Magyar Katolikus Lexikon > E > Ezdrás


Ezdrás (a héb. ezra, '[Isten] segítség' szóból): pap és →írástudó a babiloni zsidóságból a Kr. e. 5/4. sz-ban. - „Írástudó volt, és járatos Mózes törvényében” (Ezd 7,6), „az ég törvényének titkára” (7,12), azaz a zsidókat illető ügyekben a perzsa kormányzat tanácsadója. Uralkodása 7. évében I. Artaxerxész perzsa kir. Jeruzsálembe küldte, hogy a Palesztinában maradt zsidók között állítsa vissza a zsidó törv-ek tekintélyét. ~ egy ünnepélyes összejövetelen fölolvasta a törv-t,  ezt a zsidók a →szövetséget megújítva magukra nézve kötelezőnek ismerték el (Neh 8-10). Ezután ~ föllépett a vegyes házasságok ellen (Ezd 9), majd vsz. visszahívták Perzsiába.  - ~ törv-én régóta vitatkoznak a szakemberek. Annyi bizonyos, hogy a Pentateuchussal (annak ma ismert formájában) nem a7zonos: a 9,11; Neh 8,14 idézte részek a Pentateuchusban nem találhatók. Tevékenykedéséről ~ a perzsa uralkodónak jelentést írt, ezt dolgozta föl a Krónikás, és ez került bele a kanonikus Ezd-ba. - Nevéhez fűződik: 1. →Ezdrás könyve - 2. Apokrif 3Ezd (Vg: 3Ezd, LXX: Ezd alfa). A Vg. legtöbb kiadása tartalmazza függelékként, és sokban megegyezik a kanonikus Ezd-sal, de többletet is tartalmaz (1,1-20 = 2Krón 35,1-19; 1,23-55 = 2Krón 35,20-36,21; 2,1-3a = 2Krón 36,22 = Ezd 1,1-3a; 9,37-55 = Neh 7,72-8,13a). A zsinagógák, sőt az egyhatyák is sokáig kanonikusnak tekintették, a lat-ok egészen Jeromosig (→kánon); keletkezése idejét, szövegét illetően megoszlanak a vélemények. - 3. Egy apokrif apokalipszis (a Vg: 4Ezd, a LXX: ~, a próf. v. ~ apokalipszisa) a legtöbb Vg-kiadás függelékében megtalálható 4Ezd-ként, a ker. korból való kiegészítésekkel. 7 látomást tartalmaz (4Ezd 3-14), melyeket ~ Jeruzsálem pusztulása után a 30. évben (Kr. e. 557) Bábelben látott: egy angyal megismertette Izr. sorsával, az idők végének jeleivel, az Úr eljövetelével; majd alakokat is látott, az asszonyt, a sast és az Emberfiát, az eljövendő Izr., a 4. birodalom (→Dániel könyve) és a Messiás szimbólumát; végül a Jeruzsálem pusztulásakor veszendőbe ment Szentírás rekonstrukciójával és kanonizálásával, valamint ~ mennybevitelével zárul a kv., melyet Kr. u. héb-ül v. arámul írtak és sok régi fordításban maradt fönn. - Ikgr. Legtöbbször hosszú ruhában, zsidó papként ábrázolják. A dura-europoszi zsinagóga freskóján (245-256), utána csak a kk. illusztrált bibliákban látható, ahol életének különböző jeleneteit is megfestették (pl.: ~ bírákat iktat be, összegyűjti a zsidókat, szomorkodik a zsidók vegyes házasságai miatt). A leggyakrabban a törv. fölolvasásakor ábrázolják. A tipológiában Krisztus előképe. - Attrib-a: kv. v. kv-tekercs. **

Schubert 1955:5. - Sachs 1980:122. - BL:413.