Magyar Katolikus Lexikon > D > Debrecen


Debrecen: város a Tiszántúlon, Hajdú-Bihar megye, a Református Tiszántúli Egyházkerület és a →debrecen-nyíregyházi püspökség székhelye. - I. Története. A honfoglalás óta m-ok lakták. A →váradi regestrumban 1235: Debrezum. A tatárok feldulták. I. (Nagy) Lajos a Csák Mátéval vívott küzdelmeihez kapott szolgálatok fejében 1361: bíróválasztó jogot adott a városnak, Zsigmond kir. 1405: fölruházta Buda város jogaival és kiváltságaival. 1410: Balitzky András, 1450: Hunyadi János birtoka. 1490: Corvin Jánosé, majd Szapolyai Jánosé. Árusai 1411-től az egész orsz-ban vámmentességet élveztek, 1508-tól évente 7x orsz. vásár színhelye. -1552: a töröknek meghódolt, 1216 portája volt. 1604: Bocskai István a hajdúk élén bevonult ~be. 1661: Szinán váradi pasa kivégeztette Vígkedvű Mihály főbírót; Caraffa cs. gen. megsarcolta a várost, s polgáraival erőszakoskodott. - I. Lipót kir-tól 1693. IV. 11: sz. kir. város rangot nyert (→Diploma Leopoldinum). 1703-11: élelemmel és fölszereléssel támogatta a kurucokat, ezért 1705. X. 22: Heberville cs. tábornok hadai földúlták, elpusztították a koll. kvtárát, a nyomdát stb. 1711. III. 14-17: és IV. 15: a szatmári béke előkészítő tárgyalásai ~ben folytak. 1715. VI. 15: a pozsonyi ogy. befogadta a kir. városok sorába. 1725: a ker. tábla székhelye. 1739-40: a pestis lakosságának 1/3-át elpusztította. II. József 1786: a németesítésnek ellenálló Domokos Lajos főbírót hatalmi szóval elmozdította. 1795. III. 3: ~ben földrengés pusztított. 1802. VI: ~ nagy része leégett: a Nagytp., a Veres torony, a koll. nagy része, 1500 lakóház. 1811: leégett a r.k. tp., a piar. rház és isk., az ispotály, több malom és sok lakóház. 1831. VII-IX: kolera pusztított. 1838: megnyitották a felső leánynev. int-et, a Tiszántúli Ref. Egyházker. füvészkertet létesített. 1843: megkezdte szolg-át az izr. hitközség. 1846: megnyílt a Debreceni Első Takarékpénztár, a vidék első takarékpénztára, és megalakult a Tiszavölgyi Első Gőzhajótársaság. 1849. I. 1: Kossuth L. rendeletben közölte a lakossággal, hogy az ogy. és a kormány ~be teszi át székhelyét. 1849. II. 22: megjelent a Jókai Mór szerk. békepárti Esti Lapok. IV. 14: az ogy. népgyűléssé bővült ülésén a Nagytp-ban egyhangúlag kimondta a Habsburg-Lotharingiai ház trónfosztását, Mo. függetlenségét, s Kossuth L. kormányzó elnökké választását. V. 28: Kossuth és Balcescu m-rum. megegyezésről tárgyalt. VIII. 2: Nagy-Sándor József tábornok első hadteste (7500 fő, 41 ágyú) vereséget szenvedett ~ határában a cári túlerőtől (90.000 fő 320 ágyú), az or. csapatok megszállták a várost. 1850. II. 10: Haynau tábornok rendeletileg ideigl. fölfüggesztette a prot. egyh-ak törv-hozási és egyh. igazgatási önkormányzatát. 1857. V. 4: a kir. pár ~be látogatott, s 240.000 Ft-ot adományozott gazd. isk. szervezésére; ez évben nyitották meg a ~i vasútállomást, s adták át a ~-Szolnok vasútvonalat. 