Magyar Katolikus Lexikon > B > Bajorország


Bajorország, Bayern: Németország szövetségi állama. - Határai: Baden-Württemberg, Türingia, Cseh Köztársaság, Au. Főv-a München. Ter-e 70.547 km², lakói sz-a 1990: 11.000.000. Fő folyója a Duna. - Őslakói a kelták. A bajorok a Cseho. ter-én élt markomannok leszármazottai. Germán csoportokkal való keveredés után baiavarioz-nak, 'Cseho-ból való emberek'-nek nevezték őket a rómaiak, ebből lett a baivarok, bajuvárok, bajorok név. A népvándorlás idején, 490-520 k. az alemannokkal kerültek szomszédságba. A 6. sz elején DNy felé vándoroltak, s az egykori Rhaetium és Noricum róm. prov-k ter-én telepedtek meg. E ter-en a rómaiakkal együtt jelent meg a kereszténység (vértanúi: Szt Flórián, Maximilián, Afra), s a 4-5. sz: már szilárd egyhszervezet alakult: a noricumi Lorch, Tiburnia, Aguntum és Virunum ppségek Aquileia, a rhaetiai Augsburg és Säben ppséggek Milánó suffr-ai voltak. A még pogány alemannok és bajorok bevándorlásakor ez az egyhszervezet megszűnt. - 536: a ter. frank fönnhatóság alá került. Az első eredményes frank missziót 700 k. Szt Rupert, Szt Emmeram és Szt Korbinián pp-ök vezették. Az új egyhszervezetet Szt Bonifác és Oatilo hg. alkotta meg (passaui, regensburgi, salzburgi és freisingi ppség). Újra fogalmazták a bajorok törvényét, mely az egyh-nak jelentős jogokat biztosított. A pp-ök és nemes urak egymás után alapították a ktorokat. 788: a Karolingok uralma alá került. - 798: Nagy Károly kérésére III. Leó a bajor ppségeket Salzburg suffr-ává tette, azzal a céllal, hogy a környező vidékek missz. közp-jai legyenek. Karintia és D-Pannónia Salzburg, É-Pannónia és Bulgária Passau, Cseho. Regensburg missz. ter-e lett. Cseho-ban Szt Cirill és Metód föllépése bizánci irányt szabott a missziónak. A bajorok a 10. sz: kerültek először kapcsolatba a m-okkal (→bajor-magyar hadjáratok). Arnulf hg. elvette a ktorok birtokait, s I. Henrik cs-tól megszerezte a pp-kinevezés jogát. A korszak kiemelkedő pp-ei Augsburgi Szt Ulrich és Regensburgi Szt Wolfgang. II. Szt Henrik cs. alapította a bambergi ppséget. II. Kelemen, II. Damasus és II. Viktor pápák bajor pp-ök voltak. Az →invesztitúra harcban s a pápaság és a császárság későbbi összeütközéseiben is ~ általában a cs-t támogatta. 1521: IV. Vilmos hg. Lutherral szemben foglalt állást, s jóllehet Augsburgban és Regensburgban győzött a protestantizmus, ~ egésze kat. maradt. V. Albrecht hg. aláírta az →augsburgi vallásbékét, s 1578: törv-be iktatta, hogy ~ uralkodója csak r.k. lehet. Meghívta a jezsuitákat (Canisius Szt Péter), támogatta a trienti zsin. határozatait. Utóda, V. Vilmos 1583: a bajor pp-ökkel és a p-val konkordátumot kötött, mely a 19. sz-ig érvényben maradt. I. Miksa különösen támogatta a jezsuitákat és 1608: megszervezte a →Katolikus Ligát. - A 18. sz: az →abszolutizmus ~ban is éreztette hatását, amit 1770: a salzburgi kongressz. csak részben tudott ellensúlyozni. Amikor 1771: bevezették az ált. tankötelezettséget, az összes isk-t áll. igazgatás alá helyezték. 1806: 97 apátság és 200 ktor lett a szekularizáció áldozata. Az 1817: megkötött konkordátum csak 1 é. volt érvényben, s az egész sz-on végigvonult az egyh. és a →liberalizmus harca. 1924: új konkordátum született. - Mai egyhszervezete: →Németország. **

LThK II:77.