Magyar Katolikus Lexikon > C > Częstochowa


Częstochowa, Csensztohova (Lengyo.): 1. város a Warta folyó partján. Nevét az alapító Częstoch családról kapta. A 11. sz: kis falu, a 13. sz. elején ~ néven lovagi birtok, a 14. sz. végén város. A 17. sz-ig gyéren lakott, 1650 k. 2500, a 19. sz: 16.000, 1980: 220.000 fő. Fejlődését a kohászatnak köszönheti. - 2. érsekség. Az 1925: alapított ppség 1992: érsség lett. - 8524 km²-en 1990: 1.391.990 l, 1.316.862 h, 376 pb, 725 ep, 164 szp, 262 sz, 1148 szn, 17 ki-e volt. - 3. nemzetközi jelentőségű búcsújáró hely, Lengyelország szíve, plébániája, szószéke”. A város Ny-i peremén emelkedik a Jasna Góra, a 'Fényes Hegy'. A nevet 1388: említik először, s vsz. a magyar pálosoktól, a budalőrinci főmonostor nevéből, a Clarus Mons Budensisből ('Budai Fényes Hegy') ered. - A Jasna Góra-i pálos ktort Nagy Lajos kir. unokaöccse, Opolei László hg. alapította, aki 1367-72: Mo. nádora, 1372-78: Nagy Lajos követe az or. cárnál. 1382: az ő hatására választották Krakkóban Lajos kir. leányát, Hedviget lengy. kirnővé. - 1382. VI: érkezett 16 magyar (budalőrinci v. márianosztrai) pálos, akik VIII. 9: telepedtek meg a hegyen, ahol a Segítő Szűz kis fatp-a és a pléb. épülete állt. A pléb-t áthelyezték a város Szt Zsigmond-tp-ába. 1383. II. 24: Jagello Ulászló és Hedvig újabb birtokokkal erősítette meg az alapítást. - Vsz. már a 14. sz. végén jöttek zarándokok a ~i Máriához Sziléziából, Morva-, M- és Poroszo-ból, s a fogadalmi ajándékokból keletkezett kincstár miatt sok zaklatás érte a pálosokat. 1430. IV. 14: húsvétkor Ostrogski volhiniai hg. és 2 másik nemes vezetésével támadták a ktort. A hg. gyűlölte a Jagellókat, a kegyképet el akarta pusztítani, s meg akarta szerezni a pol. hatalmat. Néhány szerz-t megöltek, s mivel pénzt nem találtak, a fogadalmi ajándékokat szedték össze, majd megsebezve a képet, három darabra hasították, s távozóban a ktor kapuja előtt eldobták. A szerz-ek az összetört képet elvitték a porosz háborúból épp visszatért Vladiszláv kir-hoz, aki megparancsolta a krakkói városi tanácsnak, hogy újíttassák föl. A hagyomány szerint előbb lengy., majd or. festők próbálkoztak a restaurálással, de festékeik lefolytak a képről. A legújabb kutatások szerint a kép darabjait összeragasztották, az egyenetlenségeket simára csiszolták, a falapot vászonnal vonták be, melyre több réteg gipszet vittek föl. A hagyomány igazat mond, mert az ősi kép →enkausztikával készült, s nem fogadta a tempera festéket. A gipszrétegre az eredeti kép másolatát festették, s arannyal-ezüsttel díszítették. Ez a ma is látható kegykép. A megújított képet gyalogos zarándoklat kísérte Jasna Górára. A zarándokok száma egyre nőtt, ezért 1460: új zarándoktp-ot kezdtek építeni. - 1466: Podjebrad György cseh kir. Boroszló ellen küldött csapatai fosztották ki a ktort, de a kép sértetlen maradt. Az ilyen támadások miatt vették a 17. sz. első felében várfallal körül a kegyhelyet, mely Mária-Erőddé vált. - 1655. VI. 25: a svédek