🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > P > Pápa
következő 🡲

Pápa, Veszprém m.: 1. várát 1401 e. építtette a Garai család. Főbb birtokosai a Török és az Esterházy család. A török közeledtével végvár, több ostromot kiállt, majd 1594-97: a töröké. Bocskai és Bethlen csapatai is megszállták, 1683: föladták a törököknek, akik Bécs sikertelen ostroma után kivonultak belőle. 1705: a kurucoké, 1707: a császáriak fölégették, 1752: lerombolták, köveiből kastély épült. Négyzet alakú belső várát később négyzetes, bástyás palánkkal erősítették. - 2. esperesség a veszprémi főegyhm-ben. Plébániái: Bakonyjákó, Bakonykoppány, Bakonyszűcs, Csót, Dabrony, Dáka, Ganna, Külsővat, Lovászpatona, Marcaltő, Mezőlak, Nagygyimót, Nagytevel, Nemesszalók, Nyárád, Pápa I-IV., Pápakovácsi, Pápasalamon, Pápateszér, Ugod, Vanyola, Vaszar. -

3. Plébániái. a) Szt István vértanú plébánia (~-I.). 1225: már létezett. Lakói 1550 e. ref-ok lettek. 1660: alapították újra. 1776-ig exempt volt. Tp-át Szt István vt. tit-ra sztelték, a mait 1774-83: építette →Fellner Jakab. Mennyezetképeit 1782-83: Franz Anton →Maulbertsch, főoltárképét 1785: Hubert →Maurer, mellékoltárképeit 1783-86: →Zirckler János festette. - A szentély melletti Szűz Mária-kpnában a győri szegyh. könnyező Szűzanya-kegyképének másolata, az oltáron Szt Kereszt-ereklye, az oltár alatt üvegkoporsóban Szt Martialis róm. vt. ereklyéi. - Az org-t (2/26 m/r) 1782: Peking Péter építette, 1899: az →Országh gyár, 1942: az →Angster gyár átépítette (op. 1240.) Harangjait 1759: (3200 kg) Ioan Christeli Pozsonyban, 1932: (98 kg) Szlezák László, 1936: (678, 301 kg) Szlezák Ráfáel öntötte. - Anyakönyvei 1638-tól. Kegyura 1880: Esterházy Pál gr. Anyanyelve 1880: m.; 1910: m., ném.; 1940: m., ném., szl. - Filiái 2000: Borsosgyőr, Mátyusháza, Nagyacsád, Nemesgörzsöny, Németbánya. - Plébánosai: 1245: Pál; 1381: János, 1402: Pápóczi Péter, 1467: Pápai Mihály fia Péter, 1510: Péter, 1542: Miklós, 1649-60: Vépi Benedek, 1666: Páhi László, 1674: Petesházy János, 1678: Machonoky Lukács, 1684-91: Újvári István, 1696: Böjtös István, 1703-09: Maralits Ferenc Gergely, 1711: Acsády Ádám, 1714: Potyondi László, 1726: Pongrácz Gáspár, 1734: Ernyei András, 1739: Borsay János, 1745: Galgóczi Ferenc, 1764: Katona József, 1778: Biricz József, 1784: Simon György, 1811: Magyarász József, 1814: Henics József, 1818: Materényi Gábriel, 1831: Bezerédy Miklós, 1834: Koroncz László, 1850: Kőszeghy József, 1871: Bogyai Géza, 1875: Devics József, 1878: Néger Ágoston, 1897: Kriszt Jenő, 1919: Meisel József, 1920: Gerstner Ignác, 1926: Németh József, 1943: Németh József, 1949: Rosta Ferenc, 1958: Gyarmati Elemér, 1962: Gergyesy Ferenc, 1974: Móring József, 1994: Mail József. - Lakói 1785: 6651 r.k., 6 g.kel., 1073 ref., 379 ev., 460 izr.; 1840: 7579 r.k., 2715 izr., 700 egyéb vall., össz. 10.994; 1910: 12.518 r.k., 18 g.k., 6 g.kel., 1977 ev., 2552 ref., 1 unit., 3076 izr., 2 egyéb vall., össz. 20.150; 1940: 15.398 r.k., 41 g.k., 18 g.kel., 2367 ev., 3290 ref., 2613 izr., 9 egyéb vall., össz. 23.736; 1983: 8743 r.k.; 1992: 10.000 r.k., Pápa össz. 33.830. - Iskolái: R.k. el. isk. tanítónőképzőjét 1902: alapították. 1918: 13, 1943: 16 tanár, főként irgalmas nővér okt. 1918: internátusa 130 főt fogadott. - A Ranolder r.k. polg. leányisk-t 1890: alapították. 1942/43: 8 tanár 5 o-ban 287 leányt okt. - A fiú polg. isk-t 1924: magánisk-ként alapították. 1925-48: államsegélyes r.k. polg. fiúisk. 1942/43: 12 tanár 7 o-ban 375 fiút okt. 1948. VI: áll. isk. - 2000. XI: hozzá tartozik a 456. sz. Zágoni Mikes Kelemen cserkészcsapat. - 1992: nyílt meg a Szt István R.K. Ált. Isk. - Kat. sajtója: 1906-44: Pápa és Vidéke, 1920: Adjatok a Munkásnapra!, 1920(?)-22: Dunántúli Hazánk, 1921-22: Dunántúli Nép, 1929-39: A Mi Világunk, 1932-45: Szt Antal, 1933-44: Szt Antal Ifjúsága, 1942: Jövőnkért. -

