🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > B > bíró
következő 🡲

bíró (lat. iudex): aki a →perben ítélkezik. - 1. az ókori rómaiaknál a cs-korban megkülönböztették a polg. és katonai ~t. Polg. ügyekben egyes v. →társas bíróság ítélkezett. 5 fajta ~t ismertek: a) iudex: a törv. által kijelölt s szigorúan a törv. szerint ítélő ~; b) arbiter: a praetor által kinev., méltányosság szerint ítélő ~; c) centumviri; d) decemviri; e) recuperatores. A ~kat eleinte a szenátorok, később előkelő ffiak közül választották. Számukat Augustus 4000-re, Caligula 5000-re emelte. - A ~k esküt tettek az ügyre vonatkozó törv. és kötelességük megtartására. Ha megvesztegetést bizonyítottak rájuk, halállal büntették őket. A hanyag ~kat pénzbüntetés sújtotta. - 2. A m. polg. jogban a jogszolgáltatás ítélkező, vitás kérdéseket eldöntő személye (falvakban és városokban egykor az elöljáróság, a magistratus feje). A bír igéből eredő ~ szó eredetileg 'erővel', s ennek következtében 'gazdagsággal, hatalommal rendelkező személy', és csak később nyerte mai jelentését. Ezzel magyarázható a kk. nyelvében felbukkanó ítélő~, büntető~ kifejezés, melyek a tág körű ~ szó értelmét szűkítették. ~ a feudális gyakorlat szerint az, aki minden egyéb ter-en és tekintetben fennhatóságot gyakorolt a peres felek fölött. Ilyen értelemben a helyi törvénykezési gyakorlatban pl. a megyésispán, később a fő- és alispán, a szolgabírák v. a földbirtokon úriszéket ülő uraság. Városokban a város~, a szenátus, falvakban az arra jogosított falu~, vagyis akik rendelkeztek a közig., a karhatalom fölött, azok ítéltek ~ként is. Nem volt ez másként orsz. szinten sem: az orsz. nagy bírái nem csupán törvénykező szervek voltak, hanem egyben az áll. vez. tisztségviselői, legnagyobb földesurai is (kancellár, nádor, személynök, tárnokmester, udvarbíró). A közig. és az igazságszolgáltatás elválasztásának gondolata a felvilágosodás pol. eszméinek keretében bukkant föl. A feudalizmusban a bírákat aszerint különböztették meg, hogy rendes hatalmuknál fogva ítélkeztek-e (judex ordinarius, 'rendes ~'), v. csupán egyes ügyekre szóló felhatalmazással kaptak-e jogot törvénykezésre (judex delegatus v. deputatus, 'kiküldött ~'). Az igazságszolgáltatási jogkört (jurisdictio) nyerhették a jogosítottak a kir. megbízásából (pl. az orsz. nagybíráin kívül a vajda v. a horvát bán), szerezhették választással (a vm-kben az alispán v. a szolgabírák, városokban a város~, a szenátus tagjai), juthattak e joghoz azon egyszerű ténynél fogva, hogy földbirtokuk volt (földesúr). Ebben a korban a ~val szemben szakmai föltételt nem állítottak; a jog nem ismerete nem volt kizáró ok (ld. a jogtudó ~társak bevonását; →bíróság). Fontosabb volt, hogy a ~ az ügyben illetékes legyen (→illetékesség), esküt tegyen a kir. v. megbízottja kezébe, ill. az őt megválasztó közösség előtt. Városokban további föltételként követelték meg, hogy városi ingatlannal (háztűzhellyel), rendelkezzék, a helyi szokásokban jártas, tekintélyes polg. legyen. Több gyakorlati feltételt is megfogalmaztak (a ~ legyen óvatos, igazságos, de ne húzza el a pert; ne legyen részrehajló, ne ítéljen érzelmek hatása alatt, se kegyetlen, se túl enyhe ítéleteket ne hozzon), ezek azonban inkább erkölcsi követelmények voltak, s nem függtek össze a ~i tiszt gyakorlásának megkezdésével.

- A szakmai elvárásokat több tényező váltotta ki: 1. az abszolutizmus önkényét elutasító polg. gondolkodás a ~ alkotta jogról (tehát a ~ korlátlan döntési lehetőségéröl) a törv. képviselte, megismerhető, írásos jogra helyezte a fő hangsúlyt, melynek ismerete elengedhetetlen volt a jogszerű és igazságos ítélkezésben; 2. a közig. hatalomról leválasztott bíráskodás kezdett önálló szakmává válni. Erősítette a szakmai igényt a törv-ek szabta renden belül elhelyezkedő ~i szervezet és ítélkezés helyének meghatározása is. Eszerint az államhatalom közegei között egyetlen olyan tekintélyű és hatalmú sincs, mint a ~; hiszen az állampolgár legfőbb javai (élete, szabadsága, vagyona, becsülete) fölött csak a ~ ítélkezik. Mindez megkövetelte, hogy a ~ azok közül kerüljön ki, akik a törv-t a legalaposabban ismerik, a jogot a legbiztosabban alkalmazzák, erkölcsileg feddhetetlenek, pol-ilag befolyásmentesek. - A részre nem hajló ítélkezés legfőbb feltétele a függetlenség. A ~i függetlenség garantálására hozták létre a független ~i státuszt. Az 1869:4. tc. szerint a ~ csak a törv-eknek és a szokásjognak van alávetve, a törv-ben meghatározott esetek kivételével hiv-ából elmozdítani, akarata ellenére áthelyezni nem lehet. A ~ személyes függetlenségét szolgálta a minden más tisztviselőnél magasabban megállapított javadalmazás és az az előírás, mely tilalmazta bármely pol. szervezetben való részvételét. A ~ nem űzhetett más foglalkozást, gazd-ilag és erkölcsileg megbízhatónak kellett lennie. A szakmai követelményeket oly módon érvényesítették, hogy a ~i kinevezést (amelyet az igazságügymin. javaslatára az államfő végzett) jogi szakképzettséghez, majd ~i szakvizsgához kötötték. - 1945 u. a jogszabályok névlegesen fönntartották a függetlenségre vonatkozó tételeket. Hiányzott azonban a függetlenséghez, a pártatlan ítélkezéshez elengedhetetlen anyagi biztonság (1949 óta a bírák a társad. egyik legalacsonyabban fizetett alkalmazotti rétegébe kerültek). Míg a szakmai érdek a magasabb életkorú bírák kinevezését indokolná, ált-sá vált a fiatal, tapasztalatlan, néhány éve praktizáló bírák kinevezése is. Ezek a tendenciák a bíráskodás tekintélyvesztésével jártak együtt. - 3. a hatályos egyhjogban lehet egyedül eljáró ~, v. társas bíróság. Az egyedül eljáró ~ bármely perben maga mellé vehet 2 →ülnököt. - A ~nak és a bírósági személyzet összes tagjainak tilos a per alkalmából bármiféle ajándékot elfogadniuk (1456.k.). Ha ajándékokkal v. ígéretekkel ezeket a személyeket tisztségük szabálytalan gyakorlására igyekeznek rávenni, →büntetendő cselekmény valósul meg (1386.k.). Egyébként ezek az ajándékok a bírót érdekeltté tennék a perben, így az 1448.k. szerint nem is volna szabad a szereplést elvállalnia. A fenti ált. tilalom azokra az esetekre is vonatkozik, amikor az ajándékozó semmilyen szabálytalanságot nem kíván cserébe. →egyházmegyei bíró, →egyházmegyei bíróság M.B.-E.P.

