Magyar Katolikus Lexikon > C > cet


cet (lat. cetus): 1. az emlősök osztályába tartozó, hatalmas testű tengeri állat. - 2. csillagkép a Kos közelében az É-i égbolton. A mitológiában Poseidon küldte tengeri szörny, melynek Andromedát kellett volna elnyelnie. - 3. Ikgr. Az ördög jelképe (→leviatán). A →Physiologus szerint szájából kellemes illatot áraszt, mellyel magához csalja a kis halakat, de a nagy halaknak nem kell tőle félniük; így csábítja el az ördög a gyengéket, az igazak fölött nincs hatalma. - Amikor a ~ nyugodtan úszik, vízből kiálló háta szigetnek látszik. Ha a tengerészek kikötnek és tüzet gyújtanak rajta, alámerül és magával rántja őket a mélybe: így viszi az ördög a pokolba azokat, akik ráhagyatkoznak. - Legjobb ábrázolása Jónás kv-ében található, mely igen nagy hatással volt az óker. műv-re. Mivel a ~ből kiszabadult Jónás a föltámadt Krisztus előképe lett, a ~ a legyőzött alvilág szimbóluma is. A katakombák freskóin az üldöztetés szenvedéseit, veszélyeit jeleníti meg, de utal a győzelem és megszabadulás reményére is. - Jónás a ~ben Krisztus sírban nyugvásának előképe (vö. Mt 12,39). **

Petz I/1:508. (s.v. csillagzatok) - Sachs 1980:365.