b) és az áldozópapok (LG 28a; PO 2c) a felszentelésben sajátosan részesülnek Krisztus próf. (tanítói), főpapi (megszentelői) és kir. (kormányzói) feladatában, melyből a maguk módján a keresztség révén az összes krisztushívők részt kapnak (→általános papság, LG 31a; AA 2b). A krisztusi feladatok szolgálati szintű elnyerése azonban nem jelenti azt, hogy a pap v. akár a pp. magában a szentelésben már közvetlenül gyakorolható formában megkapná az ~at is. A →kánoni küldetés felsőbb egyházhatósági intézkedése jelöli ki Isten népének azt a részét, amely fölött a felszentelt személy tényleges ~at gyakorol. - Az ~ az Egyh-ban isteni rendelés folytán van jelen; a jog előírásainak megfelelően azok képesek rá, akik felszentelésben v. más szóval szt rendekben (vö. CIC 1917:949-950.k.) részesültek (129.k. 1.§). Nem minden klerikus képes egyenlően az ~ minden szintjére (vö. 207.k.). A képesség függ az egyh. rend fokozatától, amelyben az illető részesült (vö. 150, 379.k., 382.k. 2.§). A konkrét ~ átvételének előfeltétele a kánoni küldetés, gyakorlásának megkezdéséhez a jog olykor bizonyos formaságokat v. feltételeket ír elő (pl. a hivatal birtokba vétele, hitvallás). - A világi hívők ugyanennek az ~nak gyakorlásában a jog előírásai szerint közreműködhetnek (129.k. 2.§). Nem könnyű azonban megjelölni, hol a határ az ~ hordozása és a gyakorlásban való közreműködés között. A világiak részvételének lehetőségeit és módját az egyes részletekre vonatkozó jogszabályok határozzák meg. - I. Az ~ gyakorlási területét hagyományos kánonjogi kifejezéssel →fórumnak nevezzük. Az Egyh. sajátos valóságából, látható és egyszersmind láthatatlan jellegéből (vö. LG 8) következik, hogy benne a hatalom gyakorlása nem szorítkozik teljesen a társad. vonatkozásokra, vagyis a külső fórumra, hanem érinti az egyének belső életét, lelkiismeretét, a →belső fórumot is. - Az ~at mint olyat külső fórumon gyakorolják (130.k.), hiszen jellegénél fogva közhatalom, jogi hatalom. Mivel pedig az Egyh. társad. vonatkozásaitól elválaszthatatlanul egyben termfölötti közösség is, a külső fórumon gyakorolt kormányzati hatalom hatása a belső fórumon is érvényesülhet, pl. a törvényes intézkedés ált. objektíve lelkiismeretben is kötelező. Előfordul azonban, hogy a hatalmat csak belső fórumon gyakorolják. Ilyenkor azokat a hatásokat, melyeket ez jellegénél fogva a külső fórumon eredményez, ezen a külső fórumon csak annyiban ismerik el, amennyiben ezt a meghatározott esetekre a jog előírja (130.k.). Pl. ha egy titkos házassági akadály alól (nem gyónás keretében) belső fórumon adnak felmentést, külső fórum számára nincs szükség újabb felmentésre akkor sem, ha ez az akadály később nyilvánossá válik (1082.k.). -  A CIC 1917:196.k. még kétféle joghatóságról beszélt, a CIC 1983. egyetlen ~t említ, s ennek tartalmát szűkebben határozza meg, mint a régi jog tette (→gyóntatói felhatalmazás). - II. Fajai. 1. Gyakorlásának jogcíme szerint. a) a rendes ~ (potestas ordinaria) magánál a jognál fogva valamely hivatalhoz tartozik (→ordinárius); saját (propria), ha birtokosa a hivatalt a maga nevében gyakorolja (→pápa, →megyéspüspök), helyettesi (vicaria), ha más nevében gyakorolja, pl. →apostoli vikárius, →általános helynök (131.k.). - b) A megbízotti ~mal (potastas delegata), egy személy nem hivatalánál fogva rendelkezik (131.k. 1.§). Aki azt állítja, hogy ilyen hatalma van, azt a megbízatás igazolásának kötelezettsége terheli (vö. 131.k. 3.§). A megbízás (delegálás) módja szerint lehet a jogtól eredő (potestas delegata a iure), ha jogszabály rendelkezése alapján automatikusan háramlik valakire (pl. halálveszély esetén a plnos v. a gyóntató felmentési hatalmat nyer bizonyos házassági akadályokra: 1079.k. 2-3.§), v. embertől eredő (potestas delegata a homine), ha közig. intézkedéssel adják.  - Az a megbízott, aki akár a dolgok, akár a személyek vonatkozásában túllépi megbízatásának határait, érvénytelenül jár el (133.k. 1.