b) Szt Anna plébánia (~-II.). 1943: alapították. Tp-át 1875: sztelték Szt Anna tit-ra. Org-ját (1/8 m/r) 1875: a bécsi Seybert és Strommer cég építette, 1952: a →Rieger gyár átépítette. Harangjait 1929: (70 kg) Szlezák László, 1975: (200 kg) Gombos Lajos öntötte. - Filiája 2000: Kéttornyúlak (Szt Mihály-tp-át 1230/40: építették, 1961-64: helyreállították, ma a ref-oké). - Plébánosai: Molnár István, 1947: Kis György, 1952: Gyarmati Elemér, 1958: Kenéz Ferenc, 1961: Schnattner Szigfrid, 1967: Kubinyi György, 1985: Salgó Ferenc. - Lakói 1983: 6000 r.k.; 1992: 6000 r.k., Pápa össz. 33.830. - 1991: nyílt meg a Szt Anna R.K. Óvoda. - Kat. sajtója: 1947: Izen a Szt Anna Plébánia, 1992: Szt Anna Egyházközségi Értesítő. -

c) Szt Benedek plébánia (~-III.). 1948: alapították az egykori pálos tp. mellett. Anyakönyvei 1950-től. - Plébánosai: Horváth Detre OSB, 1949: Becse Gaszton OSB, 1958: Szabados István OFM, 1959: Novák Antal Bonaventura OCist, 1963: Vass Sándor Alberik OSB, 1965: Molnár Zsigmond. - Lakói 1983: 3500 r.k.; 1992: 3500 r.k., Pápa össz. 33.830. -

d) Fájdalmas Szűz plébánia (~-IV.). 1949: alapították. Tp-át 1791: Fájdalmas Szűz tit-ra sztelték. Anyakönyvei 1950-től. - Plébánosai: Békés János, 1990: Mail József (1994-től Pápa I-ről). - Lakói 1983: 4000 r.k.; 1992: 3200 r.k., Pápa össz. 33.830. -

4. Szerzetesek. a) Szt László ferences konvent és tp. Obszerváns ferencesek részére Garai László felesége, Alexandra és fia, Jób 1461: ktort akartak építeni és ehhez a Pápai családtól vettek el telket. 1480: már állt a Szt Lászlóról nevezett ktor. A Szt László utca 2004: is megvan, de ott nincs nyoma a ktornak. Az uzsaszentléleki custos alá tartozott. 1535: 11 szerzetespap, 2 növendék és 8 segítőtestvér lakta. 1544 k. Török Bálint fia, János lett a város ura, aki a prot-okat pártolta, öccse, Ferenc nyíltan ref. lett. 1560: a barátok elhagyták a várost. - 1660: a mariánus rtart-é, Angyalok Kirnéja konventjukat és tp-ukat Eszterházy Ferenc gr. építette. A tp-ot 1747: újjáépítették, mai formáját 1822: nyerte Kisboldogasszony tit-sal. Homlokzatán Madonna-kegyszobor, Szt Ferenc, Alexandriai Szt Katalin. Org-ját (2/15 m/r) 1926: a St. Florian-i (Graz mellett) Mauracher gyár építette. 1950: a konventot megszüntették. A prov. tanulm. háza volt. -