1. Pecz 1985. I/2:1011. - 3. Erdő 1991:578.


Bíró Benedek József, OFM (Fogaras, Fogaras vm., 1891. febr. 7.-Fairfield, Connecticut, USA, 1952. jan. 17.): házfőnök, misszionárius. - 1905. IX. 6: lépett r-be. 1906-12: Medgyesen fil-t, Vajdahunyadon teol-t végzett. 1910. III. 24: ünn. fog-at tett. 1912. VIII. 10: pappá szent. 1913: Szászvároson hitokt., 1915: Kolozsvárt hitszónok, 1917: h. házfőn., 1919: Csíksomlyón tanár, 1924: házfőn. is. 1928 őszén Cleveland-be, a Szt József zárdába ment. 1930: Bridgeportban (Connecticut áll.) plnosh., 1932. I. 1: Fairfield Szt Imre-tp-ának plnosa. 1948-52: az amerikai Szt István-őrség custosa. - 1932-33: tp-ot, 1951-52: kéttantermes m. isk-t és az Isteni Szeretet Leányainak zárdát épített. Az Amerikai M. Kat. Liga, ill. a Kat. Egylet vez-je. A Custodia Atyjaként emlegették, nevét emlékkvtár őrzi. - Szerk. 1948-51: a Katolikus Magyarok Vasárnapja hetilapot és 1948-49: naptárát. Ku.P.

György 1930:601. - Mildschütz 1977:54. (326.) - Török 1978:88.

Bíró Bertalan (Kassa, Abaúj-Torna vm., 1904. okt. 18.-Bp., 1989. jún. 24.): plébános, szakíró. - 1922: Kassán éretts. és Mo-ra települt. Londonban kk. tört-et és irod-at tanult, 1930: drált. A teol-t Vácott végezte, 1933. VI. 29: pappá szent. 1933-42: hittanár Bpen; 1930-tól a M. Kultúra b. munk. Részt vett a nagyrészt az utódállamokból menekültekkel benépesült Kiserdő, Mária-Valéria- és Zita- telep lakóinak lelki és szoc. nyomorenyhítő gondozásában. 1931: a Kat. Lex. b. munk., a 2-4. köt. csoportvez. szerk-je. 1934: részt vett a Vigilia folyóir. alapításában, melyben a kat. m. irod. első orosz ford-át közölte. 1935-37: Rómában a Vatikáni Sajtókiállítás m. részlegének összeállításán és rendezésén dolgozott (a 120 kiállító orsz. közül a 3. helyezett a m. kiállítás lett). 1937-38: az Euch. Világkongressz. egyik előkészítője. 1939: kat. sajtótanf-ot vez. Kassán, majd s.a.r. Bangha B. összegyűjtött műveinek 30 köt-ét (Bp., 1942-43). 1938-42: a M. Szt Kereszt Egyes. ifj. csop-jának vez-je. 1942-46. a váci egyhm. AC titkára, 1943-46: váci ppi kvtáros és a kápt. levtár őre. 1945. IV: orosz tolmács és ford. 1947. XI-1950. I: Kistarcsa plnosa, 1950. I. 6-1953. X: Kistarcsán, Bpen és Vácott vád és ítélet nélküli fogoly (kb. 5 hónapig magánzárkában). 1953. XII-1987. X. 1: Nógrádverőcén plnos, 1957-60: esp., 1961-68: a váci egyhm. kvtárosa ós levtárosa; elkészítette a levtár alapleltárát. Szócikkeket írt az Országh László szerk. Ang-m. szótár 1-2. köt-ébe. 1951: a SZIA II. o. tagjává vál. - M: A tudatalatti világ William James lélektanában. Szeged, 1929. (rövidítve ang-ul: The Subconsciosus Mindedness) - Eugenika. Bp., 1935. (rövidítve uo., Kincsestár 47.) - Bangha Béla összegyűjt. munkái. 1-30. köt. S.a.r. Uo., 1942-43. - M. legendák. Összeáll., ford. és bev. Uo., 1942. (M. Klasszikusok) - A nap-kutató Fényi Gyula. Uo., 1942. - A szegedi üstökös. Tört. reg. a Hunyadiak korából. Uo., 1943. - Házasság előtt. Uo., 1970. - A váci egyhm. alm-ja. (ténylegesen szerk. és a tört. részt írta) Vác, 1970 és 1980. - Tűzföldön. Egy nyomortelepi pap följegyzései. ? - Kz-ban kb. 40.000 gyökszó magyarázatával: Lexikális latin szótár. 88

Gulyás III:372. (†Szikszó, okt. 1.) - SZlT tagajánl. 1951:2. - Schem. Vac. 1970:284.

Bíró Ferenc (Csíkszenttamás, Csík vm., 1883. ápr. 18.-Csíkszereda, ?): plébános. - A gimn-ot Csíksomlyón és Gyulafehérvárt, a teol-t Gyulafehérvárt végezte, 1907. VI. 26: pappá szent. Kp. Sepsiszentgyörgyön és Gyulafehérvárt, 1911: Madéfalván plnos, 1933: Csíkszeredán esp-plnos. A M. Párt vez. tagja, az Erdélyi tudósító és a Csíki Lpk. cikkírója. - M: Gyermekeinkért. Isk-ügyi röpirat. 88

Schem. Trans. 1913:276. - Várady-Berey 1934:48. Arck. - Salacz 1975:56.

