🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > B > Balassi
következő 🡲

Balassi Bálint, Balassa, gyarmati és kékkői, gr. (Zólyom, Zólyom vm., 1554. okt. 20.-Esztergom, 1594. máj. 30.): költő, katona. - Apja János, zólyomi főkapitány. Reformátusként nevelkedett, 1565: Nürnbergben tanult, majd a család papja, Bornemissza Péter prédikátor nevelte. 1569: az összeesküvés gyanújába kevert apja családjával Lengyo-ba menekült, itt készült ~ első, vallásos tárgyú, ném-ből ford. irod. műve. 1571: jelen volt a pozsonyi ogy-en. Hogy a Báthori Istvánnal való rokonsága miatti állandó gyanakvást eloszlassa, apja 1575: a Báthori ellen lázadó Bekes Gáspár megsegítésére küldte. Elfogták, a török kiadatását követelte, de Báthori ezt megtagadta, udvarába fogadta, s Lengyo-ba vitte. 1577: Dancka ostromától apja halálhírére hazatért. Részt vett a török elleni végvári megrohanásokban, folytatta apja szomszédai elleni pörlekedéseit. 1579-82: Egerben huszárhadnagy, 1580: részt vett Hatvan ostromában. Békétlenkedései miatt visszatért Zólyomba, itt is összetűzött a hatóságokkal. 1584 karácsonyán a sárospataki ref. tp-ban feleségül vette Dobó Krisztinát, s elfoglalta a várat, melynek neje a résztulajdonosa volt, de a várnép elűzte ~t. Sógora, Dobó Ferenc hűtlenséggel és vérfertőzéssel vádolta. A Liptóújvárba hazatért költő 1586. VIII. 24: az esztergomi kápt. előtt nejével együtt katolizált. Rudolf kir. a m. tanácsurak kérésére megkegyelmezett neki, de az esztergomi sztszék házasságát érvénytelennek, 1585 végén szül. fiát törvénytelennek nyilvánította, s örökösödési jogától megfosztotta. 1588: újra törvényesített házasságát válással fölbontotta. Érsekújvári botránya, erdélyi utazása után 1589. IX: Lengyo-ba bujdosott, mert szerelme, a megözvegyült Losonczi Anna Forgách Zsigmondhoz ment feleségül. 1591 őszén hazatért. Végles birtokáért eredménytelenül pereskedett unokabátyjával, Andrással, hivatalhoz nem jutott, egyre csökkenő jövedelmét borkereskedéssel próbálta kiegészíteni. 1593: beállt Pálffy Miklós seregébe, részt vett X: Székesfehérvár ostromában, XI. 3: a pákozdi győztes csatában; XI. 21: Divényt, majd Kékkőt parancsnoksága alatt foglalták vissza a töröktől. 1594. V: Esztergom alá vonult, részt vett az ostromban, V. 19: megsebesült, lábait levágták, V. 30: vérmérgezésben meghalt. A hibbei tp-ban nyugszik, melyet a MTA 1898: emléktáblával jelölt. Bronz szobrát (Dózsa-Farkas András műve) Esztergomban 1938. VIII. 24: leplezték le, a bpi Kodály köröndön álló Pátzay Pál alkotása. - A m. reneszánsz líra leghatásosabb művelője, új formák (~ strófa) eredeti m. költészetet teremtő alkotója. Évszázadokig csak istenes verseit ismerték, 1874: a Radvánszky-kódexben rábukkantak szerelmes és vitézi énekeire. - M: Beteg léleknek való fives kertecske. Bock Mihály után ném-ből ford. Krakkó, 1572. - Költeményei. Szerk., jegyzet, előszó Szilárdy Áron. Bp., 1879. - Minden munkái. S.a.r., jegyz., életr. Dézsi Lajos. 1-2. köt. Uo., 1923. - Istenes éneki, melyek az 1632-1635 között kinyomtatott bécsi első editióbul most hasonmásban újonnan kibocsáttattak Varjas Béla által. Uo., 1941. - Balassa-kódex. S.a.r. Varjas Béla, előszó Eckhardt Sándor. Uo., 1944. - Összes művei. S.a.r. Eckhardt Sándor. 1-2. köt. Uo., 1951. - Összes versei. S.a.r. Bóta László, előszó Fekete Sándor. Uo., 1954. - Összes versei és levelei. S.a.r. Eckhardt Sándor. Uo., 1955. - „Szép magyar komédiája”. Uo., 1959. - Thirsisnek Angelikával, Sylvanusnak Galateával való szerelmekrül szép magyar komédia. A költő nyelvére és a mai m. helyesírásra átírta s a hiányokat kiegészítette: Eckhardt Sándor. Uo., 1960. - Összes versei és Szép magyar komédiája. S.a.r. Eckhardt Sándor, utószó Klaniczay Tibor. Uo., 1961. - Összes versei, Szép magyar komédiája és levelezése. Szerk., az idegen nyelvű szövegeket ford. és jegyz. Eckhardt Sándor. Uo., 1968. 88

Szinnyei I:389. - Gulyás I:1130. - Eckhart Sándor: B. B. Bp., 1941. -: Az ismeretlen B. B. Egykorú kiadatlan okmányokból írta és összeáll. Uo., 1943. -: A körmendi B. emlékek. Uo., 1943. - M. századok Horváth János emlékkv. Uo., 1948. - Pálmai Kálmán: B. B. Uo., 1954. - Klaniczay Tibor: A szerelem költője. Uo., 1961:165. (Klny. MTA Nyelv és Irodtud. O. Közlem.) - Csanda Sándor: Harmadik nemzedék. Pozsony, 1971:127.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.