1860: megkezdték a termelést az Alföldi Répacukor Gyárban, 1862: a tanítást a Városi Zeneisk-ban, 1863: a gázszolgáltatást (~ utcáit 503 gázlámpa világította meg). 1865: a városi színház avató díszelőadásán színre került Katona J. Bánk bánja. 1867: fölépült ~ lóversenypályája. 1868: megkezdődött a tanítás a ~i Orsz. Felsőbb Gazd. Tanint-ben. 1871: fölavatták Izsó Miklós Csokonai-szobrát. 1882: megrendezték a m. orvosok és természetvizsgálók XXIII. vándorgyűlését. A ~i ev. gyülekezet a ref. koll. oratóriumában kimondta önálló anya-egyházközséggé alakulását. 1883: a város és polgársága megvendégelte bukovinai m-ok 900 fős átutazó küldöttségét. 1884: fölavatták a Piacz u. személyszállító gőzvasutat, ezzel kezdődött Mo-on a gépvontatású személyszállítás. 1885: a város tanácsa föliratban kérte, hogy az ogy. a r.k. egyh. várossal szembeni kegyúri követelését utasítsa el. 1887: kezdte a termelést a dohánygyár. 1890: megalakult a Csokonai Kör, s az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyes. (EMKE) ~i és Hajdú vm. fiókja, a MÁV ~i üzletvezetősége. 1891: a kir. tábla megkezdte ~i tevékenységét, Reményi Ede, a hegedűkirály búcsúhangversenyt tartott. 1892: fölavatták a Kereskedő Társulat székházát és a Keresk. Akad. épületét. 1893: átadták a 228 ágyas városi közkórházat. Megkezdődött a tanítás a r.k. el. fiúisk. új épületében. A városi tvhat. biz. tiltakozott a belügymin-nél a katonai hatóságok ném. nyelvű levelezése miatt. 1894: megalakult a Mo-i Szocdem. Párt ~i szervezete. 1895: fölavatták az Emlékkertben özv. Hegyi Mihályné adományából emelt Gályarabok emlékét. 1896: fölépült a Svetits Leánynev. Int. 1897: fölavatták a Deák Ferenc téri zsinagógát. 1898: megjelentek ~ben a bapt-k. 1901: megalakult a ~i Írók Köre, 1902: a népgyűlés önálló m. vámter-et követelt. 1903: ~ népe tiltakozott az osztrák pénzügyi és katonaállítási terv ellen. Megrendezték a tvhat. jogú városok polgármestereinek orsz. kongressz-át. Megkezdődött a tanítás a r.k. főgimn. Stégmüller Árpád által tervezett épületében. 1904: a Kút u-ban gázvezeték építése közben rábukkantak a 18. sz. végén kialakított Péterfia u. temetőre. 1905: megnyitották a városi múz-ot. 23 kocsi fölvonulásával a Simonyi úton megrendezték az első virág kocsikorzót. 1907: megkezdték a külter-eken az áll. el. isk-k. építését 1908: megalakult a ~i Újságírók Egyes-e. Solymosi Elek színészisk-t nyitott. 1909: az Attila téren Bobula J. tervei alapján elkészült a g.k. tp. 1911: a Nagyerdő 574 kh ter-ét parkerdőnek nyilvánították. 1912. VII. 7: a kir. szentesítette a ~i és pozsonyi tudegy. létesítéséről szóló 36. tc-et. 1914: fölállították Margó és Pongrácz szobrászművészek Kossuth-szobrát. II. 22: →debreceni bombamerénylet. 1916: a városban török mecset építését tervezték. 1918. X. 23: a kir. pár látogatásakor játszott cs. himnusz orsz. fölháborodást keltett, mely az őszirózsás forr-ba torkollott. 1919. III. 22: a ~i Munkás- és Katonatanács átvette a hatalmat, a rum. megszállás (IV. 23-1920. III. 10.) után a kivonulók óriási károkat okoztak. 