§). Nem mindig érvénytelen viszont annak a cselekménye, aki megbízása idejének lejárta után gyakorolja a hatalmat (vö. 142.k. 2.§). Nem lépi át megbízatása határait az, aki a megbízásban előírttól eltérő módon hajtja végre azt, amire megbízták, hacsak ezt a módot a megbízó az érvényesség feltételéül nem kötötte ki (133.k. 2.§). - A megbízotti ~ előírásai érvényesesek az →állandó felhatalmazásokra is. - 2. Feladata szerint az ~ törvényhozói, végrehajtói, és bírói hatalomra oszlik (135.k. 1.§). - a) Törvényhozó hatalommal (potestas legislativa) a p., valamint (egyénileg és testületileg) a pp-ök rendelkeznek. A jogban előírt módon kell gyakorolni (135.k. 2.§), tehát pl. a felsőbb hatóság felülvizsgálatát v. jóváhagyását is ki kell kérni hozzá, ha ez van előírva (vö. 446, 455-456.k.). Az alacsonyabb rangú törvényhozó nem hozhat érvényesen olyan törv-t, amely a magasabb joggal ellenkezik (135.k. 2.§). Így pl. a mpp. törv-e érvénytelen, ha ellenkezik az Ap. Sztszék valamelyik hatóságának ált. végrehajtási határozatával v. utasításával (→egyházi törvény). -

b) Bírói hatalom (potestas iudicialis). A p. és a mpp-ök saját, rendes (ld. 21.§ 3a), a bírósági helynökök és az egyhm. bírók rendes helyettesei bírói hatalommal rendelkeznek (vö. 1420.k.). A bírói hatalmat nem adhatják át megbízottnak a bírók v. bírói testületek, kivéve valamely ítélet v. határozat előkészítő cselekményeinek elvégzésére (135.k. 3.§). A bírósági helynök pl. megbízhat egy bírónak ki nem nevezett plnost egy tanú v. egy peres fél megidézésével és kihallgatásával, de nem az ítélethozatallal. A legfőbb egyh. hatóság természetesen a bírói hatalmat is korlátozás nélkül delegálhatja. A jogban előírt módon kell gyakorolni (135.k. 3.§). A bíráskodás módjára vonatkozó egyetemes előírások a személyek jogainak védelme érdekében olyan szilárdak, hogy a mpp-ök nem is adhatnak felmentést alóluk (87.k. 1.§). →bíróság, →Egyház bíráskodási joga, →egyházi bíráskodás - c) →egyházi végrehajtói hatalom - III. Az ~ megszűnése. 1. A rendes hatalom megszűnik annak a hivatalnak az elvesztésével, amelyhez az illető hatalom kapcsolódik (143.k. 1.§). Ha a hivataltól való megfosztás v. a hivatalból való elmozdítás intézkedése ellen törvényesen fellebbezést v. felfolyamodást terjesztenek be, a rendes hatalom (hacsak a jog másként nem rendelkezik) a jogerős döntésig nem szűnik meg, csupán felfüggesztődik (143.k. 2.§), vagyis gyakorlása, noha külön eltérő rendelkezés hiányában érvényes marad, tilossá válik (vö. pl. 1638.k., 1736.k.). - A rendes hatalom ilyen felfolyamodási eseteken kívül felfüggesztődik akkor is, ha birtokosa, bár hivatalát nem vesztette el, →kiközösítésbe v. →felfüggesztésbe esik. Az így felfüggesztett hatalom gyakorlása tilos (1331.k. 1.§ 3, 1333.k. 1.§ 2), sőt gyakran érvénytelen is (1331.k. 2.§ 2, 1333, k. 2.§). - 2. A megbízotti hatalom megszűnik: a) ha a megbízatást teljesítették; b) ha letelt az az idő v. betelt az eseteknek az a száma, amelyre adták, bár a csak belső fórumon gyakorolt megbízotti hatalommal figyelmetlenségből az idő lejárta után végzett cselekmény érvényes (142.k. 2.§); c) ha megszűnt az a cél, amelynek elérésére adták (pl. hazatér szabadságáról a plnos, akinek helyettesítésére a szomszéd plnos arra a ter-re esketési megbízást kapott); d) ha a megbízó a megbízást visszavonja, és ezt a megbízottal közvetlenül (pl. postai úton) közlik (vö. 54.k. 1.§); e) ha a megbízott lemond, és ezt a megbízó elfogadja; ilyenkor a hatalom megszűnése az elfogadás pillanatában áll be, nem pedig akkor, amikor az elfogadást a lemondóval közlik (142.k. 1.§). - Nem szűnik meg a megbízotti hatalom a megbízó jogának megszűnésével, pl. hivatalvesztésével, hacsak ez a megbízáshoz fűzött záradékokból ki nem tűnik (142.k. 1.§). - 3. Az ~ hatalom pótlása. Mivel az egyh. közösségnek fontos érdeke, hogy a →jogcselekmények érvényessége biztos és egyértelmű legyen, az Egyh. pótolja a hiányzó végrehajtói (de nem a bírói v. a törvényhozói!) hatalmat. E.P.

Erdő 1991:115.