🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > B > Bálint
következő 🡲

Bálint, Szt, Valentinus: 1. Római ~ (†269 k.): római vértanú. II. Claudius cs. sikertelenül próbálta hittagadásra bírni, ezért átadta Aster főtisztnek, hogy végeztesse ki. ~ meggyógyította Aster vak leányát, mire a főtiszt és környezete megtért. A cs. mindegyiküket kivégeztette. ~ halála helyén I. Gyula p. tp-ot építtetett. Ü: febr. 7. - 2. (?-475 k.): passaui püspök. Legendájának egyik változata szerint háromszor próbált letelepedni és téríteni Passauban, de mindháromszor elűzték, ezért az Alpokba húzódott vissza és ott is halt meg. A Meran melletti Zenoburgban (Monte di Zeno) temették el. Tiszt-éről a 6. sz: Venantius Fortunatus és Arbeo freisingi pp. tanúskodik. Ereklyéit III. Tasziló hg. 764: a passaui Szt István-dómba vitette. 1120: koporsója fölnyitásakor a holtteste mellett egy ólomtáblára írva megtalálták életr-át. A passaui egyhm. patrónusa. No-ban, Au-ban (Tirol) különösen a nyavalyatörősök bizakodnak segítségében. A nyakukban hordott bálintkereszt, frászkereszt (Valentinskreuz, Fraisenkreuz) a betegség elriasztását célozza. Ü: jan. 7. - A két szent alakja főleg a germán népek tudatában eggyé olvadt. Így történhetett, hogy ~ jeles febr. ünnepe és hagyományvilágahazánkban is a passaui szegyh. szt-jét idézi. ~ már kk. naptárainkban, misekv-einkben előfordul, ünnepét őseink számon tartották, gyógyító szt-ként segítségül hívták. Népszerűségét kereszt- és családnévként való sűrű előfordulása is mutatja már a kk. végén. 1522: az egyh. tizedjegyzékben a legkedveltebb szegedi keresztnevek közé tartozik és törzsökös helybeli családnévvé is válik. Ebből és hasonló székely jelenségekből arra kell következtetnünk, hogy népünk körében is lit. hagyomány v. néphiedelem fűződött ~ alakjához. - Szepesbéla jellegzetes ném. szokása volt, hogy karácsony estéjén sokan kimentek arra a helyre, ahol hajdanában ~ tp-a állt. Itt megmosdottak, hogy a rontás egész esztendőn át elkerülje őket. - ~ képe föltűnik Bélakorompa (1516), Kassa (1440, Erazmus társ-ában), Zsidve (1518), Szászbogács (1518) szárnyas oltárain, más gyógyító sztek társaságában a kassai szegyh. Mettercia-képén (1516, Czottmann Bertalan patikus és felesége fogadalmából készült, az esztergomi Ker. Múz-ban van), s néhány közelebbről már meg nem határozható, de föltétlenül hazai táblaképén. Faszobrát Mateóc (1490) őrizte. - ~ot tisztelte védősztjeként egy besztercebányai kpna (1480), Györke, Krempach, Lédec, Szentkereszt kk. tp-a. Oltármestersége volt Szepeshelyen. - A gyöngyösi Szt Orbán-tp-ban képe függ e felirattal: Szt ~, betegségben sínylődők pártfogója. Fölajánlotta Hajpel Bálint (a 19. sz. legelejéről). Kultusza a palóc tájon ált. lehetett; mutatja, hogy Gyöngyöspata idős assz. nemzedékei emlékeznek rá: nyavalyatöréskor ~ot hívták segítségül. - A 18. sz: főleg Tolna-Baranya betelepült ném-jei körében bukkan föl tiszt-e. Kiskőszeg (Batina, 1758), Szajk (1760), Németbóly (1771) ~nak sztelt kpnái, ill. tp-ai már nem közvetlen fejleményei hazánk kk. ~-kultuszának. Szajk említett ~-kpnája a hazai parasztépítészet barokk remeklése. Régi oltárképén az egykorú szülőföldi hagyomány summázásaként ~ és Vendel feje fölött a →Mariahilf kép is látható: ~ a betegek, Vendel a jószág oltalmazója, Mária az új hazába induló jámbor bajor nép vezércsillaga. Nagynyárád szomszédos ném. faluban a Valentini-Tag (~ napja) fogadalmi ünnep, amelyen sokan sztségekhez járulnak. A tp-ban oltára áll. Év közben a beteg családtagért misét mondatnak előtte. Babarc, Máriakéménd, Erdősmárok, Lapáncsa, Lánycsók ném. népe szintén tiszteli. Márokon sem a család, sem a jószág nem evett délig a szt ünnepén. Az öregek későn keltek, addig az ágyban imádkoztak. Akit frász, vagyis nyavalyatörés gyötör, megfogadja, hogy ~ napján egész életén át mindig megböjtöli. Gyermek helyett édesanyja tesz fogadalmat. Az anya halála után a felnőtt, meggyógyult gyermek a böjtöt továbbra is megtartja. A bólyi ném. betegek, ha nehezen is, eltörekedtek a misére, meggyóntak, megáldoztak, ~ segítségéért könyörögtek.