1923: a ref. pp-ök tartottak konf-t. 1925: az Eötvös-Koll. első vidéki ülése (előadók: Németh Gyula és Kodály Zoltán), 1927. I: megjelent a ~i Szemle, a város tud. folyóirata. 1932: megnyitották a ~i köztemetőt. 1938. VII. 3: a Szt Jobb ~ben járt (→aranyvonat). 1944: elkészült a Ref. Koll. Csokonai Múz-a. 1944. X. 9-19: a ~i csatában a II. Ukrán Front egységei, vereséget mérve a ném-ekre (kb. 9000 m. és ném. halott, 10.000 fogoly), elfoglalták ~t. XII. 21: a Ref. Koll. oratóriumában összeült az Ideigl. Nemzgyűl., XII. 22: megválasztotta az Ideigl. Nemz. Kormányt. 1945. IV. 10: megjelent a Magyarok c. irod. folyóir. 1950: Kodály Z. Székelyfonójával fölavatták a nagyerdei szabadtéri színpadot. 1952. X: kezdett termelni a M. Gördülőcsapágy Művek. 1956. X. 23: a Kossuth u-ban az ávósok rálőttek a tüntetőkre, 2 ember meghalt, többen megsebesültek. 1966: fölavatták a Liszt Ferenc Zeneműv. Főisk. ~i tagozatát. 1977. VI. 15-16: Kádár János, a M. Szoc. Munkáspárt első titkára találkozott Nicolae Ceausescuval, a Román Komm. Párt főtitkárával. 1981: megnyitották a ~i Irod. Múz-ot. 1987: a Tiszántúli Ref. Egyházker. új pp-e dr. Kocsis Elemér. 1990: a ~i repülőtérről kivonták a szovjet hadsereg repülőezredét. 1991. VIII. 18: II. János Pál p. a ~i Nagytp-ba látogatott, s megkoszorúzta a Gályarabok emlékét. 1993: ~ben írták alá a Kárpátok Eurorégió alapdokumentumát. VI: a Szt Anna-tp-ban fölsztelték és beiktatták Bosák Nándort, a ~-nyíregyházi ppség első pp-ét. -

II. Vallási élete a középkorban. 1. Plébániája a váradi egyhm-ben a 13. sz: már létezett. A mai ref. Nagytp. helyén a 12. sz: tp. állt. Kegyura a mindenkori földesúr volt. Miután 3 közeli falu, Boldogasszonyfalva, Szentlászlófalva és Szentmihály beolvadt a városba, Imre pp. 1297-1311: Szt András tiszt. 3 hajós, 45 x 16 m-es, új, gótikus baz-t épített. A boltozatot 6-6 kőoszlop tartotta, a szentély 8/3 záródású volt. Később nyolcszögletű Ny-i tornyot építettek hozzá. Szt István vt. oltárát említik, s egy harangját 1485: Péter mester öntötte. - Plébánosai: 1311: Ladislaus, 1332: Nicolaus, 1405: Paulus, 1502: Ambrosius. 1552: az ismeretlen nevű plnos még pápai adót fizetett, utóda uebben az évben →Kálmáncsehi Sánta Márton már kálvinista. - 2. Ferences tp. és konvent. I. Károly Róbert 1322: egy romos tp-ot adományozott ~nek, ahová később Dózsa fia Jakab szabolcsi ispán ferenceseket telepített. 1448-66: Hunyadi János, majd Szilágyi Erzsébet a Bold. Szűz tiszt. sztelt ktorukat az obszerváns ferencesek kezére akarta juttatni, de ez mégsem következett be. 1470, 1513: megerősítették kiváltságukat, mely szerint a város mészárosai által levágott marhák nyelvének felerészét a barátoknak, másik felét a város plnosának kellett adni. 1546: náluk temették el Pemflinger Márk szász királybíró lányát, Katalint, a török fogságban sínylődő Török Bálint feleségét. Ezután a főúri védelem nélkül maradt ktor legkésőbb 1553-ban, amikor ~ ura, Petrovics Péter János Zsigmond gyámja és a reformáció híve lett, pusztulásnak indult. - 3. Tp-ok. Szt László-tp., papjai 1334: Dominicus és Andreas; Szt Anna-tp., Szt Miklós-kpna, és Szt Mihály-temetőkp. 