Magyar Katolikus Lexikon > C > csanádi püspökség


csanádi püspökség, 1030.-1982. aug. 5.: Szt István királyunk utolsóként alapított püspöksége a Maros-Tisza-erdélyi havasok közötti területen. - 1028 k. a kir. seregeit vezető Csanád a nagyőszi csatában legyőzte a Maros vidék lázadó urát, Ajtonyt, elfoglalta annak székhelyét Marosvárt, mely a Csanád nevet kapta. 1030 k. István kir. a Velencéből jött Szt Gellértet tette meg a ter. pp-évé, aki 12 rtársával megkezdte a térítő és tanító munkát. A kerség nem volt teljesen idegen, hiszen a legyőzött Ajtony és kísérete Bodonyban megkeresztelkedett. Gellért Csanádról Oroszlámosra költöztette a gör. szerz-eket, megszervezte az első isk-t és főespséget, szegyh-át Szűz Máriának sztelte, melyet Gizella kirné rendezett be. 1046. IX. 26: a lázadó pogányok megölték Gellért pp-öt, holttestét utóda 1053: Csanádon temette el. 1091: a ~ az első kun betörést szenvedte, ekkor alapíthatták az →aracsai monostort. Lőrinc pp. 1092: részt vett a →szabolcsi zsinaton. 1135 k. alapíthatták a Szt Mártonról nev. →aradi káptalant, amely a török hódításig hiteleshelyként működött. A tatárdúlás után Balázs pp. a ~et újjászervez-te, a szegyh-at fölépíttette, letelepíttette a →besenyőket, →böszörményeket és a →kunokat. Antal, az első ferencesből lett hazai pp. Vencel és Ottó ellenkir-okat támogatta. Az Anjou-k korának nyugodalmas gyarapodó éveivel kialakult a ~ török hódoltságig élő szervezete. Marczali Dózsa idején megalakult az első közjegyzői hivatal (az első közjegyző Csáki Balázs fia János klerikus). Lippán ispotályt létesítettek, a török betörések miatt a klerikusok fegyverviselési engedélyt kértek. Marczali László a török veszély miatt adókedvezményt adott a déli végeken élőknek. Csaholy Ferenc 1526: a mohácsi, Cerván János mint Ferdinánd-párti 1529: a brassói csatában esett el. Barlabássy János pp. sohasem járt a ~ben, melynek székhelyét, Csanádot 1551: a török elfoglalta, s ezután a visszafoglaló háború befejeztéig a ~ puszta cím. - A ~ a török hódoltság idején a temesvári vilajet része, K-en gyakran változó határokkal. A ~ben a szegedi, hátszegi és orsovai ferencesek jelentették a katolicizmus továbbélését, utóbbiak helyét a boszniai ferencesek vették át, akiket szenttamási Zongor Zsigmond (1644-48) szalvatoriánusokkal próbált helyettesíteni. Összeállíttatta velük a Bona Episcopatus Csanadiensis lajstromot. Rohonczy István ispánja, Csákány Németh András által már adót is szedetett, amit Erdődy Pálffy Tamás rendszeresített. Az ő ppsége idején sikerült a ~be szt olajat, Makóra papot, Nagyszombatba egyhm-s kispapot küldenie. 1686: Aradot visszafoglalták, de 1699. I. 26: a karlócai béke a Maros-Tisza közét török uralom alatt hagyta. Telekessy István a fölszabadult részekre főesp-t küldött. Dolny pp. Nagyszombatban alapítványt tett 2 csanádi egyhm-s kispap költségeire. - A török idők és a visszafoglaló háború pusztításai után mindent elölről kellett kezdeni. A ktorokat kifosztották, lerombolták, ép tp. szinte nem maradt, a sztmisére dobszóval adtak jelet. A török 23 féle adót szedett, de adószedéssel az egyhm-ben megpróbálkozott a kir., az erdélyi fejed., a ppi megbízott is. Az átvonuló hadak útjukban élelmet és állatokat szereztek, a hadak nyomában járó rabszolgahajcsárok főként fiatalokat és gyermekeket hurcoltak magukkal. 