- Ném. szomszédaiktól vehették át a mohácsi sokácok is azt a máig élő hagyományt, hogy ezen a napon böjtölnek (csak egyszer esznek v. zsírtalanul főznek), a tp-ban imádkoznak, egyesek gyónnak-áldoznak. Ők szívbetegségben hívják ~ot segítségül. - Hőgyész kőművesei e napon misére mentek, hogy a magas állványokon dolgozva ~ oltalmazza meg őket a leeséstől.

- A Máriakéménd búcsújáró tp-a előtti kőkereszten ~hoz intézett ném. nyelvű könyörgés állt. Köztéri szobra volt Cikón, képe a pécsi Ágoston-tp. sekrestyéjében. - ~ napja már a farsang, a tavaszvárás idejére esik, amelyet Fro-ban, Belgiumban, Angliában, É-Amerikában a szerelmesek tartanak számon. Erről a Hamlet egyik jelenete is tanúskodik. No-ban viszont - nyilván félelmetes patronátusa miatt - szerencsétlen napnak számít. A baranyai Feked ném. népe szerint e napon nem szabad a jószágot befogni, a „Valentiniei” nem kél ki. Az elekiek a hét azon napján, amelyre ~ napja esik, egész esztendőben nem ültetnek aprójószágot. ~nak reggelén a jószág ivóvizébe szteltvizet csöppentenek. - A kora tavaszi várakozások rendjébe sorozhatjuk Mindszentnek azt a régi m. hagyományát, hogy akár van, akár nincs már ~ napján hó, a kirajzott szegedi ivadékok „csíkot söprenek”, vagyis utat vágnak az udvar, porta olyan részén, ahová nem fér oda az aprójószág. Ide aztán mindenféle gabonaszemet, aszalt gyümölcsöt szórnak az ég madarainak. - Cserszegtomaj gazdái ~-napon napkelte előtt megkerülik a birtokot, hogy a tolvajokat és madarakat távol tartsák a szőlőtől. Balatongyörökön hasonló szándékkal megmetszik a szőlő négy sarkán a tőkéket. - Hangony barkó népe úgy véli, hogy ~ napján jön vissza a vadgalamb; ez már a tavaszt jelenti. - A rábaközi Szil faluban mondogatják, hogy ~ a verebek védősztje, mert már nekik is kezd az időjárás kedvezni. - A horvát néphit szerint a madarak ezen a napon tartják a menyegzőjüket. 88

Pallas II:529. (a 2.+3. sz.) - LThK X:602. - Bálint I:220. - BS XII:890. - Kirschbaum VIII: 529.