1528: Boncz László ~i polgár alapította a Szt Erzsébet-kpnával együtt a később Ispotálynak nev. menházat. - III. Vallási élete a 16. sz-tól. - 1. ~ és a reformáció. Szapolyai János 1536. IX. 30: ~t Enyingi Török Bálintnak adta, aki Nyitra, Ozora, Pápa, Somogyvár, Sümeg, Szigliget, Szigetvár, Vajdahunyad ura és a reformáció híve volt. Az új kegyúr Bálint papra bízta a pléb. és az isk. vez-ét, s ezzel megkezdődött a reformáció térhódítása. 1545. VI. 7: Martinuzzi György kir. helytartó vez-ével a részleges ogy. kimondta, hogy "birtokain senki ne tűrjön meg luteránust", ~ ennek ellenére még ez évben befogadta →Dévai Bíró Mátyást. A pozsonyi ogy. 1548: XI. tc-e a →szakramentáriusokat kitiltotta az  orsz ter-éről, de ez ~re nem vonatkozott, mert 1538-tól Erdélyhez tartozott, ami a kálvinistáknak menedéket biztosított. -Petrovics Péter temesi ispán támogatásával az 1540 óta már prot. Kálmáncsehi Sánta Márton 1551: ~i pap, →Zwingli követője. Az oltárokat, képeket kidobta a tp-ból, faasztalon közönséges kenyérrel ünnepelte az Úrvacsorát, ezért 1552: a lutheránusok elűzték, a város ettől kezdve ref. 168 évig kat. nem telepedhetett le, kat. pap még beteghez v. temetésre sem léphetett ~be. - 1561: →Huszár Gál könyvnyomdát alapított. A kk. tp. 1564: leégett, 1628: Bethlen Gábor építtette újjá a ref-oknak, s Szentháromság-tp-nak nevezték el. 1729: a Kistemplom elkészültekor kapta a Nagy-, ill. Öreg-tp. nevet. 1802: tűzvészben elpusztult, mai formájában 1806: épült. - 2. Plébániái. a) Szt Anna. 1715. VI. 15: a pozsonyi ogy. a sz. kir. város rangot azzal a föltétellel iktatatta törv-be, hogy ~ befogadja a kat. ném. telepeseket. A pléb-t az 1715:108. tc. állította vissza. 1716: ismételt kir. parancsra a város telket adott tp., pléb. és isk. építéséhez. Az első sztmisét (1552 óta) IV. 19: mutatták be, az első plnos Kecer István váradi knk. Közben Bakó János váradi nagyprép. alapítványt tett a piar. atyák javára, hogy ~ lpászt-ai legyenek. Szlopnyai Elek Piar 1719. I. 17: érkezett ~be, ahol ekkor egyetlen r.k. család élt. - A tp-ot 1720-46: G. B. →Carlone tervei alapján Csáky Imre pp. építtette. 1746. VI. 5: Szt Anna tiszt. szent. Tornyai 1830-34: épültek, főoltára 1835: Egerben készült. Org-ját (2/28 m/r, op. 1889) 1913: a →Rieger gyár építette, 1993: Trajtler Gábor és Hollai Keresztély tervei alapján (3/41) az Aq átépítette. 110 cm átm. nagyharangját 1831: Eberhard Henrik öntötte. Anyakönyvei 1719-től. A tp. 1993. V. 30: az új ~-nyíregyházi egyhm. szegyh-a lett. - Filiái 2003: Ebes, Mikepércs. - Plébánosai: 1716: Keczer István, 1719: Návay János, majd piar-k: Szlopnyai Elek, 1730: P. Dániel, 1735: P. Gáspár, 1737: P. Kristóf, 1740: P. Márton, 1743: P. Máté, 1745: P. Márton, 1747: P. Elek, 1748: Tapolcsányi Gergely, 1755: Orosz Zsigmond, 1758: Patonyi László, 1759: Orosz