Magyar Katolikus Lexikon > E > Elek


Elek, Békés m.: 1. esperesség a szeged-csanádi egyhm-ben. Plébániái 1984: Almáskamarás, Kétegyháza, Lökösháza, Medgyesbodzás, Medgyesegyháza, Nagykamarás. - 2. plébánia. 1495: Elek. 1734: alapították. Tp-át 1796: Sarlós Boldogasszony tiszt. sztelték. Org-ját (2/16 m/r) 1872: Dangl Antal építette, 1938: az →Angster gyár (op. 1167.) átépítette. Harangjait 1929: 117, 85, 57 cm átm. Szlezák László, 1972: 98 cm átm. Gombos Lajos öntötte. Kegyura 1880: a Wenkheim gr. család. Anyakönyvei 1734-től. Anyanyelve 1840: ném., m.; 1910: ném., rum., m.; 1940: m., ném., rum. - A Jézus Szíve r.k. polg. leányisk-t 1934: alapították. 1942/43: 4 o-ban 8 tanár 193 leányt okt. 1948. VI: áll. isk. - Plébánosai: Hollinger János Antal, 1740: Meltzer Vilmos OFM, 1741: Aigner Miksa, 1759: Borsányi Gáspár OFM, 1760: Mokenitzky Sámuel OFM, 1762: Ribits Mihály, 1765: de Saur Ignác Ádám, 1780: Mutz Ernő Nep. János, 1785: Foder Xavér Ferenc, 1792: Sütti János, 1820: Száll Antal, 1875: Bayer Károly, 1888: Kramp János, 1913: Csepregi Imre, 1932: Reibel Mihály, 1960: Wagenhofer Ede. - Lakói 1840: 2845 r.k., 312 g.kel., 6 izr., össz. 3163; 1910: 5671 r.k., 6 g.k., 1391 g.kel., 22 ev., 107 ref., 3 unit., 62 izr., 6 egyéb vall., össz. 7268; 1940: 7459 r.k., 74 g.k., 1390 g.kel. (a románok kpnája az 1930-as években épült), 154 ev., 192 ref., 21 izr., 37 egyéb vall., össz. 9327; 1948: 10 tanerős r.k. ált. és gazdalányképző isk-ban 242 tanuló; 1983: 2480 r.k., össz. 5839; 1990: össz. 5590. **

Kiss-Sziklay 1902:911. - Polg. Isk. 1942/43:247. - Patay 1982. - MKA 1984:550. - Sasvári 2002:80.