Bálint, Valentinus (Róma, ?-Róma, 822. szept.): II. Jenő utódaként 827. VIII-IX: pápa. - A róm. Leontius fia; a nép és a klérus egyhangúlag választotta meg. 40 napos p-ságáról semmi adat nem maradt ránk. - Utóda 827: IV. Gergely.T.J.

LThK X:598. - Mondin 2001:133.

Bálint (†1366. dec. 2. u.): megyéspüspök. - Spalatói klerikus, Károly Róbert XXII. János hozzájárulásával 1320: nevezte ki makáriai pp-ké. Az eretnekségből kellett visszatérítenie és újjászerveznie az egyhm-t. A MA-ban 1342. VII. 26-től haláláig makáriai pp., köztük az első. Almissában lakott. - Utóda a MA-ban 1367. VII. 29: János. Eubelnél 1369. II. 8: Jakab.88

Gams 1873:410. (1320-1367: pp.) - Eubel I:319. (de I:495. Tribunic-Makária pp-eit külön sorolja föl) - Nemes 1929:16. - OS 1974:200. (1320 k.-1367: pp.)

Bálint (14. sz.): megyéspüspök(?). - A MA-ban 1369. I. 2: ~ és János (1369. IV. 11-20: pp.) utódaként 1370. III. 22-IX. 2: makáriai mpp. Nem lehet azonosítani az 1. makáriai mpp-kel, mert azt a forrás elhunytnak jelzi. ~ot vsz. Nagy Lajos kir. nevezte ki, de a p. nem erősítette meg. - Utóda a MA-ban 1370. II. 22: Jakab calliniceni vál. pp. 88

Bálint (14. sz.): választott püspök. - Nagy Lajos kir. egyik okl-ében 1371: vál. korbáviai pp. A MA-ban 1360. XI. 28-1376. III. 8: a korbáviai szék üres. - Utóda 1375: Balugdi Tamás.88

Mendlik 1864:121. (1350-60: pp.) - Gams 1873:399. (8.) [itt Mór (Bálint?)] - Schem. Z-M. 1916:30. (8.)

Bálint Albert Salvator, OFM (Székelyszentkirály, Udvarhely vm., 1911. jan. 23.-): teológiai tanár. - 1921-26: Székelyudvarhelyen a Collegium Seraficum növ-e, 1926. IX. 1: Mikházán lépett a r-be. 1927-29: Csíksomlyón fejezte be a középisk-t, a teol-t 1929-33: Vajdahunyadon, 1933-36: Rómában az Antonianumban végezte. 1932. VIII. 30: ünn. fog-at tett, IX. 24: pappá sztelték, 1936: egyhtört-ből drált. - 1937-49: Vajdahunyadon a r. főisk. egyhtört-, missziológia- és lit-tanára, a főisk. utolsó rektora, közben 1945-47: Nagyszebenben, 1947-48: Vajdahunyadon házfőn. - 1951. VIII. 20: rtársaival Máriaradnára hurcolták, 1952. V-1961: kényszerlakhelyes Kőrösbányán. 1957-91: h. tartfőn. 1961. IX. 14: a r. vezetőséggel letartóztatták, kémkedés és hazaárulás vádjával 6. é. ítélték. 1964: közkegyelemmel szabadult. 1967-ig Kőrösbányán élt, majd Brádon, 1974: Szászsebesen, 1974: Medgyesen, 1985: Csíksomlyón lelkész, 1987: a brassói ferences tp. plnosa, 1989. IX: Marosvásárhelyen novícmester, ill. a Szt Imre-tp. plnosa. - 1945-47: Nagyszebenben sikertelenül próbálkozott az elkobzott tp. visszaszerzésével. 1955-58: Márton Áron pp. megbízásából papi lelkigyakorlatokat vez., a békepapi mozg. fölszámolásakor a papok feloldozását végezte, Szászsebesen és Medgyesen restauráltatta a tp-ot. Ku.P.

Schem. Steph. 1947:77. (jan. 24.)

