Czigler Ábel Vladimir OCist (Bp., 1911. dec. 29. – ?? ): tanár. – A székesfehérvári ciszt gimn. éretts., 1929. VIII. 29: lépett a r-be, 1935. VI. 22: szerz. fog. tett, VI. 29: pappá szent. 1935–37: a Pázmány Péter Tud.egy. lat-ném. szakos tanári okl. szerzett és drált. Székesfehérvárt a Szt István ciszt gimn. tanított, ahol 1947: ig.h., a diákotthon s a karének vez., az ének és zeneszertár őre. – Írásai: A Bpi Kir. M. Pázmány Péter Tud.egy. Ném. Int. évkve. 2. köt. (Bp., 1937: Felső-Eöri Pyrker János László. 1772–1847) – M: Felső-Eöri Pyrker János László. Bp. (ny. Pécs), 1937. [Ciszt. dri értek-ek 80.] (Minerva kvtár 109.) – Fehérvári nótafa. Emlékeztető az 1941. X. 25/26. Székesfehérvárott tartott ker-i törzsnapra. (Összeáll.) Székesfehérvár, 1941. – A székesfehérvári ciszt gimn. Munka önképzőköri lapja 1939. XII.–1942. II: fel. szerk. és kiadója. 88

Jámbor 1942:297. – Schem. congr. de Zirc 1942:259., 1947/48:16. – Viczián 1995:177. (1263.)

Czigler Győző (Arad, Arad vm., 1850. júl. 19.–Bp., 1905. márc. 28.): építész. – Bécsben szerzett mérnöki oklevelet, majd Olo-ban, Görögo-ban és Kis-Ázsiában járt tanulmányúton. 1876–: Mo-on élt. Első műveit neoreneszánsz stílusban építette, majd eklektikus stílusban alkotott. Főbb bpi művei: Orsz. Erdészeti Egyesületek háza, Orsz. Kaszinó (1896, 2010: Magyar Ház), Saxlehner-bérpalota (1886), Központi Statisztikai Hivatal, Hold utcai és Hunyadi téri vásárcsarnok (1897), Műegyetem kémiai épülete (1902–05). ~ tervezte a városligeti Széchenyi fürdőt Dvorzsák Edével, csak halála után épült fel (1909–13). – Fontos egyházi műve az esztergomi Prímási palota (1882), a balatonfüredi hercegprímási villa (1892, 2010: újjáépítve), a bécsi Pázmáneum új épülete (1900). ~ műve a budakeszi Erzsébet Szanatórium, Balatonfüreden a fürdőház (1889; 1945: elpusztult). ~ tervezte Bp., V., Múzeum krt. 23. sz. házra Czuczor Gergely domborművéhez az emléktáblát (1896; az építészeti rész 1945: elpusztult), Stoczek József Kerepesi úti temetőben álló síremlékét. A Műegy-en 1887–: haláláig tanított. 1894: a M. Mérnök- és Építész-Egylet elnöke, 1895: az Orsz. M. Iparműv. Társulat alelnöke. Sírja a bpi Kerepesi úti temetőben (→Kiss György alkotása). – M.: Az építőművészet története. Kabdebó Gyulával. Bp., 1903. Pr. L.

Az Erzsébet Királyné Szanatórium. Bp., 1902. – D: ~. Művészet, 1905/3. – Nagy Virgil: ~ emlékezete. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1911/19. – Halász L.: Az Országos Kaszinó ötvenéves története. Bp., 1931. –ÚE 2010. VI. 13. (Toldi Éva: Megújult az egykori hercegprímási villa.)