Magyar Katolikus Lexikon > E > éneklőkanonok


éneklőkanonok (lat. canonicus cantor): káptalani →dignitas, →oszlopos kanonok, a káptalan rangban harmadik tagja. - Eredetileg a székesegyházi és →káptalani iskolában az ének és zene tanára, később lett →kanonok. Az ~ installálta az újonnan kinevezett knk-okat, jelen kellett lennie az összes hórán, ellenőriznie kellett a succentor és a →karkáplánok munkáját. A felszentelendők énekből előtte vizsgáztak. Hivatala  →helybenlakásra kötelezte. Helyettese a →succentor. **

Kollányi 1900:XXXVIII. - Bánk 1958:136.