🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > C > cet
következő 🡲

cet (lat. cetus): 1. az emlősök osztályába tartozó, hatalmas testű tengeri állat. - 2. csillagkép a Kos közelében az É-i égbolton. A mitológiában Poseidon küldte tengeri szörny, melynek Andromedát kellett volna elnyelnie. - 3. Ikgr. Az ördög jelképe (→leviatán). A →Physiologus szerint szájából kellemes illatot áraszt, mellyel magához csalja a kis halakat, de a nagy halaknak nem kell tőle félniük; így csábítja el az ördög a gyengéket, az igazak fölött nincs hatalma. - Amikor a ~ nyugodtan úszik, vízből kiálló háta szigetnek látszik. Ha a tengerészek kikötnek és tüzet gyújtanak rajta, alámerül és magával rántja őket a mélybe: így viszi az ördög a pokolba azokat, akik ráhagyatkoznak. - Legjobb ábrázolása Jónás kv-ében található, mely igen nagy hatással volt az óker. műv-re. Mivel a ~ből kiszabadult Jónás a föltámadt Krisztus előképe lett, a ~ a legyőzött alvilág szimbóluma is. A katakombák freskóin az üldöztetés szenvedéseit, veszélyeit jeleníti meg, de utal a győzelem és megszabadulás reményére is. - Jónás a ~ben Krisztus sírban nyugvásának előképe (vö. Mt 12,39). **

Petz I/1:508. (s.v. csillagzatok) - Sachs 1980:365.


cet (Cetus): az emlősök osztályába tartozó, hatalmas testű tengeri emlős. – A ~ek rendje (Cetacea) két egymástól erősen eltérő alrendre oszlik: fogascetek (Odontoceti) és szilascetek (Mystacoceti). Képviselőikre a tengerparti népek ősidők óta vadásznak, erről a Norvégiában talált, a késői kőkorszakból származó, több mint 4000 éves sziklarajzok is tanúskodnak. – A ~ek tüdővel lélegző, a vizi életmódhoz tökéletesen alkalmazkodott emlősök. A szilascetek között találjuk a leghatalmasabb fajokat, az óriás kékbálna (Sibbaldus musculus) pl. akár 30 m hosszú és l30 tonna tömegű lehet. A cetek nőstényei általában csak minden második, harmadik évben egy borjút ellenek. Miután nem szaporák és több ország tengerein ma is kíméletlenül vadásszák őket, kipusztulásra vannak ítélve. – Lásd MKL II:211. S.E.