🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > D > Dénes
következő 🡲

Dénes, Párizsi, Szt (†Lutitiae Parisiorum, Gallia prov., 250 után): vértanú püspök. - Tours-i Szt Gergely Historia francorum c. műve (594) szerint a római-gall egyh-at alapító 7 pp. egyike, akik Decius cs. idején Rómából mentek Galliába. Legendája szerint a pogány papság föllázította ellene a népet, de ~ hitével és szelídségével megcáfolta a rágalmakat, s az ellene lázadók közül többet megtérített. Fescennius prefektus ~t letartóztatta, társaival együtt kigúnyolta és megkínoztatta. ~t rostélyhoz bilincselték, tűz fölé tették, majd vadállatok elé dobták, végül keresztre szögezték, de életben maradt. A börtönben misézés közben megjelent és kenyeret adott át neki Krisztus; mise után őrei Merkur bálványképe előtt lefejezték. Legendája szerint fejét ~ kezébe vette, s egy angyal elvezette a vtság hegyéről (Mons Martyrum; ebből a fr. Montmartre) 2 mf-re, ahol sírjának kellett lennie. 574: katonák kifosztották tp-át; amikor egyikük a ~ halotti lepléről letépett arannyal együtt a Szajnába esett, vezérük visszavitette a rablott kincseket, hogy ne haragítsa tovább a sztet. - A későbbiekben azonosították →Areopagita Dénessel, akinek ereklyéit III. Ince - a viszály megszüntetése érdekében - a St. Denise-ktorba szállíttatta. - Ikgr. A 11. sz-tól önállóan (Regensburg, Szt Emmeram-szegyh. kapuja, 1052 k.; Bamberg, Dóm, szobor, 1235 k.), a 14. sz-tól a →tizennégy segítőszent között ábrázolták, kezdetben →kazulában, a 15. sz. óta →pluviáléban, olykor fej nélkül. A fr. műv-ben élete jeleneteivel is találkozhatunk (Párizs, S. Denis-tp. kapuja, 12. sz.). - Attrib-ai: saját levágott feje a kezében, v. koponya és mitra egy kv-ön. - Ü.: okt. 9. - A fejfájósok szokták magukat oltalmába ajánlani.  Ünn-ét kk. lit-nk számontartja, hazai nyoma 1710: a sükösdi kéziratos kis rituale áldása. A m. népi kalendáriumban X. 9. a tél rámutatónapja. Kedvelt keresztnév, s családnévi változatokban is ismeretes: Dénes, Dénös, Dienes, Gyenös, Gyenis, Gyenizse, Gyenes, Szegeden a kk-ban Gyenüs, a 18. sz-ban Jenes. Tp-titulusai: Ipolybolyk (1318), Szatmárnémeti (1339, domonkos apácák, elenyészett; hasonlóan a telki bencés apátságé is), Szentdienes (Baranya, új tp-a 1797). A soproni Szt János-tp-ban 1454: oltárt emeltek ~ tiszt. Helyneveinkben is föltűnt (pl. Szentdienes falu volt a kk. Pest vm-ben; Szent Dienes 1291: a váradi egyhm-ben stb.) - ~t segítősztek társaságában látjuk Bártfa (1500), Esztergom (Ker. Múz., 1514), Kisszeben (1520), Ludrófalva (1510), más csoportosításban Kispalugya (1510) szárnyas oltárain. 1759: egy Székesfehérvárott bemutatott jezsuita isk-drámának ~ a hőse. **

LThK III:408. - BS VIII:650. - Bálint II:375. - Sachs 1980:97. - SzÉ 1984:580.

Dénes, Szt (†Róma, 268. dec. 26.): Szt (II.) Sixtus utódaként 259. VII. 22-268. XII. 26: pápa. - Mint róm. papot kb. egy é. széküresedés után választották meg. Uralkodásának legfontosabb eseménye Dionüsziosz alexandriai pp. ügyének elintézése. A pp-öt papjai bevádolták ~nél amiatt, hogy eretnek, mert tagadja az Ige örökkévalóságát és Krisztust csak teremtménynek tartja. A pp. Sabelliusszal (→szabellianizmus) szemben vívott harcában valóban tett olyan kijelentéseket, amelyek így hangzottak. ~ zsin-ot hívott össze és 2 levéllel válaszolt. Az egyiket a pp-nek küldte és kérte, hogy igazolja magát. A másikat az alexandriai egyh-nak címezte, s benne elítélte a tévtanítást. Ez a levél fontos dogmatört. dokumentum lett, szinte előzetes elítélése az →arianizmusnak. Dionüsziosz alázattal alávette magát. - Amikor a gótok kifosztották a kappadókiai Cézáreát, ~ vigasztaló levelet és segélyt küldött. Vsz. nem vt. A Callistus-katakombában temették el. - Ü.: dec. 26. - Utóda 269. I. 5: Szt I. Félix. T.J.

