céhmise: az a szentmise, amelyen a →céhszabályzat szerint a céhtagoknak közösen kellett részt venniök. - Bár vasár- és ünnepnapokon kötelező volt a munkaszünet, az együttes szentmisehallgatás nem volt mindenütt szokásban. Az esztergomi vargák pl. minden vasárnap együttesen hallgattak sztmisét, a zágrábi és alsókőrösi céhek tagjai havonta csak egyszer, a budai m. szabók minden 3. vasárnap. A 4 →kántorböjt hetének vasárnapján szinte kivétel nélkül mindenütt volt ~. E kötelezettség ált. még a köv. ünnepekre terjedt ki: a →céhvédőszentnek, a szakma védősztjének ünnepe, karácsony, húsvét, pünkösd, minden Mária-ünnep, halottak napja, Mindensztek és Úrnapja. A debreceni szűcsök pl. 1449: szabályzatuk szerint a köv. ünnepeket ülték meg közösen: karácsony, újév, vízkereszt, húsvét, Krisztus mennybemenetele, pünkösd, Szűz Mária ünnepei, halottak napja, a Szt Kereszt megtalálásának és fölmagasztalásának ünnepe, az oltár alapításának napja, Szt András (céhvédőszt) ünnepe és Úrnapja. A debreceni szabók és nyírők az 1530: megerősített 1468. é. szabályaik szerint minden 3. vasárnap szolgáltattak sztmisét, ezenkívül karácsonykor, Szt János, Márk, Lukács és Máté evang-k ünnepén, István első vt. napján, aki oltársztjük volt, húsvétkor, pünkösdkor, Krisztus testének "szentséges ünnepén", minden Mária-ünnepen, az ap-ok "eloszlásának ünnepén", Szt Egyed, mindensztek és halottak napján. A főünnepeken kívül egy városon belül is különböző sztek ünnepén tartottak ~t, és ez orsz. viszonylatban még tarkább képet mutat. - A ~n a céhtagok fölajánláskor sorban egymás után gyertyával kezükben járultak az oltárhoz, megkerülték és átadták a gyertyát és pénzt, ki-ki tehetsége v. a céh előírása szerint. Ez a szokás, amit offertórium kerülésnek neveztek, Kunszentmártonban pl. egészen 1815-ig fönnállt. - A kötelező misehallgatást a céh vezetősége ellenőriztette és a mulasztókat szigorúan megbüntette. N.P.

Szücs István: Szab. kir. Debreczen város tört-e. Debrecen, 1871. I:122. - Egri Egyhm. Közl. 1934. IV. 15:59. (Richter Mátyás: A vasár- és ünnepnap megszentelése a céhvilágban) - Pásztor Lajos: A m-ság vallásos élete a Jagellók korában. Bp., 1940. - Kunszentmárton és a Tiszazug kisipara Szerk. Bereczki Ibolya, Szabó László. Szolnok, 1982:342. (Józsa László: A céhpátrónusok tiszt-e Kunszentmártonban)