Magyar Katolikus Lexikon > C > citrin


citrin: drágakő, a kvarcféleségek egyik jól kristályosodott változata. - Kém. összetétele szerint szilícium-dioxid, amelybe nyomelemként 3 vegyértékű vas épült. Ez okozza sárgás v. barnássárga színét. Átlátszó, nevét a kk. lat. citrus (→citrom) szóról kapta. Viszonylag ritka ásvány; a keresk. forgalomban kapható ~ek legnagyobb része ún. égetett →ametiszt v. füstkvarc, és ezeknek különböző fantázianeveket adnak (pl. spanyol v. madeira topáz). - A ~t korábban gyakran sorolták a hiacint kövek (→cirkon) közé. Az ókori és kk. hiedelem szerint tisztította a bőrt, gyógyította a cukorbajt és a belső mirigyek betegségeit, a lélekre vidámítólag hatott. Az asztrológusok szerint az Ikrek jegyében születettnek optimizmust ad; az aranysárga ~ az Oroszlán jegyében születettnek is szerencseköve, a Szűz jegyében születettnek pedig hivatásbeli előmenetelében segít. Fontosabb ~lelőhelyek: Morvao., Magas-Tauern (Au), Fro., Spo., Brazília, volt SZU, Madagaszkár. O.F.

Dudichné-Koch 1935. - Bruton 1970. - Gaal 1977. - Webster 1978. - Oberfrank-Rékai 1982. - Guhr 1986.