b) A pálosokat 1638. VI. 21: Csáky László gr. telepítette ~ra, gimn-ot nyitottak, melyet a feloszlatásukig, 1783. III. 20-ig vezettek. Ekkor 21 rtag élt ~n. A föloszlatás után a rházban magánisk-t nyitottak, de 1788. V. 25: tűzvész pusztította el a rházat és a gimn. épületét is. A város kérésére 1794: a gimn. újra megnyílt, volt pálosok is tanítottak. A Gyümölcsoltó Boldogasszony-tp. 1737-42: épült, elliptikus kupolával fedett belső térrel. A főoltáron Mária-kegykép. Szobrai 1647, mellékoltárai (Rózsafüzér Kirnője, Szt Anna, Szt József, B. Özséb) 1746-52: készültek. A szentélyben a 2x5 helyes stallumot Tatirek Félix fráter 1753: faragta. - Org-ját (2/13 m/r) 1790 k. Peking Péter építette, 1940: a →Rieger gyár (op. 2923.) átépítette. Harangját 1734-65: 77 cm átm. Joseph Steinstock öntötte. - A Kálvária építését remetelakkal a pálosok kezdeményezték, 1740-46: épült. Az elso kpnában egykor festmény volt, az 5 stációkpnába gráci mesterek színezett faszobrai kerültek. Vsz. 1767: készült a Golgota-rész. A 18. sz. végén épült a Fájdalmas Szuz-tp. s nyitották meg a temetot. -

c) Az irgalmasok Szt Imre hg-konventjét és 20 ágyas kórházát, patikáját 1757: Esterházy Ferenc gr. alapította, 4 rtag jött Bécsből gyógyszerekkel fölszerelve. Kápolnájuk 1763: épült. 1848: a kórháznak 183 ágya volt, itt volt a noviciátus. A m. rtart. kiválása után a pápai irgalmasrendi főgyógyszerészek 1857: Maisch Tóbiás, 1862: Kollányi Szeverin, 1870: Kammerlor Vilmos, 1884: Kovácsik Ernő, 1889: Csincsara Béda, 1890: Mézes Rupert, 1893: Krach Rudolf, 1899: Kőnig Levin, 1902: Maricsek Irén, 1903: Halász Antal, 1905: Hindelang Modest, 1906: Halász Antal, 1910: Majtán Kajetán, 1913: Szuromi Jeromos, 1914: Kapás Ákos, 1916: Hiebsch Dezső, 1920: Piszker Valér, 1925: Toponáry Ede, 1926-50: Kacsur Bertalan. - A kórház és a műemlékpatika ma is működik. Bejárata a kórház boltíves előcsarnokából nyílik, ahol egy korabeli freskón a mumia medicina por fölirata olvasható. A festmény 2 kis angyalt is ábrázol, amint a patikában serénykednek, egyikük a kis Jézus, aki desztillál. 1928: ajtót törtek a Jókai u-ra, itt néhány lépcsőn lehet bejutni a gyógyszertár műtermébe (officina). A falat gyógynövény-freskók díszítik. Megmaradt a 20. sz. elejei berendezés, edényzete is. -

d) A bencések 1802. XII. 29: vették át a pálos rházat és tp-ot (a gimn. épületének fenntartása a város terhe volt), de paptanárok csak 1860. X. 25: érkeztek ~ra. A →Szent Mór Gimnáziumot 1948-ig vezették. Bá.B.-Mail József-Salgó Ferenc-H.F.L.

Schem. SM. 1834:39; 1905:38; 1949:44. - Schem. Irg. 1878:14. - Gerecze II:1011. - Kiss J.: A ~i pléb. tört. 1908. - MTC 1918:420; 1943:559. - Karácsonyi II:134. - Horváth Elek-Tóth Endre: ~ megyei város múltja, jelene és környéke. Pápa, 1936. - A ~i Szt Anna-tp. évkv-e 1940. IX-1941. X. Kiad. Némon János. Veszprém, 1941. - Polg. isk. 1942/43:326. - Bognár Imre Ede: ~ településföldrajza. Pannonhalma, 1943. (Pannonhalmi füzetek 33.) - MEN 1948:297. - Mo. régészeti topográfiája 1972:201. - VEN 1975:258. - Patay 1982. - Kiss 1984:495. - Gaál Zoltán: A hely szelleme egy dunántúli ősi Alma Mater-ben. Győr, 1987.- Hetényi Varga I:437. - Mészáros 1988:236. - Tanulm-ok ~ város múltjából 1. (1994):89; 2. (1996):36. - Tud. Konf. a ~i Nagytemplom felszentelésének 200. évford-jára. Pápa, 1995. - TKMK 182. (Cs. Dobrovits Dorottya: ~, R.K. nagytemplom)

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.