🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > B > Buss
következő 🡲

Buss, Franz Joseph von (Zell am Harmersbach, Baden, 1803. márc. 23.-Freiburg im Bresgau, No., 1878. jan. 31.): szociálpolitikus. - 1836: az államtud-ok, 1844: az egyhjog prof-a is Freiburgban. 1848: a nemzetgyűlés, 1850: az erfurti parlament, 1873-74: a birod. gyűlés tagja. - Liberális ifjúkor után szintézisre törekedett a konzervatív gondolkodás és →liberalizmus között. A kat. egyes-ek figyelmét a szoc. kérdésekre irányította. Közösségekből szerveződő társad. rendet álmodott, mely egyrészt az ember egyedi és közösségi természetére, másrészt az állam →szubszidiaritására épül. A romantikus politikusokkal szemben a személyes felelősséget hangsúlyozta. **

LThK II:801.


Buss, Franz Joseph von (Zell am Harmersbach, Baden, 1803. márc. 23.–Freiburg im Br., 1878. jan. 31.): szociálpolitikus. – 1836: az államtud-ok, 1844: az egyhjog prof-a is Freiburgban. 1837: beválasztották Baden tartományi gyűlésébe, ahol a szoc. kérdésnek, az Egyh. szabadsága védelmének és a ném. részállamok közötti szorosabb gazdasági kapcsolatok létrehozásának szentelte erejét. A →Müncheni Kör alapítói közé tartozott, de társaival ellentétben kezdettől látta az ipari fejlődés megállíthatatlanságát és az azzal bekövetkező szoc. bajokat. 1837. IV. 25: mondta el híres Fabrikrede beszédét, amely a német parlamentek első ipari-munkásvédelmi tárgyú felszólalása volt. Ennek hatására hozta meg a Landtag Európa első ipari-szoc. törvényét, benne baleset-megelőzési és szakoktatási szabályokkal, Buss indítványa szerint. – 1848: a nemzetgyűlés, 1850: az erfurti parlament, 1873-74: a birod. gyűlés tagja a Centrum Párt soraiban. A ném. egység megvalósítása kérdésében Poroszországgal szemben Ausztria oldalán állt. – Liberális ifjúkor után szintézisre törekedett a konzervatív gondolkodás és a liberalizmus között. Sokat tett a r. k. egyesületek (→Pius egyesületek) szervezéséért és azok figyelmét a szoc. kérdésekre irányította. 1848: Mainzban az első →katolikus nagygyűlés elnökévé választották, mely a helyi Pius-szervezetekből létrehozta Németország Kat. Szövetségét. Közösségekből szerveződő társad. rendet álmodott, mely egyrészt az ember egyedi és közösségi természetére, másrészt az állam →szubszidiaritására épül. A romantikus politikusokkal szemben a személyes felelősséget hangsúlyozta. **

LThK 1993. II:820. – NCE XIII:324-325. – História 1994/4. (Adriányi Gábor: A szoc. kérdés és az egyház 1863–1891.)