Bálint Gábor, szentkatolnai (Szentkatolna, Háromszék vm., 1844. márc. 13.-Temesvár, 1913. máj. 26.): nyelvész, egyetemi tanár, jogász. - Kézdivásárhelyt, Csíksomlyón, Marosvásárhelyt és Székelyudvarhelyt tanult, bécsi joghallg-ként a K-i Akad-n megismerkedett az arab és perzsa, a török követségen a török nyelvvel, majd a jogot Pesten folytatta. 1871: bírói vizsgát tett. 1869. VI. 14: Tatárföldre ment, 1873. II. 21-1874. II. 10: Fogarassy János nyelvész pártfogásával nagy utazást tett Asztrahánban és Mongóliában a mandzsu és mongol nyelvek tanulmányozására. 1877: Széchenyi Béla gr. expedíciójával Kínában járt, majd 1879: török szolg-ban Damaszkuszban pénzügyi felügy. 1880: hazatért, 1888: Athénben áll. tolmács és az arab nyelv tanára. 1890: a bpi egy-en a mongol-mandzsu nyelvészet mtanára, 1893. XI. 28: a kolozsvári egy-en az urál-altáji összehasonlító nyelvészet ny. rk., 1897. IX. 22: ny. r. tanára. - M: Jelentése Oroszo- és Ázsiában tett utazásáról és nyelvészeti tanulm-airól. Bp., 1874. (Ért-ek a nyelv és széptud. köréből. IV.2.) - Török nyelvtan. Alak- és mondattan, olvasókv. és szótár. Uo., 1875. - Kazáni-tatár nyelvtanulm-ok. 1-3. füz. Bp., 1875-77. - A mandzsuk szert-os kv-e. Uo., 1876. - Az É-i burját-mongol nyelvjárás rövid ismertetése. Uo., 1877. - M-mongol két nyelvet egyenlítő irat. Uo., 1877. - Párhuzam a m. és mongol nyelv terén. Uo., 1877. - Kabard nyelvtan. Grammatica cabardica. Kolozsvár, é.n. - A honfoglalás revíziója, vagyis a hun, székely, m., besenyő, kun kérdés tisztázása. Uo., 1901. - Lexicon Cabardico-Hungarico-Latinum. Bp., 1904.88

Szinnyei I:417. - Pallas II:529; XVII:124. - Gulyás I:1227.

Bálint Gyula István, nemes (Csíkkozmás, 1824. febr. 18.-Kolozsvár, 1894. nov. 21.): tábori lelkész, fordító. - A csíksomlyói gimn. elvégzése után Kolozsvárt bölcs-et tanult. A ferences r-be lépve Mikházán novíc. Gyulafehérvárt végezte a teol-t, 1849 végén pappá szent. 2 é. tanítás után 1851: tábori lelkész. Ezredével részt vett 1859: és 1865: az itáliai, és 1864: a schleswig-holsteini hadjáratban. 1860-64: Bécsben élt. Kilépett a r-ből, és 1867-71: a szombathelyi egyhm. papja. Nyugalomba vonulása után Kolozsvárt az irod-nak élt. 1850-től lat-ból, ném-ből és ol-ból fordít, Tasso: A megszabadított Jeruzsálem c., rímes hexameterekben ford. eposzát Arany is értékelte. Dante: Isteni színjátékának ford-ából csak 8 ének jelent meg. - M: A megszabadított Jeruzsálem. Torquato Tasso után ford. Bécs, 1863. - Jadwiga. Költ. 11 énekben. Beck Károly után ford. Pest, 1864. - Vers-szemelvény. A régiek elmésen mulattató bölcs mondataiból. A lat. eredeti nyomán ford. Gyulafehérvár, 1871. - Phaedrus aesopi meséi. Ford. Kolozsvár, 1876.

P.M.Zs

Szinnyei I:419. - Kaposi József: Dante első m. fordítói. Bp., 1910. - Géfin III:20. - MÉL I:90. (†nov. 20.)

kötetben nincs benn! 1999. XI. 25.

