🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > B > Barth
következő 🡲

Barth, Karl (Bázel, Svájc, 1886. máj. 10.-Bázel, 1968. dec. 10.): evangélikus teológus. - Teol. tanulm-ait Bernben, Berlinben, Tübingában és Marburgban végezte. 1921: docens Göttingában, 1925: ny. r. tanár Münsterben, 1930: Bonnban. A Hitvalló Egyház mozg. elindítója. 1935: a nácik eltiltották a tanítástól; Svájcba menekült, Bázelben tanított 1962-ig. - 12 köt-es Egyházi dogmatikája (1932-59) a prot. hit páratlan összegezése. Szembefordulva a 19. sz. liberális prot. teol-val, főleg Schleiermacherrel, részben Kierkegaardhoz csatlakozva, de őt is túlhaladva Isten Szavának abszolút tekintélyét vallotta. Isten Jézus Krisztusban nyilatkoztatta ki magát véglegesen; a teol. feladata Isten Szavának értelmezése a hitben. Középpontja Jézus Krisztus, vagyis a krisztológia. Egzisztencialista és „dialektikus” értelmezése nagy befolyással volt a prot. egyh-akra, a barthizmus elindítója lett. Küzdött mindenfajta természetes teol. ellen, elvetette a kat. →analogia entis tant. Fiatalon Szt Anzelm teol-járól írta: „a ker. tanításnak kizárólag Jézus Krisztus tanának kell lennie, mivel Ő Isten hozzánk intézett Szava”. Nemcsak a nácizmust ellenezte (egyedül Jézus Krisztus a Führer!), hanem a nemzeti német teológiát is. Kirchliche Dogmatik c. összegezése befejezetlen maradt, hiányzik az 5. köt. (a megváltással és az eszkatológiával foglalkozott volna), valamint a kiengesztelődés tanának utolsó része az etikáról. ~ az Evang-ban fölfedezte, hogy az ember viszonya Istenhez nem más, mint Isten viszonya az emberhez. Az üdvösség biztonsága elveszne és Isten dicsősége elhomályosulna, ha az ember akár egy pillanatig is függetlenül állna Isten előtt. Isten valósága és az ember valósága abban áll, hogy az értünk levő Krisztus (Christus pro nobis) mindenekelőtt Christus pro Deo; Isten nem rabja Szavának sem, hanem mindig Ura. Csak így lehet helyes értelmet adni a theologia crucisnak. - ~ műve (Isten Szavának abszolút elsőbbsége egy bizonyos humanista teológiával szemben!) a prot. teol. kopernikuszi fordulatát jelzi; a 20. sz: ~ foglalta el Schleiermacher helyét, akit a 19. sz. egyhatyjának tartottak. A fordulat előidézésében ~ot más prot. teol-ok is segítették: E. Thurneysen, F. Gogarten és kezdetben E. Brunner. A lutheránus reneszánsz No-ban, a fr. újkálvinizmus és a svédo-i lundi isk. is ebben az irányban haladt. De ~ volt az irány legerőteljesebb képviselője: Isten abszolút transzcendenciáját és Szavának feltétlen tiszt-ét hirdette. - Hatalmas életművét prot. és kat. teol-ok egyaránt bírálták. A prot-ok (Brunner, Leuba, Rillet) szerint túlságosan rendszerező, fil. spekulációkra hajló dogmatikája nem veszi figyelembe kellőképpen a bibliai üzenetet; prédikációiban jobban kidomborodik a próf. elem, Isten ítéletének és kegyelmének hirdetése. A kat-ok (H. U. von Balthasar, H. Bouillard) főleg antropológiájának hiányosságait bírálják: az ember, a teremtett szellem (aki Isten társa), a term., a világ, a műveltség jelentéktelenné válik Isten korlátlan transzcendenciájával szemben. Amikor ~ Isten Szavának korlátlan szuverenitását hangsúlyozza, szinte Isten nézőpontjába helyezkedik, s így beszél művéről, az emberről, a világról. A teol-nak viszont az ember - a hívő ember - beszédének kell lennie, aki fölismeri Isten jelenlétét és üdvözítő működését a kinyilatkoztatásban. - Több prédikációs köt-et adott ki. Össz. műveinek kiadása folyamatban a zürichi Theologischer Verlagnál, 70 köt-re tervezik (kivéve a monumentális Die kirchliche Dogmatikot). - Fm: Der Römerbrief. 1919, teljesen átd. 1922. - Fides quaerens intellectum. 1931. - Die kirchliche Dogmatik. 1-12 köt., 1932-59. - Credo. 1935. - Dogmatik im Grundriss. 1947. - Einführung in die evangelische Theologie. 1962. - M-ul: Hiszek. A dogmatika főkérdései az Apostoli Hitvallás alapján. Az utrechti egy-en 1935. II-III: elhangzott 16 felolvasás. Ford. Vasady Béla. Debrecen, 1936. - Isten kegyelmi kiválasztása. 4 előadás az eleveelrendelésről. Ford. uő és Nagy Barna. Uo., 1937. - Istenismeret és istentiszt. a reformátori tanítás szerint. 20 előadás az 1560-ból való skót hitvallásból. Ford. Maller Kálmán. Bp., 1944. - Ember és embertárs. Uo., 1990. - „A foglyoknak szabadulást...” Igehirdetések. Uo., 1991. - B. breviárium. Összeáll. Richard Grunow. Ford. Ablonczy László. Uo., 1993. - Evang. és törv. Ford. Pilder Mária. Átd. Szabó Csaba. Uo., 1996. Sz.F.

