Magyar Katolikus Lexikon > C > céhnap


céhnap: a céhmesterválasztó gyűlés napja. - A céhmestert (helyenként többet) a →céh teljes jogú mester tagjai évenként választották szavazattöbbséggel. Nagyon kevés céhszervezetnél volt szokásban a céhmestert 2 évre választani. A ~ot többnyire valamelyik év eleji ünnepnapon, leggyakrabban Vízkeresztkor tartották. Debrecenben pl. a céheknél egységesen ezen a napon történt a céhmesterválasztás, de ált. egy városon belül sem volt egységes a ~ meghatározása. Szádeczky szerint Vízkereszten kívül eshetett ez Újévre, Úrnapjára, Úrnap utáni vasárnapra, Húsvétvasárnapra, Szt György-napra v. az utána következő vasárnapok egyikére, Szt Mihály-napra, más sztek ünnepére, Karácsony másnapjára, v. - összekötve a városi tisztújítással - amikor új bírót v. tanácsot választottak a városban. Pozsonyban pl. a szűrszabók Újévkor, a posztókészítők Pálforduláskor (I. 25.), a borbélyok és a sárgarézművesek Ker. János napján (VI. 24.), a kovácsok Péter-Pálkor (VI. 29.), a m. csiszárok, pajzs-, nyereg- és szíjgyártók Szentháromság vasárnapján, a tímárok Pünkösd 3. napján, a szitások Úrnapja utáni vasárnapon, a ném. szíjgyártók Szt Mihálykor (IX. 29.), a lakatosok, órások és puskaművesek Szt Lénárd napján (XI. 6.) tartották ~jukat. N.P.

Szádeczky Lajos: Iparfejlődés és a czéhek tört. Mo-on. Bp., 1913. I:192. - Spiesz Anton: Statúty Bratislavskych cechov. Bratislava, 1978:84.