🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > E > Ecsmiadzin
következő 🡲

Ecsmiadzin: örmény vallási központ Jerevántól 20 km-re. - Várdgeszáván néven Kr. e. a 3. sz-ban alapították. Vághárs vagy Vághársák kir. egy új várossal (Vághársápát) bővítette. Római tábor, majd 387-ig főváros. 484-ig Világosító Szt Gergely katolikosz és utódai, majd a 7. sz-ban és 1441 után a Rómától elszakadt →Örmény Apostoli Egyház katolikoszának székhelye. -Szegyh-a pogány szentély helyén 303: épült azon a helyen, ahová a hagyomány szerint maga Krisztus (az Egyszülött) szállt le, és  - Ágáthángelosz szerint arany kalapáccsal, más forrás szerint lángkarddal - kijelölte a tp. helyét. A mai, négyapszisos szegyh. Komitász katolikosz alatt (618-25) épült, de Hovhán mester Építő Nerszesz katolikosz (641-61) alatt átépítette. 1653-58: épült  harangtornyának kicsinyitett másolata a bp-i örm. kat. kpna vas harangtornya. Színpompás belső díszítése főleg a Hovnáthánján festőcsalád több nemzedékének a műve.1955-65: felújították. - A szegyh-zal egyidősek a 287: meghlat örm. vértanúk sírkápolnái helyén épült tp-ok: az  oktogonális Szt Hripszime-tp. szír típusú szentéllyel, lámpás-szerű előcsarnok-toronnyal; a kereszt-alaprajzú, 9 osztatú terű, középkupolás Szt Gájáne tp. toronypáros előcsarnokkal. Az 1694: épült  Szt Soghákát-tp. mellett láthatók az 1000 évvel korábbi tp. romjai. - Az európai örm. diaszporák tp-ai még a 20. sz-ban is visszanyúlnak ezekhez az előképekhez. - A szegyh. épületegyüttese központi helyen áll, fal és park veszi körül. Itt van a teol. akad., „minden örm-ek katolikoszának” rezidenciája, a Vehárán, híres kincstárral, benne felbecsülhetetlen értékű ónix-táblára függesztett, brilliánsokkal ékesített aranytábla az örm. ábécével, csodálatos szőnyegek és Krisztus keresztjéből valónak tartott töredék. Ktora már a 4-12. sz-ban szellemi központ. A 17. sz-tól az örm. festészet legfontosabb központja. Szám L.

Avedik Félix-Alexa Ferenc: Az örm. nép múltja és jelene. Bp., 1922. - Hovhannesián Eghia: Armenia népe. Gödöllő, 1934. - Gink Károly-Gombos Károly: Örményo. Bp., 1972. - - G. Astarian, G.-Mazelev, R.: Yerevan and its environs. Leningrad, 1973. - Guzsik Tamás: Az örm. építészet emlékei, I. Adattár. Bp. 1996. - Ararát. 199611:8; 12:6; 16:6; 1998/15:6; 2001/12:7

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.