Magyar Katolikus Lexikon > E > Ercsi


Ercsi, Fejér m.: 1. egykori monostor. Tamás nádor Ercsivel szemben, a Duna egy kis szigetén, amely ma már összefügg a Csepel-szigettel, Szt Miklós tiszteletére monostort alapított. 1186: a nádort annak sekrestyéjében temették el. II. András 1207-11: a clairvaux-i ciszt-eknek adta, akik Toplicát alapították, majd a bencéseknek juttatta. 1238: a p. a bencés monostort, amely a „Titkos hely” szg-én feküdt, és közvetlenül a Sztszék alá tartozott, a karth-aknak adta, mivel a meglazult fegyelem javítására nem volt remény. 1241: a tatárdúlás alatt elpusztult, és 1253: a p. jóváhagyta Báncsa István bíb. érs. intézkedését, aki toplicai ciszt-eket hívott oda. 1357: csaknem gazdátlanul, üresen állt. 1400: p. búcsúkiváltságot kapott Corpus Christi ünnepére (→Úrnapja). Mátyás kir. a kegyurasága alá tartozó elnéptelenedett apátságot az ágostonos remetéknek adta, ezt 1482: a p. megerősítette. Utoljára 1523: említi okl. - A rév szigeti partjának közelében rejtőző alapfalakat 1990: még nem tárták föl. Szigetújfalu tp-ának és egy ercsi háznak a falaiból a ciszt-ek előtti díszes faragott kövek kerültek a székesfehérvári múz-ba, amelyek bizonyosan a monostorból származnak. Birtokai alig ismertek, okl-ei elpusztultak. - Ismert apátja 1465: Gregorius Maternus OCist. Címét viselte: 1722: Mack Mátyás pozsonyi, 1741: Mattatich Péter zágrábi, 1753: Salbeck Károly kalocsai knk., 1776: Gradicsay József perlaki plnos, 1792: Stahremberg Emmanuel, 1823: Spetykó Ferenc székesfehérvári knk., 1835: Farkas Ferenc, 1866: Papp János váradi, 1871: Rajnich Imre székesfehérvári, 1879: Keszler Ferenc szatmári knk., 1900: Reiner Gyula szuloki, 1916: Németh Vince magyaróvári plnos. - 2. a dunamenti esperesi kerület székhelye. Plébániái 1990: Adony, Besnyő, Iváncsa, Pusztaszabolcs. - 3. plébánia a v. veszprémi, majd székesfehérvári egyhm. dunamenti esp. ker-ében. 1207: Erchy. Tp-át 1332 e. Szt Miklós tiszt. sztelték. A törökök 1526 u. elfoglalták. 1702: alapították újra. Mai Nagyboldogasszony tp-át 1767: Szapáry Julianna építtette, késő barokk. Első org-ját 1778: ismeretlen mester építette (2/18 m/r), 1912: a →Rieger gyár, 1948: az →Angster gyár átépítette. Harangjait 1921: 114, 85, 72 cm átm. Walser Ferenc öntötte. Kegyura 1880: gr. Wimpfen Győző. Anyakönyvei 1715-től. Anyanyelve 1840: horvát, m., ném.; 1910: m., ném.; 1940: m., horvát. - Filiái 2001: Beloiannis, Ercsi Cukorgyár, Sinatelep. - Plébánosai: ferencesek: 1715: Vares János, 1717: Markovich Antal, 1718: Bilics Antal, Fehérvári Antal, 1719: Viszoki Antal, 1720: Granitz András, 1723: Legyerovics Ferenc, 1724: Mattievics Jakab, 1726: Gradiskó Antal, 1727: Farsich Simon, 1729: Gragorovics Péter, 1734: Kokics Antal, 1737: Simicz Balázs, 1738: Benkovics Ágoston, 1739: Sibiny Márton, 1740: Villoko Márk, 1741: Desevics Antal, 1742: Topolovics Márton, 1743: Budai György, 1744: Illiosevics Jeromos, 1745: Ábrahámovics Alajos, 1747: Budai Lőrinc, 1752: Xivkovics Lőrinc; egyhm-s papok: 1762: Farkas István, 1767: Novák Pál, 1786: Jantschki János, 1792: Almási Rudics Imre, 1814: Schuszter Károly, 1834: Radnics Imre, 1867: Glavák Ferenc, 1891: Farkas József, 1914: Vadász István, 1915: Dömötör István, 1947: Orbán György, 1954: Pajor Horváth Ferenc (1913-59; a rendőrség 1957. V. e. pol. okokból letartóztatta), 1957: Baksa Antal, 1983: Debreczeni László, 1992: Kandi István, 1993: Mészáros János, 2000: Gedő Attila. - Lakói 1840: 2894 r.k., 8 g.kel., 36 ev., 42 ref., 19 izr., össz. 2999; 1910: 5651 r.k., 8 g.k., 3 g.kel., 66 ev., 991 ref., 163 izr., össz. 6882; 1940: 6518 r.k., 10 g.k., 4 g.kel., 69 ev., 893 ref., 111 izr., 5 egyéb vall., össz. 7610; 1944/45: →malenkij robotra hurcoltak 59 ffit, 32 nőt; 1948: 10 tanerős r.k. ált. isk-ban 482 tanuló; 1983: 4680 r.k., össz. 7654; 1990: össz. 7803. - 4. Szűz Mária-búcsújáró hely. ~ fölött, a Duna jobb partján volt egy forrás, ahol a dunai hajósok megpihentek. 1200 k. kpnát emeltek, s a mariazelli kegyszobor mását helyezték el benne. A hajósok búcsújáró helye lett. A szobrot a török elől elásták, 1945 u. találták meg, a pléb-n őrzik. ~ pecsétje 1638: BODOG ASON VAROS POCSETI felirattal. A törökök után a forrás újra kegyhely lett, a ferencesek újították fel. 1747: említik a Nagyboldogasszony-napi búcsút, melyre Adony, Érd, Ráckeresztúr, Thököl és Ujfalu népe zarándokol. 1756: Mészáros Lukács ercsi jobbágy, mert csodásan meggyógyult, festetett egy Madonna-képet, melynek őrzésére 1828: a forrás mellé kpnát építettek. 1800 k. a képet bevitték a plébtp-ba, a kpnában pedig a másolatát helyezték el. Búcsúnapja a Nagyboldogasszonyhoz közeli vasárnap. Az 1831. évi kolerajárvány után fogadalomból Székesfehérvár népe is eljárt ~be. A kpna mellett nyugszik br. Eötvös József. H.F.-**-B.G.

1. LBE:209. - Péterffy II:275. - PanRt XII/B:310. - Fallenbüchl 1943:40. - Acta Univ. Hist. Szegediens. 1981:37. - Hervay 1984:98. - Györffy II:360. - Török-Legeza 2001:25. - 2-3. Gerecze II:300, 1151. Aggházy II:80. - Genthon I:79. - MJ - SZJN 1977:203. - Patay 1982. - SZÜN 2001:173. - 4. Szenthelyi 1988:54.