1625 u. kezdődött a rendszeres misszionálás a ferencesek krassovai és szegedi, a jezsuiták karánsebesi és temesvári rházai központokkal. Nádasdy László pp. (1710-30) Szegedről igazgatta a ~et, pálosokat és jezsuitákat vitt kp-oknak az újraszerveződő pléb-kra. 1716. X. 13: Temesvárról kivonultak a törökök, XI. 14: Újpalánka elfoglalásával szűnt meg hazánkban a 175 éves, 1541 óta gyakran változó határok közötti török uralom. 1719: Nádasdy pp. vizitációt tartott, de összekülönbözött a temesvári jezsuitákkal. 1723: Szegeden 4 taggal helyreállította a kápt-t. Falkenstein Béla (1730-39), C. F. Mercy gr-nak, Bánát kormányzójának unokaöccse a határvidéken tett vizitációja alkalmával tp-okat sztelt, 1734: Temesvárt egyhm. zsin-ot tartott. A ppi székhelyet 1738. V. 10: Temesvárra telepítette, megkezdte a szegyh. építését, fölépültéig a jezsuita, utóbb szem. tp. szolgált szegyh-ként. Mercy kormányzó bolgárokat, olaszokat és sp-okat telepített az elnéptelenedett Bánátba, ahová telepítés nélkül rum-ek és szerbek is költöztek, de m-ok betelepedését évtizedekig megtiltották. Stanislavich Miklós (1739-50) idején, 1742: történt a 2. bánáti telepítés, 3 faluba ekkor bolgárokat is költöztettek. - A szendrői székről elűzött Engl Antal pp. (1750-77) alakította ki a ~ földarabolásáig érvényes belső igazgatást, ném. nyelvterületen többször toborzott papokat egyhm-jébe, melyhez Arad, Csanád, Temes, Torontál, Krassó vm. egésze, Csongrád vm. DK-i része, egy falu Békés vm-ből, a német-bánsági, az illír és az oláh végezred ter-e, 3 sz. kir. város, 66 mezőváros, 954 lakott hely tartozott. A 175 parókiát 21 esp. ker-be osztották. Aradon, Lugoson, Pancsován és Szegeden minorita konvent, Aradon, Vingán, Radnán, Szegeden obszerváns ferences, Szegeden és Temesvárt piar. koll., Temesvárt irgalmasr. konvent működött. - Pléb-alapítások: 1700: Makó, 1702: Arad, Borosjenő, 1717: Temesvár-Belváros, Lippa, Máriaradna, 1718: Lugos, Orsova, Temesvár (Gyárváros), Pancsova, 1720: Versec, Oravicabánya, 1721: Rékas, 1722: Nagybecskerek, 1723: Földeák, Fehértemplom, Karánsebes, Szabadfalu, Bogsánbánya, 1724: Újpécs, Csákova, Detta, Németszentpéter, Perjámos, 1725: Újarad, 1726: Krassova, Temesszlatina, 1729: Hidegkút, 1730: Gyarmata, 1733: Facset, 1734: Merczyfalva, Elek, 1736: Gyorok, 1737: Cella, 1738: Óbesenyő, 1740: Mehádia, 1741: Vinga, Dognácska, Németcsanád, 1742: Temeskutas, Újszentanna, 1748: Törökbecse, 1750: Aradszentmárton, Szászkabánya, 1751: Újbesenyő, Soborsin 1753: Tornya, Világos, Apátfalva, 1755: Pécska, 1756: Újmoldova, 1759: Zádorlak, Bruckenau, 1760: Menyháza, Nagykikinda stb. - Christovich Imre pp. (1777-98) végiglátogatta az egyhm-t, ő bérmált először, fölszent. a részben már használt szegyh-at, kiadta az első névtárat. 1782-87: zajlott a 3. nagy betelepítés, ekkor állították vissza Torontál, Temes és Krassó vm-t. Kőszeghy László (1800-28) megalapította a temesvári szem-ot, eddig az egyhm. papjait Egerben képezték.

