Magyar Katolikus Lexikon > B > bíró


bíró (lat. iudex): aki a →perben ítélkezik. - 1. az ókori rómaiaknál a cs-korban megkülönböztették a polg. és katonai ~t. Polg. ügyekben egyes v. →társas bíróság ítélkezett. 5 fajta ~t ismertek: a) iudex: a törv. által kijelölt s szigorúan a törv. szerint ítélő ~; b) arbiter: a praetor által kinev., méltányosság szerint ítélő ~; c) centumviri; d) decemviri; e) recuperatores. A ~kat eleinte a szenátorok, később előkelő ffiak közül választották. Számukat Augustus 4000-re, Caligula 5000-re emelte. - A ~k esküt tettek az ügyre vonatkozó törv. és kötelességük megtartására. Ha megvesztegetést bizonyítottak rájuk, halállal büntették őket. A hanyag ~kat pénzbüntetés sújtotta. - 2. A m. polg. jogban a jogszolgáltatás ítélkező, vitás kérdéseket eldöntő személye (falvakban és városokban egykor az elöljáróság, a magistratus feje). A bír igéből eredő ~ szó eredetileg 'erővel', s ennek következtében 'gazdagsággal, hatalommal rendelkező személy', és csak később nyerte mai jelentését. Ezzel magyarázható a kk. nyelvében felbukkanó ítélő~, büntető~ kifejezés, melyek a tág körű ~ szó értelmét szűkítették. ~ a feudális gyakorlat szerint az, aki minden egyéb ter-en és tekintetben fennhatóságot gyakorolt a peres felek fölött. Ilyen értelemben a helyi törvénykezési gyakorlatban pl. a megyésispán, később a fő- és alispán, a szolgabírák v. a földbirtokon úriszéket ülő uraság. Városokban a város~, a szenátus, falvakban az arra jogosított falu~, vagyis akik rendelkeztek a közig., a karhatalom fölött, azok ítéltek ~ként is. Nem volt ez másként orsz. szinten sem: az orsz. nagy bírái nem csupán törvénykező szervek voltak, hanem egyben az áll. vez. tisztségviselői, legnagyobb földesurai is (kancellár, nádor, személynök, tárnokmester, udvarbíró). A közig. és az igazságszolgáltatás elválasztásának gondolata a felvilágosodás pol. eszméinek keretében bukkant föl. A feudalizmusban a bírákat aszerint különböztették meg, hogy rendes hatalmuknál fogva ítélkeztek-e (judex ordinarius, 'rendes ~'), v. csupán egyes ügyekre szóló felhatalmazással kaptak-e jogot törvénykezésre (judex delegatus v. deputatus, 'kiküldött ~'). Az igazságszolgáltatási jogkört (jurisdictio) nyerhették a jogosítottak a kir. megbízásából (pl. az orsz. nagybíráin kívül a vajda v. a horvát bán), szerezhették választással (a vm-kben az alispán v. a szolgabírák, városokban a város~, a szenátus tagjai), juthattak e joghoz azon egyszerű ténynél fogva, hogy földbirtokuk volt (földesúr). Ebben a korban a ~val szemben szakmai föltételt nem állítottak; a jog nem ismerete nem volt kizáró ok (ld. a jogtudó ~társak bevonását; →bíróság). Fontosabb volt, hogy a ~ az ügyben illetékes legyen (→illetékesség), esküt tegyen a kir. v. megbízottja kezébe, ill. az őt megválasztó közösség előtt. Városokban további föltételként követelték meg, hogy városi ingatlannal (háztűzhellyel), rendelkezzék, a helyi szokásokban jártas, tekintélyes polg. legyen. Több gyakorlati feltételt is megfogalmaztak (a ~ legyen óvatos, igazságos, de ne húzza el a pert; ne legyen részrehajló, ne ítéljen érzelmek hatása alatt, se kegyetlen, se túl enyhe ítéleteket ne hozzon), ezek azonban inkább erkölcsi követelmények voltak, s nem függtek össze a ~i tiszt gyakorlásának megkezdésével.

