Barcsay Ábrahám, nagybarcsai (Piski, Huunyad vm. 1742. febr. 2.-Csóra, Alsó-Fehér vm., 1806. márc. 3.): testőrtiszt, költő. - Erdélyi fejed. családban született. A nagyenyedi ref. koll-ban tanult. 1762: Hunyad vm. javaslatára testőr Bécsben. 1767: kapitányként átlépett a 4. dragonyos ezredbe. Részt vett a fr. és ezredesként a török háborúban. A Dunántúlon és a felvidéki városokban szolgált. Nagyszombatban megismerkedett Ányos Pállal. Báróczy Sándor, Orczy Lőrinc, majd Bessenyei György társaságában érdeklődése a fr. művelődés felé fordult. A felvilágosodás eszmerendszeréből a társad. igazságosság gondolatát tartotta legfontosabbnak. Műveiben rámutatott a háborúk értelmetlenségére, a gyarmatosítás veszélyeire és erkölcstelenségére. 1777 k. áttért a kat. vallásra. Feleségül vette gr. Bethlen Zsuzsannát. Szülőföldjével állandó összeköttetést tartott fenn, bekapcsolódott az erdélyi polg. mozg-ba. A Martinovics-per kapcsán rövid időre vizsgálati fogságba került, elvesztette az udvar bizalmát. 1794: visszavonult erdélyi birtokaira; a Hora-lázadáskor épületeit fölégették. Csórán és Solymoson gazdálkodott, s foglalkozott a bányászat kérdéseivel is. A testőrírók közül kitűnt műveltségével és eredeti költői tehetségével. - ~ a költői levél műfajának jelentős művelője. A rousseau-i elvágyódás érzése tette fogékonnyá a népélet iránt. Kedveltté váltak leíró és hazafias költeményei, amelyek megjelenítették az erdélyi tájat és embert. - M: Erkölcsi mesék. Bécs, 1775. - Bessenyei György társasága. Uo., 1777. - Két nagyságos elmének költeményes szüleményei. Pozsony, 1789. - B. Á. költeményei. Bp., 1933. V.I.

Erdélyi Múz. 1814. (Döbrentei Gábor: B. Á.); 1911. (Kristóf György: Adatok B. Á. életéhez); 1942. (Gálos Rezső: B. Á.) - Zombori Izidor János: B. Á. élete és költ-e. Bp., 1895. - EPhK 1914. (Kristóf György: B. és Orczy) - Irodt. 1915. (Kristóf György: B. A. költ-e) - ItK 1916. (Császár Elemér: B. Á.) - Jancsó Elemér: A felvilágosodástól a romantikáig. Bukarest, 1966. - Uő: Irodtört. és időszerűség. Uo., 1972:384.

Barcsay Ákos, nagybarcsai (1613 k.-1661. júl. eleje): erdélyi fejedelem (1658. IX. 11-1661. I. 6.). - Köznemesi családból származott, I. Rákóczi György irányította neveltetését és indította el a diplomáciai pályán. A török és a moldvai ügyek szakértőjévé kivánta kiképezni. 1632-től évente többször Isztambulban volt a főkövet mellett, majd már önállóan fontos megbízatásokat teljesített Moldvában. 1633: Bécsben és Pázmány Péternél járt követségben. 1644. XII: lugosi és karánsebesi bán, 1648: Hunyad vm. főispánja, 1650: fejed. tanácsos. II. Rákóczi György idején Erdély pol. életének egyik meghatározó alakja. Részt vett az erdélyi törv-kv., az Approbata Constitutio munkálataiban, és a fejed. tábla elnökeként vezette az ogy-eket. 1657: a lengyo-i hadjárat idején Erdély helytartója névleg Rhédey Ferenccel és Serédy Istvánnal, valójában azonban egyedül. A vállalkozás kudarca után portai tapasztalatai alapján a török gyors kiengesztelését sürgette. II. Rákóczi György a Porta további provokálásával próbálta a törökellenes eu. háborút kirobbantani és ezzel Erdélyt megmenteni. Köprülü Mehmed nagyvezér nyomására 1658. X. 11: a segesvári ogy. ~t választotta fejed-mé. Óriási anyagi terhek és ter. veszteségek (Lugos, Karánsebes) árán kis időre sikerült nyugalmat teremtenie. Fölkarolta Apáczai Csere János egyetemalapító terveit. Titokban megpróbált együttműködni Rákóczival, de eltérő pol. elképzeléseik a teljes szakításhoz vezettek. Rákóczi 1660. VI. 7: Szászfenesnél, a török elleni harcban elesett, de az adott helyzetben ~ törökpárti pol-ja is hibásnak bizonyult: Szejdi Ahmed táborából nézte végig, hogyan foglalja el és tartja meg ígérete ellenére a török Erdély kulcsát, Váradot. A r-ek Kemény Jánost választották fejed-mé, ~ 1661. I. 6: lemondani kényszerült. Kemény, aki Rákóczi terveit folytatta, a törökpárt végleges szétzúzására az ogy. jóváhagyásával ~t Görgény várába záratta. Kővárra való átszállítása közben eddig tisztázatlan körülmények között meggyilkolták. - Utóda 1661. I. 1: Kemény János. H.I.

Századok 1873:407. (Deák Farkas: B. Á. levelezése idősb gr. Csáky lstvánnal 1659-1660); 1906:412. (Erdélyi Alajos: B. Á. fejed-sége) - Tarczali Zombory Ida: Erdély pénz- és hadügyei ~, Kemény János és Apafy Mihály fejed-ek idején 1658-1690. Bp., 1906. - Lupas János: B. Á. és Brankovics Száva (1658-1661). Uo., 1918.