Magyar Katolikus Lexikon > E > éra


éra (lat. aera, gör. epocha): 1. az →évszámításhoz választott általánosan elismert kiindulópont, általában nevezetes történeti esemény. - 2. az ~ból kiinduló korszak. A tört. folyamán használt ~k politikai, vallási és tudományos név alá csoportosíthatók: a) politikai ~k: Róma alapításának ~ja. Marcus Terentius Varro (Kr. e. 116-27) számítása szerint a 6. olimpiász 3. évében (Kr. e. 753) IV. 21: kezdődött. Kb. Kr. e. 50-8/10. sz: használták. - A Szeleukida ~t a gázai ütközet után Szeleukosz Nikátor (ur. Kr. e. 312-281) vez. be, de Babilonban Kr. e. 311. Niszan 1-jén, Judeában Kr. e. 312/11 őszén v. tavaszán kezdődött (1Mak 1,10; 4,52; 10,21; 16,14). A zsidók Kr. e. 142 tavaszától átmenetileg Simon főpap hivatalba lépésétől számolták az éveket (1Mak 13,42). - Városoknak is volt saját ~ja. Antiochia pl. Kr. e. 49. IX-X. 1-től számolt, amikor J. Caesar fölszabadította. Hispánia ~ja, amit a ker-ek a 14. sz-ig használtak, Kr. e. 38. I. 1: kezdődött. Az ókori pol. ~k rövid életű utózöngéi az 1792. IX. 22: a fr. forr., 1922. X. 28: az ol. fasizmus idején, Kínában 1912: a közt. kikiáltása után kezdett ~k (Tajvan az 1980-as években is a közt. ~ szerint datált). - b) vallási ~k: Indiában a párhuzamosan használt ~k közül 1957. III: tették hivatalossá a Saka ~t, melyet Kr. u. 78-tól számítanak. Sri Lanka és Nepál is ezt használja. - A buddhisták Buddha halálától (Kr. e. 544/43) számolják az időt. Kultikus célokra és a magánéletben több K-ázsiai orsz. (Japán, Thaiföld, Vietnam) az 1980-as években is használta. - A mohamedán ~ Kr. u. 622: kezdődik a →hidzsrával. Jemenben, a Perzsa-öböl emirátusaiban és Szaúd-Arábiában ez a hivatalos ~. Algéria, Egyiptom, Jordánia, Líbia, Marokkó, Szíria és Tunézia ter-én a hivatalos ker. ~ mellett a vallási és magánéletben gyakori. - A Diocletianus-~ kezdete a Kr. u. 284. VIII. 29. A →keresztényüldözés emlékére a pogány eredetű ~ Aera Martyrum néven vált népszerűvé a ker-ek lakta K-en. Az 1980-as években D-Afrika, Egyiptom, Izr., Jordánia, Libanon, Szudán és Uganda kopt ker-ei használták. - Világ~kat Kr. u. a 3. sz-tól szentírási alapon számítottak a világ teremtésétől különböző kezdőpontokkal. A bizánci ~ Kr. e. 5509. IX. 1., az alexandriai Kr. e. 5493. IX. 1., a zsidó ~ Kr. e. 3761. X. 7. kezdőponttal számítja az éveket. A bizánci ~ 1253 u. is tovább élt, Oroszo-ban Nagy Péter cár 1700: szüntette meg. Az alexandriai ~val főként a bizánci tört-írók számoltak. A zsidó ~ Kr. u. a 10. sz: vált ált-sá, az 1980-as években Izr-ben és a szórványban élő zsidó közösségekben használatos. - A ker. ~, az Aera ab Incarnatione Domini Krisztus születése évével kezdődik, melyet →Dionysius Exiguus OSB a róm. ~ 754. évére számított. Elsőként →Cassiodorus és Sevillai Szt Izidor használta. Fro-ban a 8., No-ban a 9. sz: datáltak e szerint magánokl-eket. Pápai okiratokon XIII. János (965-72) idejében jelent meg. 1180: a tarragonai zsin. nyilvános okiratokon kötelezővé tette használatát, de Kasztília csak 1383, Port. 1420: vette át. Bizánc számára nem lett hivatalossá. A 18. sz. végén D. →Petavius SJ javaslatára ang. történészek kiterjesztették a ker. ~t a Krisztus születése előtti évek számítására is. Használata a 20. sz. végén világszerte szinte kizárólagos. Ahol más ~t is számon tartanak, gyakori a kettős datálás. - c) tudományos ~k. Az olimpiai ~, melyet Timaiosz v. Erathosztenész kezdeményezett, a hellénizmus korában vált ált-sá és maradt meg a ker. időkig, de a polg. életben nem terjedt el. Kezdete Kr. e. 776. VII. 1: az első olimpiász 1. éve. Miután Theodósziosz cs. Kr. u. 393: megszüntette az olimpiai játékokat, áttértek az →indikciók szerinti számításra. - Nabu-Naszír ~ját a Kr. e. 5-4. sz: egyiptomi csillagászok dolgozták ki. Kezdete a trónralépése, Kr. e. 747. II. 26. Minden évet 365 naposnak számoltak, szökőév nélkül, rögzített évkezdettel, ezért kronológiai számításoknál jól használható volt. Kb. a Kr. u. 3. sz: szűnt meg. - A Julián ~t J. J. Scaliger dolgozta ki. 7980 éves ciklus, kezdete Kr. e. 4713. I. 1., és évekre való fölosztás nélkül folyamatosan számolja a napokat Kr. u. 3267. XII. 31-ig, az ~ végéig. E datálási forma a 19. sz. óta a csillagászatban, kronológiában és a rokon tud-ágakban nélkülözhetetlen. A julián dátummal kapcsolatos számításokhoz számítógépes programokat is használnak. →időszámítás, →kortan T.J.P.

Kalmár Gy.: A K ókori népeinek világ~iról. Bp., 1934. - Ginzel, F. K.: Handbuch d. matemathischen u. technischen Chronologie. Leipzig, 1958. - Szelesnyikov, S. I.: Wieviel Monde hat ein Jahr? Kleine Kalenderkunde. Leipzig-Jena-Berlin, 1981. - Zemanek, H.: Kalender und Chronologie. München, 1981. - Jakubinyi 1998:31.