1821: Temesvárt egyhm. zsin-ot tartott, fölépíttette a makói ppi nyaralót. Lonovich József (1834-48) alapította a temesvári liceumot. Horváth Mihályt V. Ferdinánd nevezte ki pp-ké, mint m. vallás és közokt. min-t a rémuralom idején távollétében halálra ítélték. Csajághy Sándor (1851-60) letelepítette Temesváron a Szegény Isk-nővéreket, Bonnaz Sándor (1860-89) 8-ra növelte a knk. stallumokat, Dessewffy Sándor (1890-1907) tanítóképzőt alapított. 1914: a ~ben 246 pléb-n 370 pap szolgált. - A →trianoni békében a ~et fölosztották: 160 pléb. Ro-hoz, 67 pléb a Szerb-Horvát-Szlovén Kirsághoz került, 33 pléb. Mo-nak maradt. A rumén kormány a Sztszéknek tett ígérete ellenére 1923. III. 25: virágvasárnapon Glattfelder pp-öt Temesvárról csendőrséggel elvitette, s áttette a határon. A Sztszék a tényt tudomásul vette, s azt is, hogy a ppség székhelye Szeged lett. Glattfelder pp. ideigl. szállása a belvárosi pléb. lett, majd a régi r.k. tanítóképző épületének átalakítása után lakását és a ppség hivatalait ott rendezte be. 1923. II. 10: a Szerb-Horvát-Szlovén Kirsághoz csatolt részen létrehozták a közvetlenül a Sztszék alá rendelt →bánáti apostoli kormányzóságot. - 1925 őszén az új-szegedi Kat. Tanítóképző egyik szárnyépületében megnyitották a kisszem-ot. 1930. VI. 5: a Romániához csatolt 24.755 km²-en a konkordátum eredményeként megalapították a →temesvári püspökséget, mely a bukaresti érs. suffr-a lett, ezzel a ~ földarabolását a Sztszék jogilag is elismerte. A 3 csonka egyhm. (csanádi, nagyváradi és szatmári) papnöv-eit az 1930. VIII. 28-i megállapodás szerint a szegedi szem-ban képezik. A JT-ra bízott szem-ot IX. 30: nyitották meg, ebben 20 csanádi, 5 nagyváradi, 3 szatmári, 3 kassai és 2 rozsnyói egyhm-s növ. tanult. 1931. jún. 19: XI. Pius pápa (ur. 1922-39) Per apostolicas bullájával  Szegedet az egyhm. székhelyévé tette, elrendelte 5 tagú kápt. kinevezését, a Magyarok Nagyasszonyáról elnev. Fogadalmi Templomot a csanádi székesegyház rangjára emelte. - Az egyhm. beosztása: I. szegyh. főespség: 1. szeged-központi esp. ker. (11 pléb.), 2. kisteleki esp. ker. (5 pléb.), 3. külsőszegedi esp. ker. (7 pléb). 4. kiszombori esp. ker. (6 pléb.); - II. Maroson túli főespség 1. makói esp. ker. (14 pléb.), 2. felsőcsanádi esp. ker. (8 pléb.), 3. eleki esp. ker. (7 pléb.), 4. battonyai esp. ker. (4 pléb.). - Az orosz előrenyomulás miatt 1944. IX. 23: a papnöv-eket hazaküldték, Szegedet X.11: elfoglalták az oroszok. A szem-ban 1945. III. 28: ismét oktattak. A 45 é. orosz megszállás alatt az egyhm. pap-jai közül bebörtönzöttek: Gyulai Mihály (†Kistarcsa, 1953. X. ), Hamvas Endre pp. (1951. VI: 3 hét háziőrizet), Havass Géza (1961. II-1963. III.), Karátsoni Guido (1946-50), Katona Nándor (1963. V-1964. I.), Kovács Imre (1961. II-1962), Lakos Endre (1952-1956. X.) Lotz Antal (1959-1963), Marycz Elemér (1952-1956. X.), Marycz Győző (1952-†Kistarcsa, 1963), Nagy Tibor (1952-1953. X.), Pongrácz Lóránt (1950-1953. X.), Singer Ferenc (?-1953. X.), Udvarhelyi Béla (1953-1955). - A Sztszék intézkedésére 1952. IV. 19. óta a ~ főpásztora kormányozta a →nagyváradi püspökség Mo-nak maradt részét, mely a debreceni esp. ker-et (6 pléb.), a berettyóújfalui esp. ker-et (10 pléb.), a kőrösladányi esp. ker-et (9 pléb.), az endrődi esp. ker-et (6 pléb.), a gyulai esp. ker-et (12 pléb.) és az orosházi esp. ker-et (8 pléb.) foglalta magába. A Sztszék 1982. VIII. 5: a csonka egyhm-t a csanádihoz csatolta, nevét →szeged-csanádi püspökségre változtatta. -