Bíró Gergely Lőrinc, OFM (Zetelaka, Udvarhely vm., 1880. márc. 11.-Youngstown, Ohio, USA, 1946. jún. 20.): misszionárius. - A gimn-ot Csíksomlyón végezte. 1896. IX. 8: lépett a r-be. A teol-t Vajdahunyadon és Paderbornban végezte. 1900. IX. 8: ünn. fog-at tett, 1902. XII. 22: pappá szent. Székelyudvarhelyen, Medgyesen, Déván és Désen hitszónok, Fogarason isk-ig., házfőn., rtart. titkár. 1922: az USA-ba ment, a South Bend-i és a babertoni pléb-kon misszion. - M: Tabula Congregationis Provincialis. 1910, 1912-16. - Oer S.: Gyöngeségeink. Ford. Kolozsvár, 1911. - A dési r.k. elemi... isk értes. Dés, 1912. - A dési szt ferencrendi ktor tört. Kolozsvár, 1912. - Nefelejcs. Imakv. gyermekeknek. Uo., 1913. (7. kiad. 1944) - A bűnbánat útja. Ford. Uo., 1914. - A dési r.k. fiú- és a Miasszonyunkról nev. szegény isk-nővérek vezetése alatt álló leányisk. értes. Dés, 1915. - A Szt Háromságról nev. babertoni r.k. m. hitközs. évkv-e. Cleveland, 1925. - A South Bend-i Szt Istvánról nev. r.k. m. hitközs. évkv-e az Úrnak 1927, 1928, 1929. esztendejéről. South Bend, 1928-30. - Oer S.: Erényeink. Ford. Kolozsvár, 1929. - Emlékül az első szt áldozásra. Ford. Uo., 1930. Ku.P.

György 1930:601.

Bíró (1899-ig? Schemitz) Imre, Borromei Szt Károlyról nev., Piar (Vértessomló, Komárom vm., 1883. okt. 21.-Bp., 1972. jan. 1.): rendi levéltáros, rendtörténetíró. - B. Vencel fivére. A gimn-ot Tatán és Rózsahegyen, az egy-et 1903-07: Bpen végezte. 1899. VIII. 27: lépett a r-be, 1905. XII. 24: ünn. fog-at tett, 1907. VI. 27: pappá szent. 1908. IX: a szegedi városi gimn. m-lat. tanára, az 1920-as évektől r. titkár Bpen. A M. Piaristák és az Emlékkv. munk., 1942. XII. 1-1965. XII. 1: 107 életr-ot írt az elhunyt rendtagokról (Az Úrban elhunyt rendtagok kegyes emlékezete. Kz. a r. levtárban). M.I.

Schem. Piar. 1943/44:57.

Bíró Imre (Kecskemét, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1935. jún. 13.-): kanonok. - A bpi piar. gimn-ban éretts., a teol-t Esztergomban végezte, 1958. VI. 15: pappá szent. Balassagyarmaton, 1960: Bp-Újlakon kp., 1972: Farkasréten lelkész, a tp. fölépítése és pléb. rangra emelése után 1977: plnos és tb. knk. 1979. II. 24: esztergomi mesterknk. 1975: ogy. képviselő, 1980: az Elnöki Tanács tagja, az Orsz. Béketanács Kat. Biz-ának és az Opus Pacis-nak titkára. →békemozgalom - 1972: a Kat. Szó fel. kiadója. 88

Ki kicsoda? 1981:80. - Schem. Strig. 1982:341. - Kat. Szó 1985:11. sz. (Képviselőjelölt papjaink); 14. sz. (Főtitkárunk köszöntése) - M. Nemz. 1985. V. 25. - Beke 1986:220. (107.)

Bíró László, kézdipolányi (Nagysomkút, Szatmár vm., 1806. jan. 6.-Szatmárnémeti, 1872. jan. 21.): megyéspüspök. - A gimn-ot Szatmárnémetiben fejezte be, a teol-t Pesten a KPI-ben végezte. 1829. XII. 1: pappá szent., s Vállajon kp. 1830. IX. 29: Pesten teol. dr., Nagybányán kp. 1831: a szatmári szem. pref-a és fil-tanára. 1845. XII. 2: knk., 1847: a pozsonyi ogy-en a kápt. követe. 1855: vérteskeresztúri apát, 1862: a kir. ítélőtábla prel-a, 1865 k. szkardonai cpp., 1865: a helytartótanács tanácsosa, 1866: a m. udvari kancellária tanácsosa. 1866. IX. 14: a kir. szatmári mpp-ké nevezte ki. 1867. II. 22: megerősítették, IV. 11: fszt. Minden jövedelmét jótékony célra fordította; különösen sokat áldozott a szegény diákokra, tanítókra és az öreg papokra. Részt vett az I. vat. zsin-on. Deák F. és Eötvös J. mellett harcolt a kat. egyh. autonómiájáért. - Utóda a szkardonai c-en 1873: Rónay Jácint, a szatmári széken 1873. III. 17: Schlauch Lőrinc. 88

Gams 1873:381. (6.) - Schem. Szat. 1893:63. (22.) (szkardonai vál. pp.); 1904:49. - Gulyás III:412. - Ritzler-Sefrin VIII:532. (1866. XII. 28: kinev. szatmári mpp.)

új, nem teljes

Bíró László (Szekszárd, Tolna m., 1950. okt. 31.-): püspök, rektor. - A győri bencés gimn-ban 1969: éretts. A teol-t a győri hittud. főisk-n végezte, 1974. VI. 23: Szekszárdon szent. pappá, kezdettől foglalkozott családpasztorációval. ????: Pécsett ppi titkár. ????: a pécsi szegyh. plnosa. 1994. V. 21: Kecskeméten pp-ké szent., Castra Galbae-i cpp-ként kalocsai spp. 1994-: a MKPK családreferense. 1995: a KPI rektora. 2003-: a MKPK Hitokt. Biz-ának elnöke. **