Küng, H.: Rechtfertigung, die Lehre K. B. und eine katolische Besinnung. 1957. - Bouillard, H. SJ: K. B. 1-3. köt. Paris, 1957. - Balthasar, H. U. von: K. B. 1976. - Sándor Balázs: Barth Károly és a Mo-i Ref. Egyh. Debrecen, 1993.


Barth Ferenc, ifj. (Kolozsvár, Kolozs vm., 1903. jún. 26.–Bp., 1984. júl. 20.): egyházművész, lakberendező, iparművész. – Egerben a ciszterci gimn-ban éretss., belépett a r-be, a zirci noviciátus után Bp-en teol-t tanult, de sok betegség után a szentelés előtt elbocsátották. – Lakberendező iparművésznek készült, ezért iparos szervezetek faipari, bútorrajzoló tanfolyamain képezte magát, hogy rajzkészségét fejlessze. Festői képességét egy müncheni szabadiskola levelező növendékeként tökéletesítette. Szép bariton hangjával, jó hallásával és liturgikus képzettségével →Bárdos Lajos Cecília kórusában gyakran szólót is énekelt. Itt ismerkedett meg későbbi feleségével, Kleitsch Ilonával, aki a Zeneakadémián énektanári szakra járt. – ~ a Thék bútorgyárban lett bútortervező. 1929–: lakás- és belső berendezések tervezője; a ciszt. tanárképző int. igazgatói és több tanári lakásának, később Glattfelder Gyula csanádi mpp. rezidenciájának 1934: Tóth Tihamér pp. lakásának terveit készítette, 1936: a zirci apátság fogadó termeit tervezte empire stílusban. – 1932: megnősült. 1936: Bp–Kőbányára költöztek. Házasságkötésük indította a csanádi egyhm-ben az ifjú „tervező iparművész” pályáját: Mezőhegyesen kapta első tp-i megbízatását, majd Kiszombor következett, ahol felesége nagybátyja volt a plnos, aki a tp. teljes belső felújításával bízta meg. Hamarosan ismertté vált az egyhm-ben és egyik megrendelést a másik után kapta. A legtöbb tervet Battonyára készítette, de a legjelentősebb feladat Szegeden várt rá, ahol a Fogadalmi Templom Segítő Mária-kpnájának teljes belsőépítészi megoldását rábízták. Itt már a faldíszítések sorát készítette el saját kezűleg: falmozaikot, színes vakolat-intarziát, freskót, ablakmozaikot (tervezés). Később az ország különböző pontjaira hívták kisebb-nagyobb megbízásokra. Legszívesebben színes üvegablak-tervekkel és a legkülönbözőbb anyagokból (pl. textil, papír és a klasszikus üveg és kő) készült mozaikokkal dolgozott. – Kőbányán legnagyobb munkáját pályázaton nyerte el: a Szt László-tp. főoltár feletti két ablak terve: Cecília és Dávid király. Továbbiak: Kada u. Szt Család-tp. oltárképe és a lengyel tp-ba készült mozaik a szentély mennyezetén. – A szegedi munkálatok közben 1942: behívták katonának és csak egy hihetetlen szerencse folytán maradt ki a frontra készülő egységből, amely később a Donnál végezte tragikus küldetését. ~ kora tavasztól késő őszig az állványokon töltötte munkás életét, mennyezetfreskó esetén michelangeloi pózban. A folyamatot éppen csak pár hónapra szakította meg a front átvonulása és a főváros ostroma, a korábbi megrendelések teljesítése már 1945 kora tavaszán folytatódott. – Felesége az Óhegy utca 1-ben működő polg. leányiskolában kapott állást, 3 gyermekük született, s amikor 1946: „B-listázták”, állását vesztette, a Kada u. Szt Család-tp. kántora lett. ~ segítette: a temetéseken ő kántorizált és a műkedvelő énekkar gregorián tanításában segítette. Színdarabokat rendeztek, bálokkal és egyéb színes foglalkozásokkal vonzották a fiatalokat az egyhközs. közösségébe. – ~ 1952: megözvegyült, majd újra nősült (Szabó Sarolta). 