Zsigmond, 1766: Temlényi Remig, 1788: Perczel Imre, 1790: Mulaj Konstantin, 1793: Kossik Vazul, 1798: Keszthely László, 1803: Benyák Bernát, 1805: Jenovay János; 1807-től kir. rendeletre a váradi kápt. mindenkori kisprép-ja a ~i plnos: Molnár József, 1824: Kovács Miklós, 1826: Kricsfalusy Ferenc, 1836: Sipos József, 1837: Tholdi Molnár Péter, 1852: Huzly Károly, 1886: Szakszó Rezső, 1892: Wolafka Nándor, 1906: Gróh Ferenc, 1918: Lindenberger János, 1942: Bánáss László, 1947: Molnár János, 1951: Dévényi Tihamér, 1966: Révész István, 1982: Timár Mihály, 1988: Kovács Andor, 1991: Orosz Lőrinc. Kegyura 1880: a kir. - 1983: 10.690 hívője volt. - 2000. XI: hozzá tartozik a 969. sz. gr. Csáky Imre bíb. cserkészcsapat. - b) Szt Kereszt ferences konvent. A sz. kir. városi rang egyik föltétele volt a ferencesek befogadása is. 1716: a városi tanács Boldogfalván ajánlott telket a mariánusoknak, akik a városon kívüli mocsaras ter-et csak hosszas vonakodás után fogadták el. 1740: kezdték a rház építését. II. József 1786: feloszlatta, nem éledt újjá. - c) Jézus Szíve pléb. (~-IV.) és rezidencia. 1936: a Csapókertben épült ~ 2. tp-a. Kihelyezett lelkészség, 1943: pléb. lett, a kapisztránus rtart-ra bízták. Harangjait 1936: 71, 1938: 57 cm átm. Szlezák László öntötte. Oldallagosan ellátja Józsa pléb-t. Filiája 2003: Bocskaikert. 1983: 1618 hívője volt. - d) Szt István pléb. (~-III.) és konvent. 1938: a Nyilas-telepen tp-ot építettek, kihelyezett lelkészség, 1942: pléb. lett, s a kapisztránus rtart-ra bízták. Harangjait 1938: 86, 69 és 52 cm átm. Szlezák László öntötte. Filiája 2003: Vámospércs. - Plébánosai: Kiss László, 1942: Kiss Szaléz OFM, 1944: Faddy Otthmár OFM, 1949: Kincses Károly OFM, Farkas Imre Jozafát OFM, 1950. X. 17: Korompai János, Virág János OPraem, 1951: Balogh Imre, 1955: Virág János OPraem, 1982: Uhrin György, 1987: Farkas András. - 1983: 3950 hívője volt. - e) Szt László kir. A domonkosok 1942: telepedtek meg újra a városban. Egy lakóházat kpnának (Szt László kir. tiszt-ére), egy másikat rháznak és pléb-nak rendeztek be. A kpna végében el. isk-t nyitottak, s az atyák egyetemi lelkészként is dolgoztak. A Bem tér és a Hadházi u. sarkán telket vettek, 1947: lerakták a tp. alapjait, de az építkezés leállt. 1950: a domonkosok elhagyták a várost. Az isk-nak használt épületrészeket, majd a tp. telkét államosították, a kb. 1 m magas falakat a földig lerombolták. 1983: a régivel azonos alapterületű kápolnát, 1989-90: plnosi lakást építettek. A domonkosok 1990 őszén tértek vissza, 1997. VII: 4 atya dolgozott a pléb-n. 1996 őszén a városközp-tól távolabb új tp. építésébe kezdtek. - 1983: 9950 hívője volt. - Plébánosai: domonkosok: Juhász László, 1944: Sütő Albert; egyhm-sek: 1950: Bodnár János, 1951: Virág János, 1955: Balogh Imre, 1968: Regös Gyula, 1990: ismét domonkosok: Szakács Rajmund, 1993: Mészáros Domonkos, 1996: Antalóczy Márton, Dióssi Kornél, 2000: Gorski Jacek. - Kat. sajtója: 1943 k.: Szt Lászlóról