Bíró Márton, padányi (Padány, Pozsony vm., 1693. ápr. 15.-Veszprém, 1762. aug. 16.): megyéspüspök. - A gimn-ot Nyitrán, a teol-t Nagyszombatban végezte. Ghillányi György tinnini pp. 1722. III. 21: pappá szent. A török idők után elsőként, 1723: Bicske plnosa, ahol helyreállíttatta a tp-ot. 1729: felsőörsi prép., veszprémi knk., a prép. javadalmat és a tp-ot a prot-októl visszaszerezte, a prédikátort elűzte, a tp-ot helyreállíttatta. 1733: Acsády Adám pp. helynöke. 1740: veszprémi nagyprép. A ma is meglévő nagyprép. lakot ~ építtette. 1741: a kápt. követe a pozsonyi ogy-en. 1745. III. 18: veszprémi mpp. és Veszprém vm. főispánja, V. 13: iktatták be. VIII. 15: Kalocsán felszent. 1746: kir. tan., 1747: v.b.t.t. - Canonica visitatiót tartott, az egyhm-ben ált-sá tette az anyakönyvezést, Veszprémben fölújította a Volkra János idején alapított szem-ot. Birtokain nagyüzemi gazdálkodással teremtette meg alkotásainak anyagi alapjait. Fölépített 88 tp-ot, 48 pléb-t, 28 isk-t, fölújított 109 tp-ot és 39 pléb-t. A sümegi plébtp-ot Maulbertsch-sel festette ki. 129 papot neveltetett Veszprémen kívül Nagyszombatban, Rómában és Párizsban. Sok vitája volt a →cassa parochorum miatt, s határpereket folytatott a szomszédos egyhm-kkel. Kormányzása idején 3774 prot. katolizált, 40 helyen szűnt meg a prot. istentiszt., s 43 tp-ot foglalt vissza. Terjesztette a Szentháromság tiszt-ét (→Szentháromság Társulat). Veszprémben vm. és egyhm. levtárat, Sümegen ppi kvtárat alapított. Ellenségei mint főispánt és politikust támadták meg, s kegyvesztett lett. Betegeskedése miatt 1760. XII. 17: saját kérésére Koller Ignác lett a spp-e utódlási joggal. ~ volt az utolsó bajuszos, sarkantyús, lovagló mpp. Sírja a veszprémi szegyh-ban. - M: A feneketlen és kimeríthetetlen mélységű isteni titkoknak kisisk-ja. Buda, 1728. - A szt Háromság imádásáról való énekek. Győr, 1740. - Regnum decoris et diadema speciei. Buda, 1741. - Majestatica sessio. Uo., 1741. - Firmamentum. Uo., 1741. - Diplomatica securitas. Uo., 1741. - Infanteria. Pozsony, 1742. - Homilia eucharistica. Buda, 1745. - Petra prominens. Uo., 1745. - Esther. Pozsony, 1746. - Lelket őriző látogatás. Buda, 1747.- Der einigen Gottheit dreyfaches Lob. Uo., 1750. - Enchiridion de fide. Győr, 1750. - Comitia. Pozsony, 1751. -Epistola encyclica de indulgentiis. H.n., 1751. - Edictum et institutio ecclesiastica de modo ac ritu celebrandorum festorum episcopi Veszprimiensi. Győr, 1754. - Angyali társaságnak szöv-e. Uo., 1754. - Epistola pastoralis. H.n., 1755. - Micae et spicae evangelico apostolicae. Prédikációk. 1-5. köt. Győr, 1756. - Benignae caesareo-regiae resolutioni innixa homilia episcopalis ad fratres. Uo., 1756. - Compendiosa... relatio... canonicae visitationis. Uo., 1760. - Ünnepnapokon mondott prédikációk. Uo., 1761. - Szt Vendelinus élete. Kassa, 1763. - A veszprémi ppi megyében... gyakoroltatni szokott énekek és imádságok. Pest, 1784. - Utóda 1762. IX. 15: Koller Ignác. 88

Conradi Norbert: Oratio de laudibus... Pest, 1762, - Szalay György: Drágalátos halála B. M. veszprémi pp-nek. Bude, 1762. - Mendlik 1864:50. (76.) (1744-62: pp.) - Beőthy Zsolt: B. M. Reg. Pest, 1872. - Gams 1873:387. (1745. VII. 19-†1762. VIII. 10: veszprémi pp.) - Szinnyei I:1084. (1744: lett pp.; †aug. 10!) - Pallas III:307. (*1696; †aug. 10!) - Schem. Vesp. 1916:XXII. (77.); 1975:42. - Lukcsics 1907:18. (77.) - Sziklay 1932:221. (*1696; †aug. 10!) - Pehm József: Padányi B. M. veszprémi pp. élete és kora. Zalaegerszeg, 1934. - MÉL I:216. (†aug. 16.) - Pfeiffer-kz. 12.

Bíró Márton, OFMConv (Szentkatolna, Háromszék, 1759. szept. 21.-Miskolc, 1823. okt. 16.): hitszónok, gimnáziumi igazgató. - 1778: lépett a r-be. 1784. IV. 10: pappá szent. Szegeden, Egerben és Kolozsvárt hitszónok, később Kézdivásárhelyen házfőn., majd Oláhfenes (Kolozs vm.) lelkésze. 1818: a miskolci gimn. ig-ja. - Halotti beszédeit Kolozsvárt adta ki. - Fm: Erkölcsi ker. oktatások. Kolozsvár, 1819. 88

Szinnyei I:1086. (téves adat itt: 1783. X. 8: pappá szent. Ekkor fogadalmat tett!) - Gulyás III:417. - Monay 1953:8.

Bíró (1899-ig Schemitz) Vencel, Szt István királyról nev., Piar (Vértessomló, Komárom vm., 1885. aug. 9.-Kolozsvár, 1962. dec. 2.): rendfőnök, történetíró. - A középisk-t Tatán, Rózsahegyen és Vácott végezte, ahol 1900. VIII. 27: belépett a r-be. Az egy-et és a teol-t 1904-08: Kolozsvárt végezte, l906. XII. 24: ünn. fog-at tett, 1908. VI. 11: bölcs. dr-rá avatták, VI. 30: pappá szent. A r.k. főgimn. tanára, majd ig-ja, 1928: a Báthory-Apor szem. ig-ja. 1934: az önállósult erdélyi piar. rtart. főnöke. 1940. X: a kolozsvári egy-en K-Eu. és Erdély tört-ének ny. r. tanára. 1945-48: nyugdíjaztatásáig a kolozsvári Bolyai egy. bölcs., nyelv- és tört-tud. karának prodékánja. - 1925: a SZIA II. o., 1941. V. 16: az MTA l., 1949. XI. 29: tanácskozó, valamint az Erdélyi Múz. Egyes., az Erdélyi Irod. Társ. és az →Erdélyi Katolikus Akadémia tagja volt. - M: Forgách Ferenc mint tört. író. Kolozsvár, 1908. - Erdély külügyi fejlődése a fejedség megalakulása korában, 1541-1571. Uo., 1911. - Az erdélyi fejed. jogköre 1571-1690. Uo., 1912. - Az erdélyi fejed. hatalom fejlődése 1542-1690. Uo., 1917 - Erdély követei a Portán. Uo., 1921. - A kolozsvári r.k. főgimn. tört. Uo., 1926. - Gr. Apor István. Bp., 1927. - A mai közszellem erdélyi tört-ünk ítélőszéke előtt. Kolozsvár, 1928. - Bethlen Gábor és az erdélyi katolicizmus. Uo., 1929. - Keserű serbet. Tört. reg. Uo., 1930. - Pp-jelölés az erdélyi r.k. egyhm-ben. Uo., 1930. - A kolozsmonostori belső jezsuita rház és isk. Bethlen és Rákóczi fejed-ek idejében. Uo., 1931. - A kolozsvári piar. tp. alapítása. Uo., 1932. - Báthory István fejed. Uo., 1933. - Altorjai gr. Apor István és kora. Uo., 1935. - Báthory-Apor szem. tört-e. Uo., 1935. - Képek Erdély múltjából. Uo., 1937. - Nagyságos fejed-ek idejében. Tört. elb-ek. Uo., 1939. - Az első diákév. Ifj. elb-ek. Uo., 1939. - Történeti rajzok. A régi Transylvania. Uo., 1940. - Székhelyi gr. Mailáth Gusztáv Károly. Uo., 1940. - Gr. Batthyány Ignác. Uo., 1941. - Erdélyi kat. nagyok. Szerk. Boros Fortunáttal. Uo., 1941. - Karácsonyi János t. tag. emlékezete. Bp., 1943. (A SZIA emlékbeszédei III. 10.) - Erdély tört. Kolozsvár, 1944. - Az erdélyi udvarház gazd. szerepe a 17. sz. második felében. Uo., 1945. - A kolozsvári jezsuita egy. szervezete és építkezései a 18. sz-ban. Uo., 1945. - Kz-ban maradt: Márki Sándor életr-a, Balanyi György és Kolozsvár c. munkája. T.E.

