🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > C > confiteor
következő 🡲

confiteor (lat. 'gyónom'): a latin liturgia általános bűnvallási formulája. - Eredetileg a miséző pap előkészületéhez tartozott. Legkorábbi változata a 8. sz-ból maradt fönn: „gyónom Istennek és neked testvérem, hogy vétkeztem gondolattal, szóval és cselekedettel; ezért kérlek, imádkozz értem!” (PL 89:1067). 1314: a ravennai zsin. rögzítette a ~ban említendő szteket. - V. Piustól a II. Vat. Zsin-ig a ~ a →lépcsőima része volt, s a miséző és a ministránsok kölcsönösen vallották meg bűneiket: „Gyónom a mindenható Istennek, a Boldogságos Szűz Máriának, Szent Mihály főangyalnak, Keresztelő Szent Jánosnak, Szent Péter és Pál apostolnak, az összes szenteknek és nektek, testvéreim/és neked, atyám, hogy sokszor és sokat vétkeztem gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással. Én vétkem, én vétkem, én igen nagy vétkem! Kérem azért a Boldogságos, mindenkor szeplőtelen Szűz Máriát, Szent Mihály főangyalt, Keresztelő Szent Jánost, Szent Péter és Pál apostolt, az összes angyalokat és szenteket, és titeket, testvéreim/és téged, atyám, hogy imádkozzatok érettem, Urunkhoz Istenünkhöz.” - A II. Vat. Zsin. után a ~ a pap, a ministránsok és a nép közös bűnvallomása lett (Szt Mihály és a sztek kihagyásával) az →introitus és a →Kyrie között. **

EC IV:255.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.