Magyar Katolikus Lexikon > B > Barth


Barth, Karl (Bázel, Svájc, 1886. máj. 10.-Bázel, 1968. dec. 10.): evangélikus teológus. - Teol. tanulm-ait Bernben, Berlinben, Tübingában és Marburgban végezte. 1921: docens Göttingában, 1925: ny. r. tanár Münsterben, 1930: Bonnban. A Hitvalló Egyház mozg. elindítója. 1935: a nácik eltiltották a tanítástól; Svájcba menekült, Bázelben tanított 1962-ig. - 12 köt-es Egyházi dogmatikája (1932-59) a prot. hit páratlan összegezése. Szembefordulva a 19. sz. liberális prot. teol-val, főleg Schleiermacherrel, részben Kierkegaardhoz csatlakozva, de őt is túlhaladva Isten Szavának abszolút tekintélyét vallotta. Isten Jézus Krisztusban nyilatkoztatta ki magát véglegesen; a teol. feladata Isten Szavának értelmezése a hitben. Középpontja Jézus Krisztus, vagyis a krisztológia. Egzisztencialista és „dialektikus” értelmezése nagy befolyással volt a prot. egyh-akra, a barthizmus elindítója lett. Küzdött mindenfajta természetes teol. ellen, elvetette a kat. →analogia entis tant. Fiatalon Szt Anzelm teol-járól írta: „a ker. tanításnak kizárólag Jézus Krisztus tanának kell lennie, mivel Ő Isten hozzánk intézett Szava”. Nemcsak a nácizmust ellenezte (egyedül Jézus Krisztus a Führer!), hanem a nemzeti német teológiát is. Kirchliche Dogmatik c. összegezése befejezetlen maradt, hiányzik az 5. köt. (a megváltással és az eszkatológiával foglalkozott volna), valamint a kiengesztelődés tanának utolsó része az etikáról. ~ az Evang-ban fölfedezte, hogy az ember viszonya Istenhez nem más, mint Isten viszonya az emberhez. Az üdvösség biztonsága elveszne és Isten dicsősége elhomályosulna, ha az ember akár egy pillanatig is függetlenül állna Isten előtt. Isten valósága és az ember valósága abban áll, hogy az értünk levő Krisztus (Christus pro nobis) mindenekelőtt Christus pro Deo; Isten nem rabja Szavának sem, hanem mindig Ura. Csak így lehet helyes értelmet adni a theologia crucisnak. - ~ műve (Isten Szavának abszolút elsőbbsége egy bizonyos humanista teológiával szemben!) a prot. teol. kopernikuszi fordulatát jelzi; a 20. sz: ~ foglalta el Schleiermacher helyét, akit a 19. sz. egyhatyjának tartottak. A fordulat előidézésében ~ot más prot. teol-ok is segítették: E. Thurneysen, F. Gogarten és kezdetben E. Brunner. A lutheránus reneszánsz No-ban, a fr. újkálvinizmus és a svédo-i lundi isk. is ebben az irányban haladt. De ~ volt az irány legerőteljesebb képviselője: Isten abszolút transzcendenciáját és Szavának feltétlen tiszt-ét hirdette. - Hatalmas életművét prot. és kat. teol-ok egyaránt bírálták. A prot-ok (Brunner, Leuba, Rillet) szerint túlságosan rendszerező, fil. spekulációkra hajló dogmatikája nem veszi figyelembe kellőképpen a bibliai üzenetet; prédikációiban jobban kidomborodik a próf. elem, Isten ítéletének és kegyelmének hirdetése. A kat-ok (H. U. von Balthasar, H. Bouillard) főleg antropológiájának hiányosságait bírálják: az ember, a teremtett szellem (aki Isten társa), a term., a világ, a műveltség jelentéktelenné válik Isten korlátlan transzcendenciájával szemben. Amikor ~ Isten Szavának korlátlan szuverenitását hangsúlyozza, szinte Isten nézőpontjába helyezkedik, s így beszél művéről, az emberről, a világról. A teol-nak viszont az ember - a hívő ember - beszédének kell lennie, aki fölismeri Isten jelenlétét és üdvözítő működését a kinyilatkoztatásban. - Több prédikációs köt-et adott ki. Össz. műveinek kiadása folyamatban a zürichi Theologischer Verlagnál, 70 köt-re tervezik (kivéve a monumentális Die kirchliche Dogmatikot). - Fm: Der Römerbrief. 1919, teljesen átd. 1922. - Fides quaerens intellectum. 1931. - Die kirchliche Dogmatik. 1-12 köt., 1932-59. - Credo. 1935. - Dogmatik im Grundriss. 1947. - Einführung in die evangelische Theologie. 1962. - M-ul: Hiszek. A dogmatika főkérdései az Apostoli Hitvallás alapján. Az utrechti egy-en 1935. II-III: elhangzott 16 felolvasás. Ford. Vasady Béla. Debrecen, 1936. - Isten kegyelmi kiválasztása. 4 előadás az eleveelrendelésről. Ford. uő és Nagy Barna. Uo., 1937. - Istenismeret és istentiszt. a reformátori tanítás szerint. 20 előadás az 1560-ból való skót hitvallásból. Ford. Maller Kálmán. Bp., 1944. - Ember és embertárs. Uo., 1990. - „A foglyoknak szabadulást...” Igehirdetések. Uo., 1991. - B. breviárium. Összeáll. Richard Grunow. Ford. Ablonczy László. Uo., 1993. - Evang. és törv. Ford. Pilder Mária. Átd. Szabó Csaba. Uo., 1996. Sz.F.

Küng, H.: Rechtfertigung, die Lehre K. B. und eine katolische Besinnung. 1957. - Bouillard, H. SJ: K. B. 1-3. köt. Paris, 1957. - Balthasar, H. U. von: K. B. 1976. - Sándor Balázs: Barth Károly és a Mo-i Ref. Egyh. Debrecen, 1993.