SZIA tagajánl. 1925:5. - Erdélyi lex. 1928:35. - KL I:213. - Gulyás III:429. (*aug. 5.) - M. piar. rtart. tört. 1934:44. - MIL I:167. - MÉL I:217. - Vigilia 1963:2. sz. (Balanyi György) - RMIL I:239. - MTA tagjai 1975:32.

Bíró (Baudrexler) Xavér Ferenc, SJ (Munkács, Bereg vm., 1869. okt. 10.-Bp., 1938. aug. 26.): tartományfőnök. - 1889. VIII. 14: Nagyszombatban lépett a r-be. 1893-94: és 1896-98: Kalocsán a r. érs. főgimn. tanára, 1894-96: a r. pozsonyi főiskján fil-t, 1898-1902: az innsbrucki egy-en teol-t végzett. 1901. VII. 26: itt sztelték pappá. 1902-03: Szatmárnémetiben int. felügy. 1906. II. 2: Kalocsán tette le ünn. fogadalmait. 1906-11: a kalocsai Stephaneum főfelügy-je, ig., hitszónok, r. főisk. tanár, 1926: rektor. 1927-36: a m. rtart. főnöke. - Társad-gazd. programjának megfelelően ker. ipari szövetk-eket, társulásokat és vállalatokat hozott létre (pl. Korda Rt.). Megalapította és haláláig vezette a →Jézus Szíve Népleányai Társaságot, Almásy Máriával a →Ward-kollégiumot, Blaskó Máriával a →Szívgárdát, lelki gyermekeivel a Ker. lapterjesztők szervezetét, Virágh Andorral a →Szívtestőrséget. ~ kezdeményezte a szegedi teol. főisk-t, részt vett Bangha Bélával és Bus Jakabbal a →Mária Kongregációk elterjesztésében és a zárt ffi (→Manréza) és női lelkigyak-os ház (Pécel) fölépítésének előkészítésében. Sztség hírében halt meg. Imameghallgatásokat és néhány orvosilag igazolt, csodásnak tűnő gyógyulást jegyeztek fel közbenjárására. - 1915. IX. 1-1924. IX. 1: megindította és szerk. A Szív, 1916. VI. 1-1919. III. 21: alapította és szerk. a Das Herz, 1916. IX. 1-1918. XII. 31: a Srdce c. szl. hetilapot. 1917. X: alapította A Sajtó c. havi újságot, 1917: Bangha B-val a Neue Post c. lapot. 1918. I-IX: alapította és szerk. a Fényszóró c. képes hetilapot és szl. társlapját, a Slncét, s 1907: Levelezőlap c-en elindította a Stephaneum értesítőjét. Cikkeit 1895-től a Hírnök, a Mária Kongr., a Religió stb. közölte, többnyire név nélkül, 20 kisebb-nagyobb, tömeges terjesztésre szánt vallásos füzetet jelentetett meg. - M: A Nagyassz. Kongr-ja. Drámai költ. Nagyszombat, 1903. - A nevelés kérdése és a Mária-kongr-k az isk-ban. Uo., 1905. - Gyónás és egészség. Bp., 1913. - Mo. Jézus Szíve országa. Uo., 1915. - Jézus Szíve Orsz. Szöv. Kézikv-e. Uo., 1917. - Mo. fölajánlása Jézus Szt Szívének. Uo., 1917. (5. kiad. 1925) - A családok fölajánlása Jézus Szt Szívének. Bóta Ernővel. Uo., 1920. - A m. nemzeti ipar és keresk. Uo., 1920. - Jézus Szíve Népleányok Társasága szabályai, alkotmány. Uo., 1921. - Ünnepi beszéd Krisztus királyságáról. Uo., 1928. - E jelben győzni fogsz! Uo., 1932. - A Jézus Szíve ájtatosság közp. természete. Uo., 1933. - Jézus Szíve tisztelete és a szoc. szeretet. Uo., 1934. - Hasonló akarok lenni hozzá. Uo., 1940. - „... édességes illatul szolgáljunk”. Uo., 1942. - Életszentség forrása... Uo., 1943. - Ember vagyok... szenvednem kell! Uo., 1943. - A kommunizmus és Jézus Szíve a „Miserentissimus redemptor” és a „Quadragesimo anno” pápa enc-k megvilágításában. Hol, mikor?  H.J.

Petruch Antal: Jézus Szíve apostola. P. B. F. emlékezete. Bp., 1940. - Önéletr. vázlatok (Gulyás P. kérdéseire) Esztergomi Prím. Levtár - Gulyás III:376. - JTÉ 1940:318. - Gyenis III:427.- Tóth 1942:10. - Bajban segítőnk. Imakilenced a szorongattatás nehéz napjaiban p. ~ tiszt-ére. Bp., 1943. - M. Papi Egység 1963/416. (Varga László: B. X. F., népünk napszámosa) - KMJ I:117. - Szabó-Bartók 2006:191 (Gyorgyovich Miklós: B. X. F.)


Bíró Alajos Paschal, SVD (Cegléd, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1914. júl. 17.–Zsámbok, 1994. szept. 8): szerzetes testvér. – 4 polgári után 1936. IX. 2: Kőszegen lépett az →Isteni Ige Társaságába. 1939. IX. 8: első, 1945. IX. 8: örök fog-át uo. tette. 1939–50: utazó testvér, portás, szakács, irodista. – A szétszóratás után 1950: Kiskunfélegyházán szakács, 1956–94: Dunavecsén, Alpáron, Boldogon, Zsámbokon kántor-sekrestyés. 1986–89: tartományi tanácsos. r.k.

