🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > E > Efezus
következő 🡲

Efezus: 1. ókori világváros Kisázsiában az Égei-tenger keleti partján. Kr. e. 1000 k. ión bevándorlók népesítették be a közlekedési szempontból kedvező fekvésű helyet.  Lakossága egy ősi kisázsiai anyaistennőt tisztelt. Gazdag várossá és fontos művelődési közp-tá fejlődött. Kr. e. 133: Asia róm. prov. székhelye. Az ~i Artemisz-tp. az istennő égből leszállt szobrával (ApCsel 19,35) az antik világ csodái közé tartozott. A lakosság körében élt a bűbájosság (19,19), nagy híre volt a varázsigéket tartalmazó ~i papiruszoknak. A zsidó kolónia különleges kiváltságokat élvezett, de a ker. tanítás is elterjedt a zsidók közt (18,24-28; 19,1-20). - Szt Pál 2. és a 3. missz. útján hirdette ~ban az evang-ot; a 2. alkalommal több mint 2 évi ap. munka után Demeter ezüstműves lázadása késztette arra, hogy elhagyja ~t (18,19-21; 19,1-20,1).  A Jel 2,1-11 szerint az ősegyh-ban ~nak jelentős szerepe volt. Régi hagyomány szerint János ap. tanított ~ban, s a Szűzanya itt halt meg. - 110 k. Antiochiai Szt Ignác elismeréssel szólt ~ról. A →húsvéti vitában 190 k. Polükratész ~i pp. Rómával szemben a →quatuordecimánusok mellett foglalt állást. 431: ~ban tartották a 3. egy. zsin-ot (→efezusi zsinat). A hagyomány ~hoz köti a →hét szent alvó  csodáját. - A 4. sz: ~ kikötőnegyedében épült a világ 1. Mária-tp-a. A 7. sz-ig állt, az →efezusi zsinat révén lett ismert. 265 m hosszú telken oszlopcsarnokkal körülvett belső udvar, előcsarnokos tp., pp-i lakás volt. Romjainál a tör. kormány meghívására néhány nappal a II. Vat. Zsin. kezdete előtt pápai küldöttség Isten kérte áldását a nagy munkához. -  ~ sokat szenvedett a bizánciak és arabok közti harcokban. 1426: az oszmán törökök kezére került. 1800 u. az egész ókori várost föltárták a mai város, Szelcsuk mellett. - 2. egykori érsekség Asia provinciában. C-ét viselte 1349: Guillelmus Petrus OESA. - 3. Szűz Mária búcsújáró hely. A helyet, ahol a Szűzanya Szt János oltalma ~ban alatt élt,  ősidők óta Panaya Kapulunak nevezték. A Panaya a gör. Panhagia 'a Legszentebb' (Istenanya) tör. megfelelője; a Kapulu tör-ül 'kapu, ajtó, ház'. Tours-i Szt Gergely  a 6. sz. végén elsőként említi Szt János lakóházazát, egy kpnát ~ mellett (a mai Bülbüldag-hegyen), mely a helyi népi hagyomány szerint Mária halálának és mennybevételének helye. - Az ~hoz közeli Kirkindzse (1990: Szerendzse) polgármestere, Constantinides ügyvéd 1892. XII: írásba foglalta a helyi hagyományt: „A mi Urunk Jézus Krisztus megfeszítése után Szűzanyánk, az Istenanya Jeruzsálemben maradt Szt János oltalma alatt. ~ba jöttek később és a Szt Szűz berendezett egy barlangot ~ ny-i részén Budrun hegyén É-ra. Ott rejtőzködött a Szűzanya a pogányok üldözése miatt. A barlangot Ghizli Panagíanak, 'Rejtőző Legszentebbnek', ill. a Legszentebb rejtekének nevezték. Emléknapját, a Zoodoku-Pygis-t (életadó forrás) húsvét után pénteken ünnepelték.”  Az ünnepeken a környező helyek mohamedán lakói is részt vettek mint zarándokok, a romokat a maguk szentélyének is tekintették. - Henry Jung CM 1891. VII. 29: találta meg →Mária házát Emmerich Szt Katalin látomásai alapján:  „Az Istenanya nem magában ~ban lakott, hanem olyan vidéken, ahol több ismerős ker. nő már korábban megtelepedett. Lakása Jeruzsálemből jövet mintegy 3 és félórányi járásra, az ~ előtt balra fekvő hegyen volt... E hegycsúcs közelében kissé dombos, vadon benőtt, mintegy félóra járásnyi kerületű síkság van: ott volt a település.” - Megvásárolták a telket, rendbehozták a kpnát és fokozatosan zarándokhellyé fejlesztették. - A háború után a tönkrement romos, tető nélküli tp-ban 1950. X. 24:  tartották az első istentiszteletet Mária mennybevétele dogmájának kihirdetése alkalmából. 1951. IV: elrendelték, hogy építsenek utat Szelcsukból a hegyen át Panaya Kapuluba. Az út 3 hónap alatt elkészült, „Mária útjának”, a hegyet „Mária-hegynek” (Meryem-Dagh) nevezték, a Panaya Kapulut, Meryem Anának. - A tp-ot rendbehozták, Mária egykori imádkozó helyén carrarai és efezusi márványból szerény márvány oltárt emeltek, ezen áll a →csodás érem Mária  szobra, mely régebben az előteret díszítette. Több kút könnyíti a Mária-forrás vízének használatát. - Az új kpnát 1951. VIII. 19: szent. föl. A szentelést követő éjjel, történt az egyh. által elismert első csoda. Az ünnepségen résztvevő Khury izmiri házaspárnak 15 éves, a gyógyíthatatlan Pott-kórban szenvedő, béna lánya a Mária-forrás vizétől másnap reggelre teljesen meggyógyult. 1955. III. 10: dekrétummal ismerte el a csoda valódiságát. 1955-62: 70 rendkívüli gvógyulás történt. 1959: 28.522, 1960: 49.695 zarándok látogatta a kegyhelyet. A zarándokok között a föld majdnem minden népének, vallásának és nyelvének képviselője megtalálható. - A kegyhely gondozását 1952: az újonnan alapított Törökország kat. alattvalóinak Egyesületre bízták. - 1967. VII. 2: VI. Pál, 1979. XI. 30: II. János Pál p. látogatta meg a kegyhelyet.  **

AP 1984:741. - BL:273. - Thierry Elie Rémy: Il mistero della casa della Vergine Maria ad  Efezo. Izmir, 1982. - Schölzhorn, Leo Maria: Szűz Mária Efezusban. Ford.: Búzás József. Bécs-Pozsony-Bp. 1990.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.