LThK III:405. - BS IV:631. - Mondin 2001:32.

Dénes, Dionysius (†1289): megyéspüspök, vsz. szerz. volt. - A MA-ban 1270. VI. 13-†1289: győri mpp. 1273 tavaszán a Zách nb. Jób pécsi pp. és mosoni ispán ~t elűzte, Győrt elfoglalta, de a föllázadt lakosok Jóbot elkergették. A cseh kir. csapatai kifosztották a szegyh-at, végigdúlták az egyhm-t. ~ békekövet volt Ottokár cseh kir-nál. 1279: részt vett a budai nemz. zsin-on. - Utóda Győrött 1290: András. 88

Pauer 1847:99. - Mendlik 1864:69. (1271-89: pp.) - Gams 1873:373. (s.v. Dionysius, 1271-1289(?): pp.) - Schem. Jaur. 1940:6. (25.) (s.v. Dionysius; 1269-89: pp.); 1968:31. (23.)

Dénes (†1437. máj. 27. e.): püspök. - Idő jelzése nélkül Cavalli Jakab (1412) és Domonkos (1437) között említik szörényi pp-ként. T.E.

Sánta 1914:59. (6.) - Eubel II:260.

Dénes, OSPPE (15. sz.): kőfaragó. - →Gyöngyösi Gergely közlése szerint Remete Szt Pál síremlékét készítette. A vörös márványból faragott, domborművű jelenetekkel díszített, késő gótikus szarkofág 1484 k. készült. Kisebb töredékeit, amelyek a budaszentlőrinci pálos ktor romjai közül kerültek elő, a Bpi Tört. Múz. őrzi. L.P.

Dénes Dávid (Gyergyóújfalu, Csík m., 1924. dec. 30.-): plébános. - A középisk-t Gyergyószentmiklóson, a teol-t 1946-51: Gyulafehérvárt végezte, V. 4: a szászvárosi apácazárdában Csiszár érs. titokban szent. pappá, Hátszeg h. plnosa. 1957: 20 é. börtönre ítélték, 1964. VI. 30: közkegyelemmel szabadult, Hátszeg plnosa lett. 1966: Imecsfalva, 1980: Ehed plnosa. - Írásai 1990-től a Keresztény Szó, a Vasárnap c. lapokban. Ku.P.

Dénes (Deutsch) Gizella (Ocsárd, Baranya vm., 1897. jún. 25.-Pécs, 1975. nov. 24.): író, újságíró. - Baranyai sváb, r.k. családból származott. Az 1920-as években jelentkezett írásaival a pécsi lapokban, 1922: a Pécsi Est, majd a Nemz. Újs., Új Nemzedék, Magyarság munk. Művei kat. világképűek, gyakran használt vallásos szimbolikát. Kedvelte a reg-es életr-okat. (A Boldogassz. hadnagyában Hunyadi Jánost, a Kisassz. kir-ban Mária kirnőt jelenítette meg.) A tanítás szándéka alakította reg-eit. Ezért is gyűjtötte a búcsújáró helyekhez, pléb-khoz kapcsolódó legendákat (Szép koszorú, Görcsöny ékessége). - M: Mecseki csend. Elb. Szombathely, 1920. - Venyigelángok. Pécs, 1923. - Két fehér galamb. Bp., 1926. - Csodálatos fazekas. Életr. reg. Pécs, 1927. - Fehér torony. Bp., 1929. - Fekete emberek. Uo., 1930. - Aranyliliom. Uo., 1931. - Boldogassz. hadnagya. Uo., 1931. - Eliza tündöklése. Uo., 1931. - Néma szökőkút. Uo., 1932. - Császármadár. Uo., 1933. - Tavaszi búzavetés. Uo., 1933. - Jön a bajnok. Uo., 1934. - Assz-ok a hegyek között. Uo., 1934. - Ezüstnyárfák. Uo., 1934. - Kisassz. kir. Uo., 1937. - Két sor ház. Uo., 1938. - Az orsz. katonája. Uo., 1938. - Csipkekesztyű. Uo., 1939. - M. nagyassz-ok. Elb. Uo., 1939. - Az asszony, aki vétkezett. Uo., 1940. - Mezei assz-ok. Uo., 1940. - A m. szimfónia. Uo., 1941. - Névtelen nap. Elb. Uo., 1941. - Boldogassz. völgye. Uo., 1943. - M. nyár. Uo., 1943. - A puszta assz-a. Uo., 1943. - Virrasztó assz. Uo., 1943. - Ég és föld között. Uo., 1944. - Szép koszorú. Uo., 1947. - A csodálatos fazekas. Uo., 1965. - Görcsöny ékessége. Uo., 1972. L.L.