Bíró Béla, mindszenti lófő (Makó, Csanád vm., 1899. dec. 11.–Irvine, USA, 1982. okt. 6.): egy. tanár, művészettörténész. – Atyja: Albert, r. k. tanító. Makón éretts., 1917–18: katona. 1923: olajfestményeiért a Szinyei-Merse Társ. okl-t kapta. 1924: a M. Képzőműv. Főisk. Csók István (1865–1961) növ-e majd tanárs-e, rajztanári okl. szerzett, 1930: a Pázmány Péter Tud.egy-en műv.tört. dr. – 1930/31: áll. ösztöndíjjal a római Coll. Hung. tagja, főleg →Szoldatits Ferenc festőre vonatkozólag kutatott. 1927. VII. 1–1941: a kiskunfélegyházi városi kat. Szt László gimn. rajztanára. – 1937: kb. 1500 m. keskenyfilmet vett föl Olo-ban a fsz-en, a Lipari szg-eken, Sziciliában, Tuniszban (Karthagóban) melyből oktatófilmeket készített. 1940–44: a bpi Oktatófilm Kirendeltség h.vez. 1941–42: a kolozsvári Áll. Tanítóképző Int. tanáraként a rajz és műalkotások tanulmányi felügyelője, 1943: a Ferenc József Tud.egy. Erdély művészetének tört. tárgykör egy. m.tanárává képesítette. A II. vh-ban katona. Festészettel és keskenyfilmezéssel is foglalkozott. 1947(?)–56: a Szépműv. Múz. tud. munk., a forr. leveretése után Bécsbe menekült. – 1958–70: a Long Beach State College (Calif., USA) 19–20. sz. műv. tanára, ahol 1962. I: a Teacher of the Month c. tüntették ki. 1970: a Long Beach State Univ. tanáraként nyugdíjazták. – Az angol nyelvű műv.tört. irod-ban ő sorozta elsőként a az egyetemes műv..tört-be a m. művészeket. A clevelandi Árpád Akad. 1969: műv. főoszt., 1970: a tud. főoszt. tagja. Bécsben kutató, majd Vaduzban (Lichtenstein) Mindszenty-múz-ot alapított és rendezett be, annak gondnoka. – Cikkei: Corvina, Képes Krónika, OKTEK (1934:304. A műalkotások szemléltetéséről; 1936:244. A rajz problémája; 1939:247. A rajz és műalkotások ismertetése az új tantervben; 1940:164. A rajz tankönyvéről); Rajzokt. (1934:17. A műalkotások szemléltetéséről; 1941:87. Erdélyi műv. kiáll.; 1943:31. A kolozsvári Műcsarnok megnyitó kiállítása); M. Kultúra (1935:385. Szoldatics Ferenc); Nemz. Újs. (1936: 20. sz. Az utolsó nazarénus festő. Szoldatics Ferenc); Kat. Szle (1937:93. Két elfeledett m. festő. Szoldatics Ferenc; 1940:8. Hatszáz éves freskó Kiszomborban); V.K.M. Oktatófilm Közlem. (1938:275. Oktatófilm a művészeti alkotások ismertetésében; 1941:39. Klasszika-filológiai és művészettörténeti oktatófilmek; 1943:181. Műv.tört. oktatófilmek és az óraszám); Corvina Nuova Serié (1940:114. Francesco e Giorgio Szoldatics); Erdélyi Isk. (1942:20. Erdélyi népművészetünk értékesítése a rajzoktatás keretében); Erdélyi Tudósító (1942:85. Feltárható-e Szt Péter sírja?); Pásztortűz (1942:182. Aba Novák Vilmos); Erdélyi Helikon (1942–44: műkritikusa; 1942:495. Két kitüntetett kolozsvári művész [Szopos Sándor, Szolnay Sándor] 1943:391. A Kolozsvári Normál-Rajzoda; 1943:290. Erdélyi műv. kiáll.; 433. Bergmann Ferenc Antal; 595. A bonchidai kastély képei; 674. Két kolozsvári tárlat [Merész Gyula, Kolozsváry Moldován István]; Szathmáry Pap Károly; 1944: 2. sz. Nagy Sámuel kolozsvári rézmetsző; 437. Erdélyi biedermeier műv.); Közlem. az Erdélyi Nemz. Múz. Érem és Régiségtárából (1942. II. köt. Egy bizánci bronz amulett); Erdélyi csillagok. (Bp., 1943: Sikó Miklós); kolozsvári Keleti Újs. (1943. VII. 11. Harminc év m. festészete); Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts (1948: Huit tableaux de François Simó au Musée des Beaux-Arts; 1949: Le portrait de David Rosenthal par lui même; 1954: Une lettre inconnue de Charles Markó écrite en 1854 a Edmond Zichy); M. Műv.tört. Munkaközösség évkve (1951: Egy Avenarius-festmény; 1952: Waldmüller beadványa a m. ogy-hez 1847-ben; 1953: M. művészek Olo-ban a 19. sz. első felében); Műv.tört. Ért. (1952: 78. A reformkor művészetének társad. háttere; 1955: 99. A felszabadulás utáni 10 év műv.tört. irodalma 1945–1954 Telepy Katalinnal); Szabad Műv. (1952: Levél Madarász Viktor képeiről. Kossuth Lajos levele Madarász Viktorhoz, 1955: Székely Bertalan, a művésznevelő); A Napnyugat írói körének antol. 1., 2. köt. (Los Angeles, 1971, 1981); Mindszenty József bíb. érs.-prím. úr látogatása... Ant. (Cleveland, 1975); Californiai Magyarság, Életünk, Kanadai Magyarság, Katolikus Magyarok Vasárnapja, Katolikus Szemle, Krónika, A Mi Lapunk, Napnyugat, Nemzetőr, Új Európa, Új Világ, Wisconsini Magyarság.– M: Kovács Mihály 1818–1892. Bp., 1930. – Műalkotások kve. 1. köt. A középisk. 3/4. o. sz. Uo., 1933. (Isk. s.kvek gyüjtem. 7) – Műalkotások kve. 3. köt. A középisk. 7–8. o. sz. Uo., 1934. (Isk. Segédkvek Gyüjtem. 9). – Művészeti alkotások. 1. r. A gimn. és leánygimn. 3/4. o. sz. Uo., 1939. (SZIT isk. s.kvei) (új lny. 1941–1944; 7. kiad. 1947) – A művészettörténet kézikve. Uo., [1940]. – A rajz kve. 1–2. köt. A fiú és leányközépisk., a polg. isk. 1–2. és 3–4. o. sz. Galla Endrével. Bev. Kemenes Illés. Uo. 1940. (SZIT gimn. tankvei) (új lny. 1941–1944; 7. kiad. 1945) – A m. műv.tört. oktatófilmjei. (Klny. V.K.M. Oktatófilm Közlem. 1941) – Művészeti alkotások. 2. r. A gimn. és leánygimn. 7. o. sz. Uo., 1941. (SZIT gimn. tankvei) (Új lny. 1943–1944; 7. kiad. 1949) – A m. művészet alkotásai. A gimn. és leánygimn. 8. o. sz. Bp., 1942. (SZIT gimn. tankvei) (Új lny. 1943–1944; 6. kiad. 1948) – Márkosfalvi Barabás Miklós önéletrajza. Bev. és jegyz. Kolozsvár, 1944. (Erdélyi Szépmíves Céh kvei ) – Sikó Miklós élete és művészete 1818-1900. Kolozsvár, 1944. – A m. reformkor művészete 1800–1848. Bp., 1951. (Műv.tört. kiskvtár 11.) – A m. művészet tört-e 1800–tól napjainkig. Uo., 1953. (Soksz.) – Lotz Károly 1833–1904. Emlékkiáll. Bp., Szépműv. Múz. 1954. VII. Katal. Uo., 1954. – A m. műv.tört. irod. bibliográfiája. Szerk. Uo., 1955. – Handbook of Art History. Dubuque, 1963. (2. kiad. Los Angeles, 1964., 3. kiad.: New York, 1965) – Esztergom, a prímások ezeréves városa. [Írta Mindszenty József. S. a. r.] St. Gallen (ny. Bécs), 1973. – A reformkor művészete Erdélyben. (H. n., 198?) – Esztergom, a prímások városa. Írta Mindszenty József. S. a. r. Bp., [1997] (Dokumentációs sorozat, 1.) – Betűjegye: b. b. (Rajzokt. 1943) 88

