élő víz, élet vize (gör. hüdor zón): szoros, hétköznapi értelemben folyó víz az álló vízzel szemben; átvitt értelemben a kegyelem életét közvetítő víz, keresztvíz. - 1. Az ÓSz-ben az ~ maga Isten, aki az →élet forrása (Iz, 55,1; Jer 2,13; Zak 14,8; Ez 36,25; 47,8; Zsolt 22,2). ~nek tekintették a Jordánt (meggyógyította a szír →Naamánt), János ezért keresztelt benne. - Jézus a →sátoros ünnepen (melyen a zsidók a Siloé vizét az ~ jelképeként öntötték az oltárra) önmagát mondja az ~ek forrásának (Jn 4,10-14; 7,34-39), mely lándzsával átszúrt oldalából fakadt (19,35). A Jel 22,1: az ~ a Bárány trónjából fakad. - 2. A magyar néphagyományban életvíz, aranyvíz, aranyosvíz, szerencsevíz, szentvíz: →karácsony (ritkábban →szilveszter, →újév, →vízkereszt) estéjén, éjszakáján, hajnalán kútból, folyóból, forrásból merített víz. Az ~ben megmosdottak, a kicsinyeket megfürdették, ittak belőle, és a jószágot is megitatták, hogy egészségesek legyenek. Többfelé →almát és pénzt tesznek az ~be. A szokások legősibb formáit a ref-ok őrizték meg. - 3. Ikgr. Baptisztériumok mozaikján gyakran látható, mint a Jel folyója, partjain az →élet fájával. A lit-ból eredő jelentése: a világra született Üdvözítő megnyitotta a →Paradicsom forrását az embernek. 5. sz. ábrázolásokon Krisztus sírja az ~ →forrása. **

Vanyó 1988:127. - Bálint 1989:54.

a kiadott kötetben nem szerepel