Bálint József, SJ (Cegléd, 1916. ápr. 30.-): plébános. - 1934: lépett a r-be. Kassán, majd Szegeden tanult, 1946: itt szent. pappá. 1971: Bpen a Hittud. Akad-n teol. dr. 1979-81: Rómában a Gregoriana Egy-en diploma spiritualist szerzett. 1983: a leányfalui lelkigyakorlatos ház főelőadója. 1989: Kispesten, majd Szegeden házfőnök és tp-ig. - Évtizedeken át népmissziókat tartott Mo-on, Kanadában, Ro-ban, Szl-ban. 1948: néhány hónapra bebörtönözték. 1964. XII. 11: a világszolidarizmus vádjával 5 évre ítélték, 1968. IV. 30: szabadult. Fölszentelt papként fiz. munkára kényszerítették, volt molnár, kanász, szoc. otthonban házi munkás, betegápoló, suszter, asztalos, kertész, földmunkás, sokáig kántor. - 1985 u. sorozatosan tartott lelkigyakorlatot a volt KALOT-legényeknek Leányfalun. 1990-: részt vett a szegedi tanyavilág falvaiban rendezett népfőisk. tanf-ok munkájában. 1995-: részt vesz a KALOT 95 újjászervezésében, munkájában, programokat dolgoz ki a gyulai KALOT-napokra, a máriapócsi KALOT-KALÁSZ családi napokra, és a leányfalui KALOT-vezetőképző tanf-okra. - M: A rossz problémája. Bp., 1971. Dissz. - Világi Krisztushívők apostolsága. Uo., 1994. - Fiatalok világítótornya. Uo., 1994. - A Teremtő munkatársai. Az Egyh. 100 é. szoc. tanítása. Uo., 1995. - Párbeszéd küldetésében (missz. beszédek). Uo., 1995. - Kerkai Jenő emlékezete. Többekkel. Uo., 1995. - Szt János evangélistával a ker. érettség útján. Uo., 1996. - Loyolai Szt Ignác iskolájában a II. Vat. Zsin. után. Uo., Uo., 1997. - Utak és élmények a harmadik évezred felé. Uo., 1998. - Boldogasszonyunkkal a harmadik évezredbe. Uo., 1999. - Világszolidarizmussal a harmadik évezredbe. Uo., 1999. - Vázlatok a skolasztikus bölcseletből. Kz. - Az irgalom szolgálatában. 1-2. köt. Kz. s.k.

Bálint Lajos (*Székelykeresztúr, Udvarhely vm., 1857. jan. 13.): plébános. - A gimn-ot és a teol-t Gyulafehérvárt végezte, ahol 1880. VII. 15: pappá szent. Először a ppi irodában dolgozott, majd , Csíktaplócán, Gyimesbükkön, Csíkmindszenten, Csíkszentsimonban kp., 1908: Csíksomlyón plnos-főesp., 1923: szebeni c. prép. A csíkszeredai gimn. és tanítóképző ppi biztosa, a Transsylvania Takarékpénztár ig. elnöke. 88

Schem. Trans. 1913:276. - Várady-Berey 1934:31. Arck. - Gulyás I:129.

Bálint Lajos (Csíkdelne, v. Csík vm., 1929. júl. 6.-): érsek. - A teol-t 1948-51: és 1955-57: Gyulafehérvárt végezte, ahol 1957. IV. 28: pappá sztelték. 1951. III. 28-1954. II. 28: katonai munkaszolgálatos. 1957. IX: Sepsiszentgyörgyön kp., 1962. X: Futásfalva, 1968. II: Csíkszentdomokos, 1978: Székelyudvarhely plnosa. 1981. VII. 9: novai cpp., gyulafehérvári spp., IX. 29: Gyulafehérváron szent. pp-ké. 1990. IV. 29: Csíksomlyón iktatták be erdélyi mpp-nek. 1991. VIII. 5: Gyulafehérvár első érseke. 1993. XI. 29: szívbetegsége miatt lemondott, visszavonult Marosfőre ill. a székelyudvarhelyi Pastor Bonus papi otthonba. - Utóda 1994. IV. 8: Jakubinyi György. 88

Jakubinyi 2004:37.