hadat üzentek Lengyo-nak azzal a szándékkal, hogy a lengy. katolicizmust letörve prot. balti birod-at alapítsanak. Hamarosan szinte az egész ter. Wittenberg svéd tábornok kezében volt, s a lengy. kir. Sziléziába menekült. Jasna Górát XI. 8: támadták meg a svédek, de a ktor ellenállt. XI. 18-XII. 26: újabb ostrommal próbálkoztak, de ekkor a kegyhely felszabadítására szerveződő ellenállás miatt a svéd kir. visszaparancsolta seregét. A ktort Kordecki Ágoston házfőn. védte meg, s a győzelmet a nép annyira a Szűzanya segítségének tulajdonította, hogy Jasna Góra a kat. lengy-ek nemzeti szimbólumává emelkedett. A győzelem fölrázta a lengyeleket, országos ellenállás indult, s a kir., János Kázmér még XII: visszatérhetett országába. Elzarándokolt ~ba és hálát adott a kegykép előtt. 1656. IV. 1: székhelyén, Lwowban a szegyh-ban ünnepélyes fogadalommal a Fekete Madonnának ajánlotta országát, és királynőnek nyilvánította őt. E fölajánlást beiktatták a lengy. alkotmányba, s Mária ettől kezdve Lengyelország Királynője. 1657: a kir. Jasna Górát a Győzelem Hegyének nevezte el. Készíttettek egy 103 cm-es monstranciát, s a győzelemről a konvent minden év XII. 30: fogadalmi ünnepként emlékezett meg. - Az erődítményt először helyreállították, majd a zarándokok adományaiból, s a kir. kincstárból folyamatosan bővítették. A parancsnok és helyettese 1764-ig egy-egy szerz. volt. A svédek újabb ostromra 1702. VIII. 12, 1705 és 1709: tettek kísérletet. - 1713. XII: Odescalchi Benedek nuncius zarándokolt el ~ba, s a perjel általa kérte a pápától a kegykép megkoronázását (→Mária képének megkoronázása). Ennek eredményeként XI. Kelemen 2 koronát küldött, és nunciusa, Grimald Jeromos 1717. IX. 8: megkoronázta a kegyképet. A zarándokok IX. 1-től gyülekeztek az eseményre, IX. 8: kb. 200.000-en voltak, s a koronázás nemzeti ünnep lett. - 1764: II. Katalin or. serege rendcsinálás és segítségnyújtás címén bevonult K-Lengyo-ba. 1768: Pulaski Kázmér vezetésével fölkelés kezdődött. A pálosok, bár nem akartak beavatkozni, befogadták Pulaski csapatát, és 1771. I. 1-15: visszaverték az or. ostromot. Amikor a fölkelés kilátástalanná vált, Pulaski önkéntes számkivetésbe ment, a kir. pedig az erődöt az or-oknak adta, akik 1772. VIII. 15: megszállták. 1793. I: a porosz-or. szerződés felosztotta Lengyo-ot, ~ porosz fennhatóság alá került. 1806: Miaskowski ezr. visszafoglalta Jasna Górát. 1809. IV. 17-V. 16: osztrákok ostromolták sikertelenül. 1813. IV. 8: az or-ok vették birtokba. I. Sándor cár 2000 paraszttal VII. 1-15: leromboltatta a várfalakat. 1843: I. Miklós cár takaríttatta el a romokat, s engedélyezte a védelmi célokra alkalmatlan, ma is látható díszfalak fölhúzását. -