Bozzay 1931:244. (*1902!) - MIL I:248. (*1902!) - Vigilia 1976:134. (Thurzó Gábor: A „Gizi”. Emlékezés és rekviem.) (Téves * és † adattal!) - Írói neve: Dénes Gizella! MÉL III:147. (* 1900. I. 25.) - Anyakönyvi kivonat (Deutsch, * 1897. VI. 25.)


Dénes, B., OSPPE (†1526): püspök. –1520: lépett a r-be az erdélyi Bold. Szűz ktorban, haláláig ott élt. Fölszentelt árgyasi c. pp-ként erdélyi segédpüspök. **

Puskely 1994:306.

Dénes Anna Szeréna, SZTT (Csíkmenaság, Csík vm., 1925. febr. 14.–): szociális testvér. – Középiskoláit Kolozsvárott végezte. 1945. IV. 27: lépett a →Szociális Testvérek Társaságába, 1948. V. 16: tett fog-at. A társaság erőszakos feloszlatása (1949. VIII.) után családoknál húzódott meg, az ifj. illegális hitokt-ával foglalkozott, és titkos összekötő futár az állami nyomásnak ellenálló, Rómához hű lelkipásztorok között. 1954. XII. 2: éjszaka letartóztatták. Megalázó körülmények és rendkívül szigorú viszonyok közti vizsgálati fogság után 1956. III. 17: állították a kolozsvári román katonai törv-szék elé. Ügyiratának száma 444/1955. Vallási fölforgatás, izgatás, →titkos ordináriusi utasítások terjesztése címén 10 é. szabadságvesztésre ítélték. Raboskodott Zsilaván a földalatti börtönben, a bukaresti belügymin. pincéjében, a kegyetlenkedéseiről ismert csíkszeredai nehéz börtönben, ahol a bánásmódhoz tartozott, hogy csak napi 4-5 dl vizet mértek ki részére étkezéshez és tisztálkodásra. Meleg ruháját a tél beálltával rendszeresen elvették, s tavasszal adták vissza. Csíkszeredáról Aradra, majd 1960: a Latesti-fogolytelepre vitték 4 é. kényszertartózkodásra. Súlyos betegen 1964: szabadult, és a csíktaplocai pléb-n kántor, hitokt. 1972: elöljárója Kolozsvárra rendelte, részt vett az ifj. vallásos nevelésében, és kiterjedt karitatív munkát végzett a szegények, betegek, öregek körében. 1985: nyugdíjba a gyulafehérvári ppségre költözött, de továbbra is betegápoló tevékenységet folytat. „Érdemes és eredményes munkássága elismeréseként” Entz Géza c. államtitkár 1994. III. 29: Gyulafehérvárott ünnepélyes keretek között átnyújtotta neki a M. Közt. államelnökétől adományozott kitüntetést, a M. Közt. Arany Érdemkeresztjét. s.k.–H.V.K.

Virt László: Kat. kisebbség Erdélyben. Bp–Luzern, 1991:45. – Hetényi Varga II:385. – M. Közl. 1994. IV. 21. – A Lélek Szava 1994:2. sz.

Dénes Mária Ágota SZLT (Nyőgér, Vas vm., 1908. aug. 11.–Bp., 1990. ápr. 30.): szerzetesnő. – 1931. XII. 8: Bp-en lépett a vincés nővérek r-jébe, fog-át 1936. XII. 8: uitt tette. 1932-50: a bp-i Ranolder Int-ben dolg. –1950 u. 1954–: a →Szolidaritás Háziipari Szövetkezet dolg-ja. 1976: nyugdíjazták. r.k.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.