Püspökei: 1030: Szt Gellért OSB, 1046-53: Mór OSB, majd két ismeretlen bencés, 1083: Lőrinc, 1113: Dezső?, 1124: Gergely?, 1138: Beszteréd, 1142: Pál, 1148: János, 1156: István, 1169/74: Elek, 1188: Óvári Saul, 1192-93: Kriszpin, 1198: Merániai János, 1202: Dezső, 1229: Bulcsu, 1243-57: Balázs, 1259: Bereck, 1275-91: Gergely, 1291/98: Antal OFM, 1307: Benedek, 1333: Piacenzai Jakab, 1343: Büki István, 1344: Galhard de Carceribus, 1345: Kapronczai Gergely, 1350: Telegdi Tamás, 1359: Gergely, 1360: Bebek Domonkos, 1373: Miklós, 1377: Péter fia Pál, 1379: Tamás, 1380: János, 1386: János, 1395: Szántói Lukács, 1397: Rozsályi Kun Gergely, 1403: Marczali Dósa Miklós, 1423: Marczali László, 1434: →Kerolti Albert kápt. helynök, 1438: Himfi Péter, 1457: Hangácsi Albert, 1466: Szokoli János, 1493: Baratin Lukács, 1500: Csáky Miklós, 1514: Csaholy Ferenc, 1526: Gerván János, 1529: Bonzagno János, 1537: Ugody Ferenc (I. Ferdinánd nevezte ki) és Barlabássy János (Izabella kirné nevezte ki), 1553-54: Székely Ferenc, 1556: Bódy György, 1559: Paulinus Péter OSPPE, 1561: Kolozsvári János OP, 1563: Dudics András, 1563: Bornemissza Gergely, 1572: Melegh Boldizsár, 1582: Mathisy István, 1587: Szegedy Pál, 1598: Verancsics Faustus, 1608: Herovich Mátyás, 1623: Lósi Imre, 1625: Dubovszki György, 1637: Püsky János, 1643: Szelepcsényi György, 1643: Széchenyi György, 1644: Zongor Zsigmond, 1648: Tarnóczy Mátyás, 1651: Rohonczy István, 1653: Pálffy Tamás, 1658: Makripodári Jácint Ferenc OP, 1672: Pálffy Ferdinánd, 1678: Kéry János OSPPE, 1681: Balogh Miklós, 1685: Fenesy György, 1687: Dvornikovich Mihály, 1689: Telekessy István, 1699: Jany Ferenc Ferdinánd, 1699: Dolny István László, 1708: Ordódy Zsigmond, 1709: Lapsánszky Ferenc, 1710: Nádasdy László OSPPE, 1730: Falkenstein Béla OSB, 1739: Stanislavich Miklós OFMConv, 1750: Engl Antal, 1777-98: Kristovich Imre, 1800-28: Kőszeghy László, 1830-32: Török Antal, 1834: Lonovics József, 1848-49: Horváth Mihály, 1851: Csajághy Sándor, 1860: Bonnaz Sándor, 1890: Dessewffy Sándor, 1908: Csernoch János, 1911: Glattfelder Gyula (1930. VI. 5-től csak a magyar rész pp-e), 1944: Hamvas Endre, 1975: Udvardy József. 88

Oltványi Pál: A csanádi ppi egyhm. birtokviszonyainak rövid tört. Szeged, 1887. - Bezdán József-Latzkovits Ádám: A csanádi növendékpapság egyhirod. isk-ja. Temesvár, 1889. - Borovszky Samu: Csanád vm. tört. 1-2. köt. Bp., 1896. - Szentkláray Jenő: A csanádegyhm. pléb-k tört. Temesvár, 1898. - Juhász Kálmán: Hajdani monostorok a csanádi egyhm-ben. Bp., 1926. - Árva János: Boszorkánypörök Csanád vm-ben. Makó, 1927. - Juhász Kálmán: A ~. Arad, 1927. -: A ~ tört. 1. köt. 1030-1242, 2. köt. 1243-1307, 3-6. köt. 1308-1552, 7. köt. 1552-1608, 8. köt. 1608-1699. Makó, 1930-36, 1946-47. - Vanyó 1933:84. - Salacz 1975. - Schem. Csan. 1980. - Gyetvai 1987:91. - AP 1992:665.