Lengyo. felosztottságának időszakában ~ az egység és a fönnmaradás záloga volt, 1817: mindhárom országrészből 120.000 zarándok gyűlt össze. A cárok a hazafiasabb szónokokat Szibériába száműzték. 1864: II. Sándor cár néhány „történelmi” ktor, pl. ~ kivételével minden ktort föloszlatott, de ~t is kihalásra ítélte, ezért élére pp-öt nevezett ki elöljárónak. A rendezett szerz. élet csak 1918:, Lengyo. függetlenségének helyreállításakor vált ismét lehetővé. - 1920. VII. 27: a lengy. ppi kar itt tartotta 1. konf-ját, és a Jasna Góra-i Nagyasszony oltalmába ajánlották a lengy. egyh-at. 1926. V. 3: a lengy. nők ajándékoztak jogart és országalmát kirnőjüknek. 1932. VIII. 15-IX. 15: ünnepelték ~ alapításának 550. évford-ját. A fő búcsún 750.000 zarándok volt. 1936. V. 24: Hlond Ágost prím. vezetésével 20.000 egyetemista tett fogadalmat Lengyo. lelki megújítására. VIII: a →hivatásrendiség jegyében foglalkozási áganként jöttek a zarándoktömegek. A II. vh. idején a ktor egy részébe ném. katonaság költözött, a litániából kitiltották a Lengyelország Királynője invokációt, a csoportos zarándoklatot betiltották, de az egyenként érkező egyetemisták ~ban már mint csop. léptek föl. ~ megmenekült a vh. nagyobb pusztításától. - 1946. IX. 8: 500.000 zarándok jelenlétében Hlond prím. és a ppi kar újra Máriának ajánlotta az országot. 1956. VIII. 26: 1.000.000 hívő részvételével ismételték meg János Kázmér 300 évvel korábbi fölajánlását. 1957. VIII. 26: a kegykép XII. Pius p. által megáldott másolata országjáró körútra indult, mely 1980. X. 12: ért véget. 1966. V. 3: a millennium alkalmával a ppi kar újra fölajánlotta magát a Szűzanya szolgálatára az egyh. szabadságáért. 1971. IX. 12: az egész világot ajánlották föl Máriának. 1976. I. 1: ~ 600 é. jubileumára 6 é. hálaadást kezdtek. 1978. XII. 10-15: mind a 7500 lengy. pléb. küldöttsége megjelent a Szűzanya előtt, összesen 350.000 hívő. 1966: a lengy. ppi kar meghívta VI. Pált a millenniumra, de a kormány nem adott beutazási engedélyt. 1979. VI. 4: II. János Pál p. látogatta meg ~t és →aranyrózsát hozott, melyet még VI. Pál akart átadni a Fekete Madonnának. XI. 30: a p. a kegykép másolatát ajándékozta a konstantinápolyi pátr-nak. - 4. Kegyképe: Ősképe a római →Santa Maria Maggiore bazilika Szt Lukácsnak tulajdonított ikonja, →Hodégétria. Mérete 121,7 x 81,5 x 32 cm. A megkoronázott,.hársfa lapra festett, gótikus fakeretbe foglalt ~i másolatot az újabb kutatás Simone →Martininak tulajdonítja, épp a mester Anjou kapcsolatai miatt. Opuliai László közvetítésével kerülhetett a kép 1384. VIII. 31: a mai helyére. - A Szűzanya bal karján tartja a Gyermek Jézust, akinek bal kezében az →élet könyve van, jobbját fölemeli, ami a kk. jelkép-rendszerében a tanítás és az áldozatvállalás (vö. Zsid 10,7.9) jele. Mária a kép szemlélőjére tekint. Arcszínében a barna (az alázat és a szenvedés színe) csaknem minden árnyalata megtalálható (→Szerecsen Mária). Jobb arcán 2 nagyobb, párhuzamos vágás, amit 3 kisebb metsz, homlokán és a nyakán egy-egy alig észrevehető vágott seb. - Homloka fölött a kendőjén a →csillag Mária szüzességének és a →tenger csillagának jelképe. Palástjának kék színe a tisztaságra, a kicsi Jézus palástjának kárminvörös színe a szenvedésre utal. Mindkettő palástot sűrűn borítják a →liliomok, melyek