Magyar Katolikus Lexikon > C > Csaroda


Csaroda, Szabolcs-Szatmár-Bereg m.: Beregsurány filiája. - 1363: plnosát, Benedeket említik. Román stílusú tp-át 1250 k. a Káta nemzetség építette, tit-a vsz. Szt Kozma és Damján volt. - A hajóból és szentélyből álló, keletelt tp. a kk. Mo. sajátos falusi tp-típusa. A kk. képeket 1901: fedezték föl, 1971-75: az OMF teljesen helyreállította. A tp. szerkezete a nemzetségi és családi monostorok (Lébény, Ják) karzatmegoldására utal. Hajójának képei a 13., a diadalív és a szentély képei a 14. sz. végén készültek. A hajó É-i falán Szt Kozma és Damján, Péter és Pál ap. és a kezében keresztet tartó Mária; a K-i falon a Szt Család látható. Egy kéz munkája. A diadalívben a négy nagy nyugati egyházatya, a szentélyben az Imago Pietatis, az ap-ok, Szt Katalin és Dorottya. - ~ a 16. sz: a ref-oké lett. A tp. falképeit 1642: levakolták és népies, virágos díszítéssel kifestették, 1777: kazettás mennyezetet készítettek. **

Műv-tört. Értes. 1955. IV:206. (Entz Géza: A ~i tp.) - Építés- és építészettud. XIII. köt. 1-2. sz. (Bodor Imre: A ~i ref. tp. 1971. évi régészeti kutatása) Klny. Bp., 1981. - TKMK 155.