Bereck, v. Háromszék vm. (Bretcu, Ro.): plébánia a v. erdélyi egyhm. kézdi-orbai esp. ker-ében. - 1332: Beze. Tp-át 1332 e. ismeretlen tit. sztelték. Lakói 1550: ev-ok lettek. 1569: alapították újra. Mai Szt Miklós tp-át 1829: építették. Kegyura 1880: a hitközs. Anyanyelve 1840: m.; 1910: m., rum.; 1940: m., rum., ném. - Filiája 1917: Kézdimartonos. - Lakói 1840: 1624 r.k., össz. 1624; 1910: 1938 r.k., 5 g.k., 1229 g.kel., 10 ev., 88 ref., 2 unit., 3 izr., össz. 3275; 1940: 2499 r.k., 40 g.k., 616 g.kel., 23 ev., 208 ref., 8 unit., 23 izr., 1 egyéb vall., össz. 3418; 1969: össz. 2835, 61,2 %-a m. **

Schem. Trans. 1913:141. - Léstyán 2000. I:103.

Bereck, Brictius, Szt (5. sz.): püspök. - Tours-i Szt Márton pp. diákonusa, majd utóda (kb. 397-444). A Cornides-kódexben legendája elmondja, hogy mosónéja fiat fogant, s az apasággal ~et vádolták. Fölszólítására a 30 napos kisded ezt hangosan tagadta. A nép ördögi praktikát emlegetett, és ~et továbbra is rágalmazta. Erre ~ „az ő nevének megtisztulásáért eleven szeneket (parazsakat) vőn ő köntösében és elvivé mindenek láttására mind Szent Márton pispeknek koporsójáig. És ott elvetvén az eleven szeneket, az ő köntöse égés nélkül jelenék.” - Ábrázolásáról nem tudunk, a m. gótikában azonban több oltármestersége volt pl. a győri (1372) és a váradi (1374) szegyh-ban. Talán a győrinek volt birtoka Szentbereckalapja (1517), a mai Bőnyrétalap. Monyorókerék kk. tp-ának ~ volt a patrónusa. Szentbereck hajdani falu a zalai Tapolca mellett (1356). - Egykori népszerűségére vallanak a nevéből m. családnevek: Bereck, Böröczk, Berecz, Böröcz, Biczó és a szegedi Biczók név. - Ü: a kk-ban nov. 13-án volt. - Attrib-a: kalász. **

LThK II:685. - Bálint II:472. - BS III:543. - Kirschbaum V:443.

Bereck, Briccius (†1237 első felében): megyéspüspök. - A MA-ban 1221-37: váci mpp. 1222. V. 28: megbízott volt IV. Béla válóperének előzetes vizsgálatában. 1225: ~ szent. föl az újonnan épített pannonhalmi tp-ot, 1228: a deákmonostori bencés tp-ot. - Utóda 1238. I. 29: Rátót nb. Mátyás. 88

Mendlik 1864:73. (1222-38: pp.) - Gams 1873:3883. (s.v. Briccius [Brietius]; 1221/22-1238: pp.) - Pauler II:645. - Eubel I:511. (s.v. Briccius, 1222: pp.) - Chobot II:468. - Schem. Vac. 1970:110.

Bereck, Briccius (†1275 elején?): megyéspüspök. - A MA-ban 1259-1275. I. 29: csanádi mpp. A tatárdúlás utáni újjáéledés pp-e. Munkáját a IV. Béla és István közti viszály akadályozta, mert az egyhm. főurai Istvánnal rokonszenveztek. 160 okl-e maradt fönn. Korábban Bicskei Gergely érs-kel azonosították. Széke 1275. III. 24-IV. 3: üres, utóda 1275. VI. 4: Gergely, Gamsnál 1274: Renaldus (Benedictus), de ő más összeállításban nem található. 88

Mendlik 1864:94. (s.v. Briccius; 1259-75: pp.) - Gams 1873:370. (1259-1273/74: pp.) - Borovszky I:351. - Schem. Csan. 1980:17. (15.) (1259-75: pp.)

Bereck, OSB (†1356): apát. - Mint kolozsmonostori apát (vsz. 1350/52-1356) Bogártelkéért, Egeresért, Apáti-Abafájáért pereskedett András erdélyi pp-kel.

Jakó I:35.

Bereck, Egyed fia (de Monte), Brictius, Briccio (†1430 előtt): választott püspök. - 1393. V. 29: a szerémi prépságot átengedte Szederkényi János ungi főesp-nek; kérelmére IX. Bonifác őt az ungi főespségben megerősítette. Ezt nem sokáig birtokolhatta, mert az 1394. V. 15: Demeter fia Gergely római elhunytával megüresedett főespséget IX. Bonifác Jakab fia Miklósnak adta. 1397. VII. 1: ~ mint egri knk. megkapta az egri nagyprépságot. IX. Bonifác 1398. III. 15: ~re mint egri knk-ra ruházta azokat a jogokat, amelyek a váradi prépságban Jakab fia Miklóst - aki ekkor egri őrknk. lett -megillették. 1399. V. 6: mint a sári monostor apátja, monopoli vál. pp. és egri nagyprép. szerepelt. 1400-23: Zsigmond kir. kp-ja. 88

Schem. Agr. 1868:33. (1400: egri nagyprép., utóda 1430: Jacobus Chata) - AEET III:213; IV:140. (1423: említi utoljára nagyprép-ként, utóda 1430: Jakab)

Bereck   →Egervári Bereck

---

Bereck: plébánia a v. erdélyi egyhm. kézdi–orbai főesp. ker-ében. Ősi, mindvégig kat. pléb. – Plébánosai: 1753: Pakó Ferenc, 1766–73: Barcsa László, 1776–1806: Hosszú János, 1813: Bogdán István, 1833: Lázár Márton, 1856–57: Barcsa András, 1867: Buzás Mihály, 1869: Kovács Elek, 1872: Bálint László, 1914: Hortáver Győző, 1919: Adorján Károly, 1928: Kicsid Béla, 1933: Barabás Gyula, 1945: László Imre, 1964: Dukát József, 1985: Antal József, 1986: Máthé Ferenc (1996: is). Sz.B.