Bálint Sándor (Szeged, 1904. aug. 1.-Bp., 1980. máj. 10.): néprajzkutató, egyetemi tanár. - 1922: a szegedi piar. gimn-ban éretts. 1926: Szegeden bölcs. dri, 1927: m-tört. szakon középisk., 1931: tanítóképzői tanári okl-et szerzett. Állástalan évek után a szegedi egy. néprajzi tanszékén gyakornok, 1934: „Az alföldi magyarság néprajza, különös tekintettel Szeged népére” tárgykörből egy. mtanár és a szegedi polg. isk. tanárképző tanára. 1944. IX. 22: c. ny. rk. tanár. A kiürítési parancs megszegése miatt távollétében halálra ítélték. Az 1944/45. tanévben a polg. isk. tanárképzőben és az egy. irod., nyelvészeti és földr. tanszékén tanított. Az egyik igazolóbiz. elnöke; 1945-47: a Demokrata Néppárt programjával képviselő. 1947. IX. 10: ny. r. egy. tanár, 1947: tanszékvez., 1948/49: a bölcs. kar prodékánja. 1950-56: megvonták tőle a tanítási engedélyt. 1952: rendelkezési állományba helyezték, az egy. kvt-ban tud. kutató volt. 1957-65: ismét taníthatott. 1965: egy kölcsön adott kv. kapcsán 6 havi fölfüggesztett börtönre ítélték, 1966. I. 1: nyugdíjazták. Bpen 1980. V. 2: közlekedési baleset érte, V. 10: meghalt. Szeged-Alsóvárosban nyugszik. - 1929-től foglalkozott a népi vallásosság tárgyi és szellemi kincseivel, először közölt népi imádságokat. - 1943: a SZIA III. o. tagnak ajánlotta (az 1944/46. é. tagnévsorban nem szerepelt). 1962: az irod-tud. (néprajz) kandidátusa. - M: Szilády Áron pályája. Szeged, 1926. - Lakodalmi szokások Szeged-Alsóvároson. Uo., 1933. - Szeged népe. Új gyűjtés 1. Uo., 1933. - Népr. és nevelés. Uo., 1934. - Irodtört. tanulm-ok. Uo., 1935. - Népünk imádságai. Újpest, 1937. (Klny. Regnum) - Népünk ünnepei. Bp., 1938. - Úr és paraszt a m. élet egységében. Többekkel. Uo., 1941. - Egy m. sztember önéletr-a. Írta Orosz lstván. Kiad. Uo., 1942. (M. népi írások) - Az esztendő népr-a. Uo., 1942. (Kincsestár 6.) - A parasztélet rendje. Uo., 1943. (Klny. A művelődés kvt-a 9.) - A szegedi népélet szakrális gyökerei. Uo., 1943. (Klny. Regnum) - Boldogassz. vendégségében. Uo., 1944. - Sacra Hungaria. Tanulm-ok a m. vallásos népélet köréből. Uo., 1944. - A m. népballada. Szeged, 1947. (Tiszatáj füz-ek 5.) - A m. folklor. 1950/51. tanév 2. félév. Uo., 1951. (Bölcs-kari jegyz.) - A szegedi papucs. Uo., 1955. (Csongrád m. füz-ek 12.) - A szegedi paprika. Uo., 1957. (Klny. Acta Univ. Szegediens. Sec. Ethn.) (új kiad. Bp., 1962) - Szegedi szótár. 1-2. köt. Bp., 1957. - Szegedi népélet. 2. Uo., 1958. - Szeged városa. Uo., 1959. - A szegedi paprika termelési hagyományai. Szeged, 1959. (Klny. Acta Univ. Szegediens. Ethn.; Népr. dolgozatok, 1.) - In memoriam Gedeon Mészöly. Szerk. többekkel. Uo., 1961. - A szegedi bőrművesség. (Timár, szíjjártó és szűcsipar). Bp., 1961. - Történetek a szegedi betyárvilágból. Vál., bev. és jegyz. Szeged, 1961. (Tiszatáj irod. kiskvt.) - Az 1522. é. tizedlajstrom szegedi vezetéknevei. Közrem. Mikesy Sándor. Bp., 1963. (M. Nyelvtud. Társ. kiadványai, 105.) - A szegedi tanyavilág benépesedése helyneveink tükrében. Szeged, 1963. (Népr. dolgozatok, 9.) - A népr. kutatás Csongrád m-ben. Szeged, 1964. (Csongrád m. múz. füz. 2.) - Tápé. Falutört. és népélet. Közrem. többen. Tápé, 1965. - A Szeged-alsóvárosi tp. Bp., 1966. (Műemlékeink) - A szegedi nép. Uo., 1968. (Népr. sorozat) - A szegedi gombkötőmesterség. Juhász Nagy Antallal. Uo., 1968. (Népr. Múz. füz. 34.) - Szegedi példabeszédek és jeles mondások. Uo., 1972. (A M. Nyelvtud. Társ. kiadványai, 127.) - Karácsony, húsvét, pünkösd. Uo., 1973. (2. kiad. 1976) - Szeged reneszánsz kori műveltsége. Uo., 1975. (Humanizmus és reformáció 5.) - Tombácz János meséi. Gyűjt. és bev. (Jegyz. Dömötör Ákos) Uo., 1975. (Új m. népkölt. gyűjt. 17.) - A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. 2-3. rész. Szeged, 1977-80. - Ünnepi kalendárium a Mária ünnepek és jelesebb napok hazai és közép-eu. hagyományvilágából. 1. köt. dec. 1-jún. 30., 2. köt. júl. 1-nov. 30. Bp., 1977. - Beszélgetések a Bibliáról. Mítoszok és legendák a Bibliában. Többekkel. Szerk. és bev. Rapcsányi László. Uo., 1978. - Egy szegény pórfiú önéletr-a. Írta Kovács István. S.a.r. és jegyz. Uo., 1981. (Tények és tanúk) - A hagyomány szolg-ában. Összegyűjt. dolgozatok. Uo., 1981. - Szeged-Alsóváros. Tp. és társad. Dokumentáció. S.a.r. Tomisa Ilona. Bev. Erdélyi Zsuzsa. Uo., 1983. - 1937. IX-X: az Emericana szerk. biz. tagja. - Szerk. Szegeden Sáfrán Györgyivel a Boldogassz. kalendáriuma az 1946. esztendőre c. kiadv-t; többekkel 1957-77: a Népr. és nyelvtud. 21 sz-át, 1959-77: a Népr. dolgozatok 34 sz-át; Hajdú Péterrel és Nyíri Antallal 1962-től a Nyelv- és Irodalom-Néprajz és nyelvtudományt. - Betűjele: B. S. T.E.

