Magyar Katolikus Lexikon > B > Bodrogolaszi


Bodrogolaszi, B-A-Z m.: plébánia az egri egyhm. olaszliszkai esp. ker-ében. - 1. A falu nevét, 1239: Olazy, az olaszoknak nevezett, 12. sz. vallon telepeseknek köszönheti. Imre király (ur. 1196-1204) „ Szent Miklós egyháznál lakozó pataki vendégtelepesek” számára kiállított okl-e a legkorábbi 1999: ismert mo-i →hospes-kiváltságlevél. 1317/21: Károly Róbert (ur. 1308-42) az olaszi kir. birtokot a Szente-Mágócs nemzetségbeli Frigyes fiainak és rokonainak adta. Zsigmond kir. ( ur. 1387-1437) alatt a Perényiek, majd a Pálócziak szerezték meg Olaszi nagyobb részét is. Perényi Imre nádor 1504: az általa alapított →terebesi pálos monostornak adományozta itteni birtokait. 1566: a János Zsigmond (ur. 1559-71) segítségére érkezett tatár seregek pusztították. A falu hamarosan újjátelepült, a terebesi pálosok birtoka a 17. sz: az újhelyi pálosoké, 1786: a vallásalapé lett. 1808-ban Lónyai Gábor ungi főispán kapta meg a volt pálos birtokokat, s családja lett a község utolsó földesura. - A Bodrog partján, közvetlenül a Bodrogközbe vezető rév feletti kiemelkedésen áll a 12. sz végén épült Szt Miklós plébtep. A 18. sz-ig skszögű kerítőfalon belül volt a falu temetője. 1566: vsz. a plébtp. is leégett. Az 1739. évi pestisjárvány után a pálosok barokk stílusban átalakították. Ekkor a tp-hajó új ablakokat kapott, befalazva fülkévé alakították a kk. D-i kaput, és beszűkítették a torony nyílásait is. Új karzat és új berendezés is készült, a szentély falához támaszkodó oltár szobrait és tabernákulumát Johannes Feech faragta. -1878: a tp-épület DNy-i sarka, a szentély fele és a D-i hajófal jelentős szakasza kidőlt és újjá kellett építeni. Új ablaknyílásokat alakítottak ki, vsz. a sekrestyét is újjáépítették.1902: az előző évben leégett tornyot kellett helyreállítani. A tp-ot 1964: műemlékké nyilvánították, 1970-79: helyreállították az Árpád-kori állapotot. - 2. plébánia. 1904: alapították újra. Harangjait 1904: 83,5, 1924: 53,4 cm átm. Seltenhofer Frigyes fiai öntötték. Filiája 1984: Sárazsadány. Plébánosa 1996: Matisz Frigyes. - 3. g.k. parókia a v. munkácsi, 1917: a hajdúdorogi egyhm. hegyaljai esp. ker-ében. Az 1656: leégett fatemplom helyett 1670: sztelték föl az új kő-tmp-ot a Szentlélek tiszt-re. 1802: a torony, 1877: az ikonosztazion készült el. Harangjai 1900 nagypéntekjén villámcsapás miatti tűzvészben megolvadtak, a maiakat 1904: 83, 1924: 53 cm átm. Seltenhofer Frigyes fiai öntötték. Kegyura a kincstár, majd a Perényiek, a pálosok, 1808: a Lónyay család. Anyanyelve 1840: rutén, m. - Parókusai: 1875: Kutka Pál, 1882: Mitro György, 1906: Bellovics Miklós, 1921: Sztankay András, 1933: Szász László, 1949: Puskás Lajos, 1982: Mosolygó Tamás, 1990: Kormos Illés, 1992: Kocsis Antal, 1995: Rojkovich István. - Lakói 1910: 423 r.k., 273 g.k., 8 g.kel., 9 ev., 434 ref., 28 izr., össz. 1175; 1940: 565 r.k., 392 g.k., 5 ev., 475 ref., 8 izr., 10 egyéb vall., össz. 1455; 1948: 730 r.k., 377 g.k., össz. 1608 (2 tanerős r.k. ált. isk-ban 137 tanuló); 1983: 167 g.k., össz. 1124; 1990: össz. 947. Matisz Frigyes-Rojkovich István

1. Gerecze II:1049. - MJ - Patay 1992. - Soós I:526. - 2. Schem. Univ. 1842:632. - MEN:70, 251. - Schem. Hd. 1982:93. - Patay 2000. - TKMK 611. (Feld István: ~. Plébániatemplom.)