Barthos–Csetri–Luttor 1931:127. – Külf. m. int. 1932. – Halász 1936. (s. v. B. Albert) – Jámbor 1936:130., 1938:129., 1940:172., 1942:46. – Városi kat. gimn. évkve. Kiskunfélegyháza, 1939. – Ker. m. közéleti alm. Bp., 1940. I:110. – Gulyás. III:371. – MTC 1944:493. – Bíró 1955:555. – Kat. Mok Vasárnapja 1963: 8. sz. (Stibrán D. T.) – Nemz 1963:148. (k. s.) – Krónika 1980: 9. sz., 1982: 12. sz. – Kanadai Magyarság 1982: 46. sz. – RMIL 1981. I:235. – Somogyi 1982:30. – Seregélyi 1988:72. – Nagy 2000:104.

Bíró Etelka Kornélia SZLT (Alsópaty, Vas vm., 1907. szept. 21.–Vác, 1992. jan. 26.): szerzetesnő. – 1928. szept. 29: Bp-en lépett a vincés nővérek r-jébe, fog-át 1933. szept. 29: uitt tette. 1924–50: Márianosztrán élt. –1950 u. 1954: a →Szolidaritás Háziipari Szövetkezet dolg-ja. 1972: nyugdíjazták. 1990: a váci szoc. otthonba költözött. r.k.

Bíró József (Pókakeresztúr, Maros-Torda vm., 1887. márc. 16.–Castagnola, Svájc, 1975.): festő. – A bpi Képzőműv. Főisk. Balló Edenél (1859–1936) majd Párizsban a Julian Akad. és Genfben Jean Paul Laurens, Bochet, Estoppey és Hodlernél tanult. Párizsban érte az I. vh. kitörése, 1914. VIII: a franciák internálták. 2 és félévi várfogság után, betegen Svájcba került, ahol festményeiből élt. Zürichben rendezte első gyűjtem. kiállítását. – 1920: hazatért, 1923-ig Bpen polg. isk. rajztanár, 1923–44: a Paál László Képzőművészek Társ. alapító tagja és titkára, a Képzőműv. Egyes. meghívott tagja. – 1946: Svájcban telepedett le. Gyakran szerepelt külf. kiállításokon, képeit az amerikai kiállításokon is bemutatta. Impresszionista festő. Tanulmányútakon járt Fr-, Angol-, No-, Olo-ban, Svájcban és Hollandiában. Műveivel a Fészek-Műbarátok díját s Barcelonában nagy ezüstérmet, 1937: az Egyházműv. Kiállításon Isteni béke c. képe a festészeti 1. díjat és aranydiplomát nyert. 1962: Luganóban gyűjtem. kiáll. rendezett. Műveit Bern, Barcelona, Lugano, Stockholm, St. Louis, stb. múz-ai őrzik. – Írásai: Archaeol. Ért. (Új folyam 1934: 115. Két kolozsvári főúri barokk palota, Klny. is; 1935: A belényesi r. k. tp. Klny. is), Erdélyi Múz. (1935:122. A bonchidai Bánffy-kastély; 336. M. műv. és erdélyi műv.); kolozsvári Pásztortűz (1933: 402. és 1934: 15. Megszólalnak Kolozsvár kövei; 1936: 39 kvism-ek; 1937: 354. Makkos Lajos képkiáll.; 1938: 67. A koronkai Toldalagi kastély; 572. Udvardy Ignác kiáll. Nagyváradon); M. Szle (1937: 159. A mai érdélyi képzőműv.); M. Nemz. (1942. VII. 14: A kolozsvári Maulbertsch kép körül), M. Műv. (1937:169. A marosvásárhelyi képtár; 337. Hat ismeretlen Maulbertsch kép Erdélyben); Új Idők (1940:308. Régi erdélyi kastélyok); Lyka Károly emlékkv. (Bp., 1944:191. A bonchidai Bánffy-kastély családi arcképei); – M: A kolozsvári Bánffy-palota és tervező mestere, Johann Eberhard Blaumann. Kolozsvár, 1933. (Erdélyi Tud. Füz. 63.) – A kolozsvári Szt Mihály tp. barokk emlékei. Uo., 1934. – A bonchidai Bánffy-kastély. Uo., 1935. – M. műv. és erdélyi műv. Uo., 1935. (Erdélyi Tud. Füz. 80.) – Nagyvárad barokk és neoklasszikus műv. emlékei. Bp., 1936. – A gernyeszegi Teleki-kastély. Uo., 1938. – Az erdélyi m. műemlékpol. feladatai. Kolozsvár, 1940. (Klny. Hitel) – Kolozsvári képeskv. Uo., 1940. – Erdély művészete. Bp., [1941] – Chateaux de Transylvaniae. Uo., 1942. (Klny. N. Rev. de Hung.) – Európa festészete. Uo., 1942. – A zsibói kastély. Uo., [1942] (Klny. Gerevich emlékkv.) – Erdélyi kastélyok. Uo., [1943] – Erdélyi műemlékeinek sorsa a trianoni döntés után. Kolozsvár, 1943. (Klny. Hitel) 88

v.Kerkápoly. 1930:478. (Arck.) – M. társ. lex. Bp., 1932:78. (Arck.) – Műv. lex. 1935. I:112.; 1981. I:236. (+ 1946!) – Bíró 1955:555. – Műv.tör. Ért. (1975: 4. sz. Szíj Rezső: ~) – Seregélyi 1988:73.