Gulyás II:2. - SZIA tagajánl. 1943:15. (nem lett tag!) - MIL I:92. - Tiszatáj 1964:9. sz. (Ilia Mihály: B. S. köszöntése); 1974:9. sz. (Péter László: Beszélgetés B. S-ral); 1980:6. sz. (Tóth Béla: Sándor bátyánk); 7/8. sz. B. S. emlékszám. - Szegedi egy. alm. 1971:55. Arck. - Péter László: B. S. munkássága. Szeged, 1974. (A Somogyi Kvt. kiadványai 17.) - MNL I:202. - M. Hírl. 1979. VIII. 1. (Csapody Miklós); 1980. V. 13. (Z. M.) - Élet és Irod. 1980:20. sz. (Scheiber Sándor); 1984:32. sz. (Sőtér lstván) - Jtk 1980:390. (Holl Béla) - Kortárs 1980:8. sz. (Péter László: B. S. nélkül) - Kvtáros 1980:713. - Napjaink 1980:7. sz. (Kilián István) - Forrás 1981:6. sz. (Scheiber Sándor: B. S. emlékezete) - M. Nemz. 1981. XII. 19. - Életünk 1982:648. (Tüskés Tibor) - Mutató B. S.: A szögedi nemzet c. munkához. Összeáll. Gyuris György. Szeged, 1983.


