Magyar Katolikus Lexikon > B > Buddha


Buddha, Sziddhárta Gautama, hg. (Kapilavasztu, É-India, Kr. e. 560-480): a →buddhizmus alapítója. - ~ az első személyiség Indiában, akinek életr. adatai szinte pontosan ismertek. Hg. rangú családja a sákja törzshöz tartozott. 29 é. korában meghasonlott, palotáját elhagyta és 7 é. aszkétaként bolyongott, hogy megszabaduljon szenvedéseitől. Legendája szerint sétálás közben látott egy vén embert, egy beteget, egy már oszlásnak indult hullát és végül egy aszkétát. A szenvedésnek ezek a képei megrázták a hg-et, és fölismertették vele, hogy a lét fájdalmas, és minden ember - a gazdag és látszólag boldog is - állandó veszélyben van, mert elveszítheti azt, amit szeret. - 7 évig keresett különböző tanítókat, hogy segítsenek az elmúlás élményének legyőzésében. Mindenütt csalódott, végül a radikális aszkétaságban kereste üdvösségét. Ereje fogytán rájött a lemondás értelmetlenségére is. Egy éjjel egy fügefa alatt ült és megvilágosodott (bódhi), hogy miként viselheti el a szenvedést és hogyan szabadulhat meg tőle. Ettől fogva buddha ('megvilágosodott'). Úgy érzi, hogy megszabadult a halál és újjászületés állandó láncolatából (szamszára) és az érzéki szenvedélytől s vágytól: „Számomra nincs semmi ezen a világon túl. Tudatlanságom megszűnt, tudás töltött el. A sötétség elmúlt, világosság támadt.” Ennek az eseménynek a színhelye, Bodhgaja, K-Indiában, amely ma is vonzza a buddhista zarándokokat. - ~ elhatározta, hogy hirdetni fogja ezt a sok keresés után megszerzett fölismerést. Benáreszbe ment, ahol 5 aszkétával találkozott, akiket már ismert korábbi vándorlásaiból. Először bizalmatlanul fogadták, de amikor fölismerték, hogy tathagata, Istentől megvilágosított lett, tanítványul szegődtek hozzá. Az első „benáreszi prédikációt” a buddhista hagyomány a „tanítás kerekének elindításaként” tartja számon. Az első 5 tanítványból állandóan növekvő testvéri közösség alakult. A buddhista szerzet magvát alkotó, szerz. fogadalmat tevő beavatottakon kívül akadtak buzgó laikusok is, akik elfogadták a buddhista erkölcstant, világi életüket (hivatás, család) továbbra is folytatták és a szerz-ek testi szükségleteiről gondoskodtak. Attól kezdve, hogy a magadhai Adzsatasatru kir. ~ új vallásához szegődött, Indiának ezen a részén terjedt el különösen a tanítása. **

König 1985:218.