Magyar Katolikus Lexikon > B > begina-udvar


begina-udvar: a →beginák lakóhelye a 12-18. században, szent város a polgári városon belül. - Árok v. fal kerítette, megerősített kapuja volt. Egy ~ban 30-800 begina élt, kis házakban egyedül v. legfeljebb kettesével. A házak kpna v. tp., ill. kórház köré csoportosultak, kis kerttel. Nagyobb épületek csak közös összejövetelek és jótékonykodás céljaira épültek. A ~ban kizárólag beginák tartózkodhattak. 1220-1320: Angliától Mo-ig és Németalföldtől Lombardiáig megtalálhatók voltak. - Jogilag minden ~ önálló volt. Szabályzatát a pp. v. más egyh. hatóság hagyta jóvá. Főnöknőjét nagyasszonynak mondták. Saját plnosa volt, olykor kp-okkal. - 1318: a föloszlatást csak a →harmadrenddé alakult németalföldi ~ok, a reformációt a mai Holl. ter-én csak néhány ~élte túl. A mai Belgium ter-én a kat. restauráció során a domonkosok segítették a ~ok újjászervezését. A 17. sz: ezek a ~ második virágkorukat élték (a brüsszeli ~ban pl. közel 1000 begina élt). Túlélték a fr. forr-at is, mert a szerzeteket föloszlató rendelet a ~okat nem érintette, karitatív szolgálatukra pedig szükség volt. A 19-20. sz: egyre kevesebben léptek ~ba, s napjainkra teljesen elnéptelenedtek. - Mo-on ~ volt Budán, a Margitszigeten a klastrom mellett, Kolozsvárott, Gyöngyösön és Sárospatakon. A protestantizmus hatására megszűntek. **

DIP I:1165.