Bíró László (Szekszárd, 1950. okt. 31.–): püspök, rektor, katonai ordinárius. – A gimn-ot a győri bencéseknél, a teol-t pécsi egyhm-sként a győri szem-ban végezte. 1974. VI. 23: Szekszárdon sztelték pappá. Mágocson, 1977: Szigetváron, majd a pécsi szegyh-ban kp. – 1980: püspöki titkár és szertartó, 1983: az egyhm-i hivatásgondozó biz. vez-je is. – 1989: a szegyh. plnosa, közben 1990:bírósági helynök, 1991: mesterknk., 1994: teol. tanár. – 1994. IV. 18: II. János Pál p. Castra Galbae-i cpp-ként kalocsa-kecskeméti spp-ké nevezte ki, Kecskeméten V. 21: sztelték pp-ké. VI. 1: érs. helynök. 1995. VIII. 15: a bpi →Központi Papnevelő Intézet rektora, a MKPK Családügyi bizottságának vez-je. – XVI. Benedek p. 2008. XI. 20: Mo. katonai ordináriusává nevezte ki. **

Bíró Lóránt SDB (Bp., 1928. okt. 18.–): plébános, cserkészvezető. – 17 évesen lépett a r-be, 1947. VIII. 16: szerz. fog. tett. A rendek szétszóratása utánt 1950: az újpesti Szt József-pléb. kántor-karnagya. Befejezte a teol. tanulmányait, de az ÁEH nem engedte, hogy fölszenteljék. Ezután az ELTE Term.tud. Karán matematikus okl. szerzett. Tp-i szolgálata mellett az EVIG, majd az OLAJTERV matematikusa, a Bánki Donát Főisk. és tanf-ok matematika előadója. Nyugdíjazása után 1988. VII. 2: pappá szent. 1989. VIII. 1: az újpesti Clarisseum plnosa. – 10 é. kora óta cserkész az újpesti Könyves Kálmán gimn. 117. sz. János Vitéz cserkészcsapatban, parancsnoka Szvoboda Ödön énektanár, aki Mindszenti Ödön művésznevén opera- és népdal énekes lett. Az ő példaadásával lett őrsvezető. 1995. I: a 913. sz. Don Bosco cserkészcsapat újjáélesztője és parancsnoka. –Felvételi kalauz matematikából. Feladatgyűjtem. egy. és főisk. felvételi vizsgákra önállóan készülőknek. Többekkel. Bp., 1976. Bo.J.–Fe.Má.

Bíró Lucián Géza OSB (Zsitvaújfalu, Bars vm., 1898. ápr. 4.–[Rév]Komárom, 1990. máj. 15.): tanár, cserkészvezető. – A gimn-ot az esztergomi és győri bencéseknél végezte. 1915. VIII. 6: lépett a r-be, 1922. V. 23: szerz. fog. tett, VI. 29: Pannonhalmán pappá szent. A bpi Pázmány Péter Tud.egyen 1923: m-lat. szakos középisk. tanári okl. szerzett. 1922–38: a komáromi bencés gimn. tanára, szükség szerint szl. nyelvet és irod-at is tanított. Komáromba hívta a →Szociális Testvérek Társasága nővéreit. Mint cserkésztiszt megszervezte a diáknyaraltatást. 1937: Selmecbánya környékén állandó táborhelyet létesített, ott alakították meg az Országos Önképzőköri Szövetséget. Létrehozta a komáromi diákuszodát. 1939–45. I: Pápán gimn. ig. és házfőn. 1945. I.–1949: Komáromban gimn. ig. [1945. IV. 5: a →kassai kormányprogram XV. fejezete az összes m. és ném. isk-t megszüntette 1949-ig m. tanítás csak illegálisan létezett]; házfőn. és helynök. 1949–54: rendtársaival együtt Znióváraljára (v. Turóc vm.) internálták. 1954–61: Cséken (v. Nyitra vm.), 1961–70: nyugdíjazásáig a m-ok lakta Balony, Medve és Nyárad plnosa. Nyugdíjasként Komáromban kisegítő lelkipásztor. – 1913: a Komáromban alakított Jókai cserkészcsapatnak 1924–39: parancsnoka. 14 nyári tábort és két tutajtúrát is szervezett, ott volt cserkészeivel 1933. VIII: a IV. →Gödöllői dzsemborin is. Minden felvidéki m. mozg-ban részt vett, így a →Szent György Kör, majd a →Sarló mozgalomban, annak komm. térfoglalása után a →Prohászka Körök mozgalmában. Amikor a „népi” szellem támadni kezdte a →Sík Sándor meghatározta cserkészpedagógiát, ~ volt a legaktívabb védelmezője. – Írása: Testnevelés 1939/3. sz. (Mit tett a cserkészet a Felvidékért?) – M: Magyar helyesírási szótár a művelt nagyközönség és a tanulóifj. részére. Komárom, 1922. – M. nyelvtankv a gimn. V. oszt. sz. Uo.,1924. – M. nyelvtan a közép- és polg. isk. 13. oszt. sz. Uo. 1925. – Csehszl. m. cserkész kézikv. Uo., 1934. – A Jókai-cserkészcsapat 15 éves története. (Hol? mikor?) – Tábortűz diáknaptár. 2 kiad. (Hol? mikor?) – Kis misekönyv és dogmatikus könyv világiak számára. (Hol? mikor?) – Kincseskv. 3. köt. Szerk. Galánta 1938. – A pápai Szt Benedek-rendi kat. Szt Mór gimn. reálgimn. évkve az 1939/40–1943/44. isk. évről. 15 db. Szerk. Pápa, 1940–44. – Komáromban az évi 10x-i Tábortűz 1932. IX. 1.–1939: 1. sz. főmunk.; a Mária Kongregáció havilapja a Szűz Mária Új Virágos Kertje 1933. I. 1–1944. X: társszerk. és társkiadója Király Józseffel; a havi Komáromi R(ómai) Kath(olikus) Autonom Egyházközség Értesítője 1933. (1932?)1934. XI: főszerk.; a komáromi AC havilapja, a Katolikus Értesítő 1934. XII.–1944. X: főszerk. Bo.J.–Fe.Má.–88

PN 1987:172. (1315.) (* Nyitra vm.!) – Remény 1990/8. sz. (Koller Gyula: ~ 1898–1990); 9. sz. (Virt László: ~) – Viczián 1995:165. – Cseh/szl. m. irod. lex. 2. kiad. Pozsony, 2004:48. (szűkített műjegyzékkel) – Popély Gyula: Hazatéréstől a hazavesztésig. Pozsony, 2006:247. – Értesítők XIII/26:488–492.

Bíró Teréz Krisztina SZLT (Balatonkeresztúr, Somogy vm., 1920. aug. 9.–Bp., 1989. nov. 24.): szerzetesnő. – Óvónői képesítést szerzett. 1940. IX: 8: Bp-en lépett a vincés nővérek r-jébe, fog-át 1945. szept. 8: uitt tette. 1941–50 Szekszárdon óvónő. –1950 u. 1954: a a →Szolidaritás Háziipari Szövetkezet dolg-ja. 1967: nyugdíjazták. r.k.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.