Bálint András →Varga Károly

Bálint Jolán M. Adriána, OPraem (Mindszent, [Csehimindszent?], 1916. máj. 26.–Bp., 1972. jan. 15.): szerzetesnő. – Külsővaton 1941. VIII. 15: lépett a r-be. 1943. VIII. 20: első, 1949. VII. 11: örök fogad-át uo. tette. r.k.

Bálint József, SJ (Cegléd, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1916. ápr. 30.–Bp., 2009. aug. 18.): plébános. – 1934: lépett a r-be. Kassán, majd Szegeden tanult, 1946: itt szent. pappá. 1971: Bpen a Hittud. Akad-n teol. dr. 1979–81: Rómában a Gregoriana Egy-en diploma spiritualist szerzett. 1983: a leányfalui lelkigyakorlatos ház főelőadója. 1989: Kispesten, majd Szegeden házfőnök és tp-ig. – Évtizedeken át népmissziókat tartott Mo-on, Kanadában, Ro-ban, Szl-ban. 1948: néhány hónapra bebörtönözték. 1964. XII. 11: a világszolidarizmus vádjával 5 évre ítélték, 1968. IV. 30: szabadult. Fölszentelt papként fiz. munkára kényszerítették, volt molnár, kanász, szoc. otthonban házi munkás, betegápoló, suszter, asztalos, kertész, földmunkás, sokáig kántor. – 1985 u. sorozatosan tartott lelkigyakorlatot a volt KALOT-legényeknek Leányfalun. 1990–: részt vett a szegedi tanyavilág falvaiban rendezett népfőisk. tanf-ok munkájában. 1995–: részt vesz a KALOT 95 újjászervezésében, munkájában, programokat dolgoz ki a gyulai KALOT-napokra, a máriapócsi KALOT–KALÁSZ családi napokra, és a leányfalui KALOT-vezetőképző tanf-okra. 2008: megkapta a →Hit pajzsa kitüntetést.– M: A rossz problémája. Bp., 1971. Dissz. – Világi Krisztushívők apostolsága. Uo., 1994. – Fiatalok világítótornya. Uo., 1994. – A Teremtő munkatársai. Az Egyh. 100 é. szoc. tanítása. Uo., 1995. – Párbeszéd küldetésében (missz. beszédek). Uo., 1995. – Kerkai Jenő emlékezete. Többekkel. Uo., 1995. – Szt János evangélistával a ker. érettség útján. Uo., 1996. – Loyolai Szt Ignác iskolájában a II. Vat. Zsin. után. Uo., Uo., 1997. – Utak és élmények a harmadik évezred felé. Uo., 1998. – Boldogasszonyunkkal a harmadik évezredbe. Uo., 1999. – Világszolidarizmussal a harmadik évezredbe. Uo., 1999. – Vázlatok a skolasztikus bölcseletből. Kz. – Az irgalom szolgálatában. 1–2. köt. Kz. s.k.

Bálint Mária M. Notburga, ASzFL (Szenc, Pozsony vm., 1913. dec. 8.–Bp., 1948. ápr. 4.): szerzetesnő. – 1937. VII. 17: Főréven lépett a kongr-ba. 1940. VIII. 15: első, 1943. VIII. 15: örök fog-át Bp-en tette. Tatabányán ápolónő. r.k.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.