Elek, Alexius, Szt (5. sz.): aszkéta, koldus, hitvalló. - Edesszában élt. Alakját a hagiográfia legelterjedtebb mesés legendája veszi körül, amely K-en és Ny-on egyformán hatott költőkre és drámaírókra. A K-i egyh-ban tisztelete az 5. sz-tól él, s legendája szír és gör. változatban alakult ki. A szír legenda 450-75: keletkezett. Eszerint ~  mint gazdag róm. ifjú érkezett Edesszába, ahol Isten szeretetéért koldus lett. A tp. kapujánál koldult, aszkéta életet élt, a nép Isten emberének hívta. Közvetlenül a halála előtt a sekrestyésnek mondta el élete tört-ét. Amikor a pp. a sírját fölkereste, csak rongyait találta, a testét nem. Ez a legenda a 6-9. sz: elterjedt a bizánci birod-ban. - A gör. legenda későbbi, és ismeri ~ szüleit is: Eufemianus és Agla. ~ esküvője estéjén hosszas beszélgetésben meggyőzte feleségét, és mindketten önmegtartóztatást fogadtak, majd ~ eltűnt Rómából. 16 év múlva tért vissza mint ismeretlen koldus. Szülei házánál fogadták be, s csak amikor meghalt, ismerték fel a szülők gyermeküket. E legenda szerint a házasságkötés a Szt Bonifác-tp-ban, a temetés III. 17: a Szt Péter-baz-ban történt. A. Poncelet fölfedezése (1890) szerint a tört. motívumai nagyon hasonlítanak Kalibita Szt János tört-éhez. - A Legenda Aurea a bizánci változat egy korai lat. kompilációját vette át és közvetítette a m. nyelvű kódexirod. felé. Eu-szerte sok nemz. nyelvű verses és prózai földolg. ismert. M. nyelvű kódexeink leggyakrabban előforduló legendája (a Peer-, Nádor-, Lobkowitz-, Kazinczy-, Érdy-, Tihanyi-kódex legendája rokonítható egymással). A legjobb változat a Kazinczy-kódexben olvasható. - Római tp-a, a S. Alessio in Aventino helyén a 4. sz-tól oratórium állt Tarzuszi Szt Bonifác tiszt-ére, majd a 7. sz: IV. Bonifác pápa baz-t építtetett. Amikor 977:  a Rómába menekült Szergiosz gör. metrop. VII. Benedek p-tól megkapta a Szt Bonifác-baz-t, védősztjévé ~et tette. A 13. sz: III. Honorius p. újjáépíttette. ~ ereklyéi ekkor kerültek a tp-ba. A baz. a 17. sz-ig állt fenn, majd barokk stílusban átépítették s többször restaurálták. Az egyik oltára mögötti falmélyedésben őrzik a lépcsőt, mely alatt ~ 17 éven át élt; a mellékhajóban szülőházának ciszternája látható. A tp. Mária-kpnája külön sztély, ahol ~ Edesszában tisztelt Mária-ikonját őrzik. - Mo-ra vsz. Szt Adalbert hozta tiszt-ét, aki római tartózkodása idején a tp. melletti S. Bonifazio ed Alessio-apátságban élt. Példája vsz. hatással volt Szt Imrére és fogadalomtételére is. - ~ a m. kk-ban kedvelt keresztnév. III. Béla kir-unknak a bizánci udvarban Alexios volt a neve. Idehaza egyik udvari papjának is e nevet adta, mely több változatban családneveink között is megtalálható: Elek, Elekes, Elekös, Alexy. Helynevek: Elek, Szentelek (Bihar), Szentelek (1398, Vas), Elecske. - Kk. misekv-eink (elsőnek a Hahóti kódex) és naptáraink számon tartják (VII. 17.), kultuszának azonban alig találjuk nyomát. Ilyen az ispotályosok esztergomi házának, II. Géza alapításának egyik kpnája, amely nyilván még a kir. udvar hagyományait is tükrözi. A gyulai ispotály kpnájának szintén ~ volt a védősztje (1523). A lőcsei Jakab-tp. Erzsébet-oltárának (1493) sztjei között ott látjuk ~et, talán mint az alapító névadó patrónusát. Más kk. ~-dedikációról, ábrázolásról nem tudunk. Tiszt-e a barokkban csak közvetve született újjá, mert Szt Imre és Gonzaga Szt Alajos foglalta el helyét az ifjúi szüzesség védősztjeinek karában. - A róm. S. Alessio csodatevő Mária-képét, ill. másolatát a jámbor hagyomány szerint még maga ~ hozta magával Edesszából. A kép másolata ismeretlen körülmények között, de csak a barokk időkben, talán valamelyik Róma-járó m. pap ajándékából hazánkba, Nagyszombat városába is eljutott, ahol a hagyomány szerint 1708: könnyezni kezdett. A nagyszombati kép másolatai több olyan volt jezsuita tp-unkban is fölbukkannak, amely mellett gimn. működött (Gyöngyös, Eger), de megtaláljuk a kecskeméti piar. tp-ban, sőt nyilván a kegyúr Velics család buzgóságából Szarvasgede barokk kpnájában is. - ~ mint az ifj. példaképének tiszt-ét tanúsítják isk-drámái: Nagyszombat (1625, 1719, 1730), Zágráb (1637), Selmecbánya (1694), Kassa (1695), Eperjes (1726), Székesfehérvár (1730), Trencsén (1741), Buda (1749, 1750, 1762). - A legendának modern költői földolgozása Sík Sándor misztériumjátéka, az Alexius (1918), ami egyúttal mintha a barokk szerzetesi isk-dráma hagyományait is idézné. - Az 1930-as években még élő népszokásban a csíkgyergyói székely hegyi pásztorok ~ napján (II. 11.) tartják a →kígyók ünnepét, mert ekkor bújnak elő odúikból; →dologtiltó nap, mert a kígyók megtorolnák marháikon az ünneptörést; gonoszjárónap is, ezért előestéjén a határhegyeken máglyatüzet gyújtanak a gonosz elűzésére. - Attrib-a: zarándokbot. - A rézművesek és az utasok védősztje. Ü.: a K-i egyh-ban febr. 11., majd márc. 17. (a legenda szerint temetése napja), Ny-on júl. 17. M.E.

Szt Barlám és Jozefát, ~ legendái. Összeáll. Vincze József. Bp., 1906. - Illés Gyula: Szt Elek-legendáink és azok forrásai. Bp., 1913. - Szt Elek. Győr, 1922. - LThK II:56. - Stebbins, Charles E.: A critical edition of the XIIIth and XIVth centuries Old French poem versions of the "Vie de Saint Alexis". Tübingen, 1974. - BS I:814. - Bálint II:56. - Tóth 1989:172.

Elek (11. sz.): megyéspüspök. - A MA-ban 1067: említik csanádi mpp-ként, utóda 1083: Lőrinc, akit Szt Gellért életrajza az 5. csanádi pp-nek jelölt. A semat-ban név nélkül 2 bencés 1053-83: a pp. 88

Schem. Csan. 1980:15. (3, 4.)