1957: szemidegsorvadásban teljesen megvakult. – Egészen fiatalon kezdte a versírást, látása elvesztése után ez maradt kifejező eszköze: verseket, novellákat írt; a Homérosz Irodalmi Kör vezetőjeként a Vakok és Csökkentlátók Orsz. Szöv. Braille-írású folyóirata, a bpi Irodalmi Értesítő 1957–81(?): alapító(?) szerk-je. – 1938: kezdeményezte a Magyar Szentek kelyhe akciót, mely az ő terve alapján készült, minden tp-nak szánt, olcsón megszerezhető kehellyel állított emléket ez Eucharisztikus Világkongresszusnak és a Szt István-évnek.– Írása Sacra supellex. Előadássorozat a liturgikus felszerelési tárgyak művészetéről. 1960. Kz. – Fontosabb művei: 1930-as évek: Apátfalva négy evangelista, oltárasztal tabernákulummal, réz gyertyatartókkal. – 1935: Battonya főoltár Molnár C. Pál képeivel; Mezőhegyes főoltár. – 1938: Battonya szószék, Szt István kir.; Magyarcsanád főoltár, szentély, Szt Gellért ablak; Mezőhegyes Mária-oltár, Szt Antal-kpna, szószék, áldozótatórács, keresztelőkút. – 1939: Kiszombor a kk-i tp. leválasztása előtt Szt Kereszt-oltár, adoráló rács a bejáratnál, Szt István-szobor a tp előtt. – 1940-es évek eleje: Szada KALÁSZ kpna. – 1940: Battonya Patrona Hungariae, Szt László, Szt Imre, B Margit, Kapisztrán és Hunyadi, Szt Erzsébet, Dávid király, Szt. Cecília (ólomüveg ablakok), oltár-feszület, Jézus Szíve-oltár; Vésztő teljes tp-belső, ólomüveg ablakok. – 1940–44: Szeged székesegyház: 1. Segítő Mária-kpna teljes belsőépítészeti megoldása: központimalakja a kegyszobor, sokféle faltechnikát sajátkezűleg alkotott (mozaikok, színes vakolat, freskó), kovácsoltvas csillár, ablakrozettták. – 2. Hármas kripta (Bezdán József). – 3. Szentsír (1942) Cike Gáborral. – 4. Stallumok a szentélyben (1941) – 5. Káptalanterem berendezése. – 1943: Battonya gyóntatószék, padok; Magyarcsanád Szt Margit falkép, mozaik és freskó; Mezőkovácsháza főoltár, áldoztatórács, szószék, keresztelő kút, Szt Anna- és Szt József-mellékoltár (nemes vakolat és mozaik), kórusfali ablakok, örökmécs (kovácsolt vas); Pétfürdő teljes templombelső. – 1944–45: Görbeháza főoltár, keresztkút. – 1945: Magyarcsanád magyar szentek, Szt Erzsébet (freskó, mozaik dísszel). – 1948: Szeged-Alsóközpont (=Mórahalom) főoltár és szentély. – 1949: Jakabszállás főoltár, szószék, keresztkút. – 1950 e.: Bodajk: KALÁSZ kpna oltára; Ráckeve falképek (átfestették). – 1952: Dunabogdány szószék, keresztelő kpna; Kisberk Imre pásztorbotja, mellkeresztje. 1953: Dunabogdány Szentháromság-oltár; Jászberény-Szentkút gyóntatószék; Jobbágyi Szt Erzsébet és és Szt Margit falképek; Ráckeve Szentsír-kpna. – 1954: Bikal Szt Anna, szentély mennyezetfreskó; Jászberény-Szentkút keresztkút, falikarok; Pilisliget (Klotildliget) főoltár, üvegablak, mozaik. – Ezeken kívü l Hajmáskér helyőrségi tp.: üvegablakok; Makó, szervita tp. üvegablakok; Ószentiván: főoltár, szentélyberendezés, Szt Antal szobor; Polgár: Mária mennybevétele (falkép), padok; Röszke: lourdes-i kápolna; Szeged Somogyi telep: Szt Ágnes oltár; Szeged, szeminárium: A hét szentség (falképek) Az üvegablakokat →Palka József, kehely, cibórium, monstrancia és kovácsoltvas tárgyak terveit Kitlinger Kálmán valósította meg. Barth Márta (leánya)

Karczag 1940. II:114. – Katolikus szó 1973. VI. (Albert István) – Erdőssy 1983:37, 42, 67. – Bajnai István: A mezőhegyesi katolikus egyházközség története. Orosháza, 1998? – Bajnai Beke István: A magyarcsanádi katolikus egyházközség története. Orosháza, 2000. – Uő.: A battonyai római katolikus egyházközség története. Battonya, 2006. –– Dusha B.: A szegedi székesegyház Szeged, 2001.