🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > C > California
következő 🡲

California, Kalifornia (Calif.): az USA 31. tagállama. - Határai: Oregon, Nevada, Arizona, Mexikó, Csendes-óceán. Ter-e 411.015 km², főv-a Sacramento. Felfedezői 1542: Juan Rodriguez Cabrillo, 1602: Sebastián Vizcaino. Gyarmatosítása 1769: kezdődött. A sp-ok Mexikó felől foglalták el. 1848. II. 2: az É-i, 1850. IX. 9: a D-i rész lett az USA tagáll-a. - 1697: Mexikóban külön alapítványt hoztak létre a ~i missz-k fönntartására. 1767-ig a jezsuiták misszionálták, kiűzésük után ferencesek vették át a munkát. Missz. telepeik: 1769: San Diego, 1770: San Carlos, Monterey-Carmel, 1771: San Antonio, San Gabriel, 1772: San Luis Obispo, 1776: San Francisco, San Juan Capistrano, 1777: Santa Clara, 1782: San Buenaventura, 1786: Santa Barbara, 1787: Purisima Concepción, 1791: San José, San Juan Bautista, San Niguel, San Fernando, 1798: San Luis Rey, 1804: Santa Ines, 1817: San Rafael, 1823: San Francisco Solano. - 3 polg. települést is alapítottak: 1777: San José, 1781: Los Angeles, 1797: Branciforte. Alapításaik világvárosokká nőttek. - Érsségei és ppségei: 1850: Monterey, 1853: San Francisco, 1886: Sacramento, 1922: Los Angeles, 1936: San Diego, 1962: Stockton, Santa Rosa, Oakland, 1967: Fresno, 1976: Orange, 1978: San Bernardino, 1981: San José. - 1964: 17.642.975 lakosból 3.718.000 kat. 1980: 71.428 m. anyanyelvű, 102.856 m. származású személyt számláltak. **

Pallas X:45. - NCE II:1070. - Kiss 1978:309. - AP 1990:1050. - EH 1992:51.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.