egyrészt a kir-i ajándékozásra (Anjouk címere!) utalnak, másrészt az Én 2,1; 6,3; 1,16 stb. alapján Krisztus és Mária, Krisztus és az Egyh. kapcsolatára. - A falapban talált szegnyomok arról tanúskodnak, hogy 1430 e. sok fogadalmi tárgyat aggattak rá. 1675: Jan Loman aranyműves ezüstfüggönyt készített a kép elé, melyet a szerz-ek harsonázása közepette naponta többször felvonnak. - A 17. sz-tól bíborba-bársonyba öltöztették a képet, s erre tették a fogadalmi ajándék ékszereket. A képnek több díszruhája is van. 1926: belül aranyozott, kívül ezüstözött rézfoglalatot készítettek a kép védelmére, azóta díszes ruháit erre a keretre teszik. - A 17. sz: Ulászló kir., 1670: Korybut kir. felesége, Eleonóra hgnő ajándékozott koronát a Szűzanyának és a Kicsi Jézusnak. Mivel az ún. Kelemen-koronát 1909. IX. 22-23. éjszakáján ellopták, Szt X. Pius ajándékával 1910. V. 12: újra megkoronázták a kegyképet. 1966. V. 3: Wyszynski bíb. prím. és Wojtyla krakkói bíb. millenniumi koronákkal ajándékozták meg. - Jagello Ulászló 1428: a kegyképnél történt csodákra hivatkozva kérte V. Márton p-tól búcsú engedélyezését. A ktor levtárában 1400 csoda emlékét őrzik. - Az 1711. évi tífuszjárvány után a varsói pálos perjel kezdeményezte a zarándoklatot ~ba. Azóta minden VIII. 6: a varsói pálos tp-ból megszervezik e zarándoklatot. 1978: a 267. zarándoklaton 30.500-an, 1991: a 280. zarándoklaton, II. János Pál sztmiséjén 1.000.000-an vettek részt. - A kk-ban évente 14 nagy ünnepet ültek, a legnagyobb Nagyboldogassz. napja volt. A Fekete Madonna külön ünnepét a svédek fölötti győzelem emlékére először XII. 30: ülték. Saját officiumát Szt X. Pius hagyta jóvá, s az ünnepet az VIII. 24. utáni szerdára (a pálosok megtelepedésének napja) tette. 1931-től VII. 26: ülik. Ezt az ünnepet az összes lengy. egyhm. átvette. 1813-tól az OOE is ünnepli III. 6: a Jasna Góra-i csodatévő Nagyasszonyt. ~ fő búcsúi: V. 3. (Lengyo. Kirnéja), VIII. 15, 26, IX. 8, 12. - Lengyo-ban minden pálos tp-ban ott van a kegykép másolata, több helyen a főoltár képe. Nem egy tp. önálló kegyhellyé vált. Kb. 270 tp. titulusa a Jasna Góra-i Nagyasszony. - A m. zarándokok nevét külön kódexben jegyezték föl. 1552: Homonnai Drugeth ungvári főispán Szt Anna tiszt-ére oltárt építtetett. - Mo-on a pálos tp-okban találkozhatunk a kép másolatával. Pápán, Sopronbánfalván, Márianosztrán, Sajóládon, Sajókörömben és Bp-en az Egyetemi tp-ban a főoltár képe. Baján, Jászberényben, Simontornyán, Szabadkán és Szegeden a ferences tp-ban őrzik. A szegedi másolat (1740: Morvay András helyi festő műve) köré sajátos kultusz fonódott: leányok vőlegényért könyörögtek hozzá (→Szeged-Alsóváros). A szegedi népnyelv Fekete Mária, Szerecsen Mária néven emlegeti. **

2. AP 1990:184. - 3. Pallas IV:668. - Pásztor 1940. - Bálint 1944. (A ~i Szűzanya tiszt. hazánkban) - Szolg. 1975:27. (Zbadniewek Janus: ~) - Kiss 1978:152. - Bálint 1983:125. - Tomzinski, G. OSPPE: ~, Jasna Góra. Útikalauz. Ford. Bolyos Ákos OSPPE. Kz.