egyházi tized, dézsma: a jobbágyok terményeinek és állatszaporulatának egytizede, mely a római katolikus egyházat illette. - 1. Az ÓSz-ben kezdetben a föld terméséből az Úr szentélyének adott rész, a papok és a leviták jövedelme (Ter 14,20; 28,22; Ám 4,4; 1Mak 3,49); a kirság idején a kir-nak szolgáltatott adó (1Sám 8,15.17). Kifejezte, hogy a földön minden Istené, ezért mindennek a legjava őt illeti (→zsengeáldozat). ~t adtak gabonából, mustból és olajból, a →farizeusok a legkisebb növények terméséből is. Az állatok ~ét pénzzel is meg lehetett váltani (Lev 27,30). A ~, amit a leviták kaptak, tizedrészben a papokat illette (Szám 18,21-32). Krisztus korában a ~ kezelését Jeruzsálemben összpontosították, s a →templomadóhoz hasonlóan a ~ fölött is a főpap rendelkezett. - 2. Az egyh. Eu-ban a 6. sz-tól, Mo-on Szt István kir. óta kezdettől gyakorolta a ~szedés jogát. (A m. dézsma szó a lat. decima, 'tizedik' szóból származik.) Kezdetben a ~ 1/4-e a plnosé, 3/4-e a pp-é. A 13. sz: 1/16 a plnosé, 3/16 rész  kápt-é, a többi a pp-é. Mohács előtt a ppi jövedelem kb. fele a ~ból származott. A 11. sz: mindenki ~köteles volt, a 15. sz. közepétől a nemeseket, majd a hajdúkat, jászokat és kunokat mentesítették. Kiváltságlevél formájában ~mentességet kaptak a török után betelepítettek. - Kezdetben ~t adtak árpából, búzából, kölesből, rozsból, tönkölyből, zabból, borból; a juh és méh szaporulatából; a 16. sz-tól borsóból, lencséből, lenből, kenderből és a kecske szaporulatából; a 18. sz: burgonyából, dinnyéből, dohányból és kukoricából. A pásztorok ált. nem a szaporulat, hanem  a teljes állomány után adtak 1/20-ot v. 1/50-et. - A ~t természetben, még kinn a földön szedték a törv-es mértékek szerint a kalászosokban kévében-kepében, és a mustban. Az egyh. próbálta olykor pénzben beszedni (pl. 1437: Lépes Bálint), de ez nem lett ált. A 14. sz. közepén már előfordult, s a 17. sz. végére ált-sá vált, hogy egy főpap bérbe adta a ~szedés jogát. A bérlő főként a földesúr, a török háborúk idején a kincstár, de a jobbágyközség is lehetett. Erdélyben a reformációval a ppi ~t a fejed. foglalta le, majd a piaci ár 1/11-ed részéért a földesuraknak adta bérbe. - A ~ Fro-ban a forr-mal, No-ban a 19. sz. elején szűnt meg. Mo-on az 1832/36-os ogy. törölte a juh, kecske és méhszaporulat ~ját, s a prot-okat fölmentette a ~ alól. Az 1848:13. tc. minden kárpótlás nélkül eltörölte a ~t. - A ~ a m. törv-ekben. Szt István II. törvénykönyve: "Akinek Isten tizet ad egy évben, a tizediket adja Istennek. És ha valaki elrejti a tizedet, 9 részt adjon érte. Aki pedig a püspöknek elkülönített tizedet meglopja, tolvajként ítéltessék meg, s a váltsága a püspöké legyen." (52.k.) - Szt László I. törvénykönyve: "Az apátok szabad népük után adjanak tizedet a püspöknek. - A pp-ök a szabadoktól kapjanak tizedet. A szabadokkal, akármelyik püspökhöz v. ispánhoz szegődtek, úgy bánjanak, ahogy nekik tetszik, de a szabadságukat őrizzék meg. Akiket pedig a lelkek üdvösségéért szabadítottak fel, azért, hogy az egyháznak szolgáljanak, azok senki másnak ne adjanak tizedet, csak a papnak.- A püspök mindenből vegyen tizedet, de így: poroszlója kérdezze meg a gazdától, hogy mennyi termése és barma van. Ha hisz a szavának, a mondottak szerint szedje a tizedet. Ha nem hisz a szónak, eskesse meg a gazdát, s azután tizedeljen. A gabonaféléket külön-külön tizedelje meg. - Ha a poroszlón kívül valaki más a gazdára azt mondja, hogy hamisan esküdött, a kir. és az ispán poroszlója előtt számlálják meg a termést, s ha a gazda vétkesnek bizonyul, neki maradjon a tized, s a 9 részt adják a püspöknek. De ha a vádló hamisnak bizonyul, ugyanígy bűnhődjön, s ha nincs miből megváltsa magát, egyedül őt, gyermekei nélkül adják el szolgának. - Az egész tized-adót karácsonyig be kell gyűjteni. Az apja házában lakó fiú v. szolga az apával együtt adjon tizedet. De olyan fiaktól és szolgáktól, akik külön házban laknak, vagyonuk szerint szedjenek tizedet. - Aki megmakacsolja magát, s a kérdésre nem akar vallani a püspök poroszlójának, ez tanúk jelenlétében annyit tizedeljen, amennyit igazságosnak lát. Lenből v. kenderből annyit vegyen, amennyit marokkal a földhöz szoríthat. Ha csépelt gabonát talál, 10 vödörig semmit ne vegyen belőle; ha 20 v. annál több vödörnyit talál, tizedelje meg." (szabolcsi nemzeti zsinat 1092, 30., 40.k) - Nyitrai egyhm. zsin., 1494: "Akik nem fizetik meg a tizedet, jóllehet volna rá módjuk, azokat ne engedjék gyónni és áldozni, még halálveszély idején sem, hacsak nem teszik jóvá. Azok a papok, akik az ebből eredő egyházi büntetéseket nem szabják ki, kockára teszik az egyház hatalmát, ezért megfosztatnak minden javuktól, börtönbe csukatnak, és megszégyenítő módon kizárják őket templomukból." (15.k.) - Nagyszombati egyhm-tartományi zsin., 1560: "Méltó, hogy aki az oltárnak szolgál, az oltárról éljen. Aki nyíltan megtagadja a tizedet, interdiktum alá kerül. Az a pap, aki ilyen büntetetteknek misézik, a pápának fenntartott irregularitásba esik. Aki titokban nem adott tizedet, nem bocsátható szentáldozáshoz, míg meg nem adja." (27.k.) →kilenced, →úrbér **

Péterffy I:283; II:114. - CJH I:43, 51. - BL:1831. - MNL I:579 (dézsmálás).