Magyar Katolikus Lexikon > B > Belgium


Belgium, Belgique (fr.), België (flamand): királyság Nyugat-Európában. - Határai: Holl., No., Luxemburg, Fro. és az É-i-tenger. Ter-e 30.513 km². 1985: 9.850.000 lakos. Főv-a Brüsszel. A germán-kelta keveredésből származó belga törzstől nyerte nevét. Caesar 7 é. küzdelem után győzte le, s Kr. e. 51: Galliához csatolta Belgica tart-t, mely a Rajnáig terjedt. É-i része később Germania inferior v. prima néven szerepel. Az 5. sz. végén a tengerparton a frízek, az orsz. belsejében a frankok jutottak uralomra. A belgák már a burgundiak révén megismerkedtek a kerséggel, mert ez a nép a 4. sz: a Rajna mellé vándorolt, majd 436: a hunok elől a Rhone felé húzódott. A frankok is az ő befolyásuk révén tértek meg, míg a frízek a frankok iránti gyűlöletük miatt sokáig ellenálltak a térítésnek. A belgák ap-a, Szt →Amandus pp. Dagobert frank kir. megbízásából Gent környékén térített. Midőn papsága ellene fordult, I. Márton p. engedélyével ktorba vonult. A flandriaiak (flamandok) közt és a későbbi Brabantban Szt Eligius hirdette az evang-ot Dagobert felkérésére. 843: a verduni szerződés Jámbor Lajos fiainak juttatta Nagy Károly birod-ának részeit: II. (Kopasz) Károly a Ny-i frank, I. Lothár Itália és a K-i frank, Német Lajos a Rajnától és Aartól K-re levő ném. ter-ek ura lett. Vastag Károly uralma alatt még egyszer egyesült az egész birod., s benne ~ is, de utána a több hgségre (Brabant, Luxemburg, Limburg), grságra (Hennegau, Namur, Antwerpen) és ppségre (Löwen, Maastricht) osztott tart. akkor vált külön orsz-gá, amikor a 15. sz: a burgundi hg-ek egyesítették. III. Frigyes cs. fiának, Miksának, Merész Károly hg. leányával kötött házassága révén ~ 1478: Németalföld néven a Habsburgok uralma alá került. A hitújítással kapcsolatos lázadások következtében 1579: az utrechti unióban a 7 É-i tart. elszakadt, s Hollandia néven külön orsz. lett. A 16. sz: a népesség nagyon megnövekedett, s ekkor IV. Pál p. II. Fülöp kir-lyal egyetértve új egyhm-k fölállításával rendezte az egyh. hierarchiát. ~ a rastadti békéig (1714) a sp. (II. Fülöp és utódai), majd az osztr. Habsburgok birtokában volt. VI. Károly és Mária Terézia idején jól állt a katolicizmus ügye, de II. József újításai (→jozefinizmus) fölkelést támasztottak, melyet Frankenberg mecheleni érs. vezetésével a papság is pártolt. ~ 1790: függetlenítette magát Au-tól. A fr. forr. alatt a fr-k elfogtalták, az egyh. javakat eladták, a tp-okat világi célokra fordították. Ekkor szűnt meg az yperni ppség. Napóleon bukása után 1815: a bécsi kongressz. ismét egyesítette ~ot Hollandiával; Németalföld kir-a a prot. orániai-nassaui Vilmos lett, aki a kat. belgákat a szabadelvű és prot. tisztviselőkkel elnyomatta, a magasabb hivatalokból kizárta őket, s Napóleon organikus cikkelyeinek szellemében az Egyh. fölött is hatalmaskodott. Az Egyh. jogait védő genti pp-öt száműzte, megtiltotta a szerz-eknek az ünn. fogadalom letételét, újoncok fölvételét, a papnöv-eket besoroztatta, a vallásos iratok terjesztésére alakult kat. társ-ot megszüntette stb. Amikor a teol-oknak a lőweni racionalista bölcs. hallgatását előírta, oly fokra hágott az elégedetlenség, hogy Vilmos 1827: konkordátumot kötött a Sztszékkel. 1830. VIII. 25: kitört a forr. Brüsszelben, s kikiáltván ~ függetlenségét, I. Lipóttal a szász-koburgi hg. családot emelte trónra (1830-65). A szabadságát visszanyert Egyh. virágzásnak indult. A ppi papnevelők újra fölépültek, a középisk-k szerz-ek vezetése alá kerültek, s 1834: megalapították a lőweni (Leuven, Louvain) kat. egy-et. Amikor II. Lipót (1865-1909) idején a ném. kultúrharcban kiűzött szerz-eket a kormány befogadta, a szabadelvűek tömörülni kezdtek. 1878: a parlamentben többségre jutván, a szabadkőműves Frere-Orban lett min-elnökük, aki az isk. vallásokt-t megszüntette. XIII. Leó p. tiltakozására válaszul Vannutelli nunciust kiutasította ~ból, s áll. isk-kat állított föl. 1884: a kat-ok visszanyerték a parlamenti többséget, a liberális kormány túlzásait megszüntették, a nunciust visszahívták. A két párt küzdelme folytatódott, de vallási kérdések helyett inkább a szavazati jog kiterjesztésének mértéke került közp-ba. - Érssége és ppségei: Mechelen-Brüsszel, Antwerpen, Brugge, Gent, Hasselt, Liege, Namur, Tournai. - M. kat. sajtója 1946-53: Belgiumi Magyar Közlöny, 1961-68: Szt István Király Népe, 1972-?: Magyarok Mindszenty Mozgalmi Híradója. 88

LThK II:156.