nev. Dominikánus Pléb. Tudósítója. - 2000. XI: hozzá tartozik az 1946. sz. Szt Imre cserkészcsapat. - f) Szt Család pléb. Az egykori Tócóskert helyén épült lakótelep kb. 40 ezer lakója számára 1998: alapították. Kőszeghy Attila tervezte tp-át 1998. VIII. 15: szent. föl a Szt Család tiszt-ére. - Filiája 2003: Hajdúsámson. - Plnosa 1999: Fodor András. - g) Megtestesülés pléb. A Borbíró tér környéki lakótelepek számára 2003: alapították. A domonkosok által 1994: elkezdett tp-a felépítését Nagy József tervei alapján 2000: az egyhm. fejezte be. Plnosa Felföldi László. - h) g.k. parókia a v. munkácsi, majd hajdúdorogi egyhm. hajdúdorogi esp. ker-ében. 1902: alapították. Tp-át 1910: Szűz Mária oltalma tiszt. sztelték. Anyakönyvei 1896-tól. - 1983: 10.000 hívője volt. - III. Iskolái. →Debreceni Református Kollégium, a piaristák →Calasanzi Szent József Gimnáziuma, →Svetits Leánygimnázium. 1992: Svetits Kat. Ált. Isk-t, 1996: Óvodát és 6. évf-os Szt József Gimn. és Koll-ot nyitottak. - IV. Kat. sajtója: 1906: Debreceni Kat. Lap, 1923-38: Ébresztő, 1925-45: Katholikus Figyelő, 1929-31: Egyházi Híradó, 1936-44: Akarat, 1937-38: Így Látjuk, 1938-39: Nemzeti Idealizmus, 1941-43: A Debreceni R.K. Tanárképző Mária Kongr. Körlevele, 1943: Mosoly, 1943: Új Fény, 1945: Plébániai Tudósító, 1948: Háziáldás, 1991: Debreceni Kat. Figyelő. Szerk. Keresztesné Várhelyi Ilona. Megj. negyedévenként. - V. Lakói. Anyanyelve 1840: m., ném.; 1910: m., ném.; 1940: m., ném., rum., szl. - Lakossága: 1746. VI. 5: a tp-sztelés alkalmával 133-an bérmálkoztak. 1785: 30.064, 1805: 175 r.k.; 1824: 1440 r.k.; 1850: 2269 r.k., össz. 29.624; 1870: 43.048; 1875: 5714 r.k.; 1890: 53.265; 1896: közel 10.000 r.k.; 1910: 63.318 ref., 1274 ev., 54 unit., 16.584 r.k., 2655 g.k., 386 g.kel., 8406 izr., 52 egyéb vall., össz. 92.729; 1920: 19.855 r.k., 3572 g.k.; 1930: 111.778; 1940: 82.580 ref., 1798 ev., 25.491 r.k., 6404 g.k., 194 g.kel., 9142 izr., 324 egyéb vall., össz. 125.933; 1944/45: →malenkij robotra hurcoltak 736 ffit, 295 nőt; 1960: 129.834; 1980: 191.494; 1990: össz. 215.089; 2003: 32.539 r.k., 17.226 g.k., 81.583 ref., össz. 211.034. G.Is.-H.F.-Dióssi Kornél

Friedrich II:219. - Schem Univ. 1840:520. (1840: 51.469 ref., 178 ev., 2018 r.k., 69 g.k., 76 g.kel., 5 izr., össz. 53.815!) - Schem. SM 1851:17. - Szűcs István: Szabad kir. Debreczen város tört. 1-3. köt. Debrecen, 1870-71. - Bunyitay III:215. -  Karácsonyi I:156. - Pallas III:84. - Schem. Mv. 1896:273; 1933:21. - Gerecze II:353. - Szabó 1921:228. - ~ kath. múltja és jelene. Szerk. Sümeghy József és Liszt Nándor. Debrecen, 1930. - Schleich Lajos: Ferencesek ~ben (1322?-1552, 1715-1788). Uo., 1941. - Schem. Cap. 1948:60. - Genthon II:69. - Balogh István: A civisek világa. Bp., 1973. - Györffy I:611. - CSJÉ 1980:172. - ~ tört. 1. köt. 1693-ig. Debrecen, 1981; 2. köt. 1693-1849. Uo., 1984; 4. köt. 1919-44. Uo., 1986. - Schem. Hd. 1982:49. - TKMK 18. - Mészáros 1988:177. - Kovács 1988. - Schem. D-Ny. 2003.