- A szakmai elvárásokat több tényező váltotta ki: 1. az abszolutizmus önkényét elutasító polg. gondolkodás a ~ alkotta jogról (tehát a ~ korlátlan döntési lehetőségéröl) a törv. képviselte, megismerhető, írásos jogra helyezte a fő hangsúlyt, melynek ismerete elengedhetetlen volt a jogszerű és igazságos ítélkezésben; 2. a közig. hatalomról leválasztott bíráskodás kezdett önálló szakmává válni. Erősítette a szakmai igényt a törv-ek szabta renden belül elhelyezkedő ~i szervezet és ítélkezés helyének meghatározása is. Eszerint az államhatalom közegei között egyetlen olyan tekintélyű és hatalmú sincs, mint a ~; hiszen az állampolgár legfőbb javai (élete, szabadsága, vagyona, becsülete) fölött csak a ~ ítélkezik. Mindez megkövetelte, hogy a ~ azok közül kerüljön ki, akik a törv-t a legalaposabban ismerik, a jogot a legbiztosabban alkalmazzák, erkölcsileg feddhetetlenek, pol-ilag befolyásmentesek. - A részre nem hajló ítélkezés legfőbb feltétele a függetlenség. A ~i függetlenség garantálására hozták létre a független ~i státuszt. Az 1869:4. tc. szerint a ~ csak a törv-eknek és a szokásjognak van alávetve, a törv-ben meghatározott esetek kivételével hiv-ából elmozdítani, akarata ellenére áthelyezni nem lehet. A ~ személyes függetlenségét szolgálta a minden más tisztviselőnél magasabban megállapított javadalmazás és az az előírás, mely tilalmazta bármely pol. szervezetben való részvételét. A ~ nem űzhetett más foglalkozást, gazd-ilag és erkölcsileg megbízhatónak kellett lennie. A szakmai követelményeket oly módon érvényesítették, hogy a ~i kinevezést (amelyet az igazságügymin. javaslatára az államfő végzett) jogi szakképzettséghez, majd ~i szakvizsgához kötötték. - 1945 u. a jogszabályok névlegesen fönntartották a függetlenségre vonatkozó tételeket. Hiányzott azonban a függetlenséghez, a pártatlan ítélkezéshez elengedhetetlen anyagi biztonság (1949 óta a bírák a társad. egyik legalacsonyabban fizetett alkalmazotti rétegébe kerültek). Míg a szakmai érdek a magasabb életkorú bírák kinevezését indokolná, ált-sá vált a fiatal, tapasztalatlan, néhány éve praktizáló bírák kinevezése is. Ezek a tendenciák a bíráskodás tekintélyvesztésével jártak együtt. - 3. a hatályos egyhjogban lehet egyedül eljáró ~, v. társas bíróság. Az egyedül eljáró ~ bármely perben maga mellé vehet 2 →ülnököt. - A ~nak és a bírósági személyzet összes tagjainak tilos a per alkalmából bármiféle ajándékot elfogadniuk (1456.k.). Ha ajándékokkal v. ígéretekkel ezeket a személyeket tisztségük szabálytalan gyakorlására igyekeznek rávenni, →büntetendő cselekmény valósul meg (1386.k.). Egyébként ezek az ajándékok a bírót érdekeltté tennék a perben, így az 1448.k. szerint nem is volna szabad a szereplést elvállalnia. A fenti ált. tilalom azokra az esetekre is vonatkozik, amikor az ajándékozó semmilyen szabálytalanságot nem kíván cserébe. →egyházmegyei bíró, →egyházmegyei bíróság M.B.-E.P.

1. Pecz 1985. I/2:1011. - 3. Erdő 1991:578.


Bíró Benedek József, OFM (Fogaras, Fogaras vm., 1891. febr. 7.-Fairfield, Connecticut, USA, 1952. jan. 17.): házfőnök, misszionárius. - 1905. IX. 6: lépett r-be. 1906-12: Medgyesen fil-t, Vajdahunyadon teol-t végzett. 1910. III. 24: ünn. fog-at tett. 1912. VIII. 10: pappá szent. 1913: Szászvároson hitokt., 1915: Kolozsvárt hitszónok, 1917: h. házfőn., 1919: Csíksomlyón tanár, 1924: házfőn. is. 1928 őszén Cleveland-be, a Szt József zárdába ment. 1930: Bridgeportban (Connecticut áll.) plnosh., 1932. I. 1: Fairfield Szt Imre-tp-ának plnosa. 1948-52: az amerikai Szt István-őrség custosa. - 1932-33: tp-ot, 1951-52: kéttantermes m. isk-t és az Isteni Szeretet Leányainak zárdát épített. Az Amerikai M. Kat. Liga, ill. a Kat. Egylet vez-je. A Custodia Atyjaként emlegették, nevét emlékkvtár őrzi. - Szerk. 1948-51: a Katolikus Magyarok Vasárnapja hetilapot és 1948-49: naptárát. Ku.P.

György 1930:601. - Mildschütz 1977:54. (326.) - Török 1978:88.

Bíró Bertalan (Kassa, Abaúj-Torna vm., 1904. okt. 18.-Bp., 1989. jún. 24.): plébános, szakíró. - 1922: Kassán éretts. és Mo-ra települt. Londonban kk. tört-et és irod-at tanult, 1930: drált. A teol-t Vácott végezte, 1933. VI. 29: pappá szent. 1933-42: hittanár Bpen; 1930-tól a M. Kultúra b. munk. Részt vett a nagyrészt az utódállamokból menekültekkel benépesült Kiserdő, Mária-Valéria- és Zita- telep lakóinak lelki és szoc. nyomorenyhítő gondozásában. 1931: a Kat. Lex. b. munk., a 2-4. köt. csoportvez. szerk-je. 1934: részt vett a Vigilia folyóir. alapításában, melyben a kat. m. irod. első orosz ford-át közölte. 1935-37: Rómában a Vatikáni Sajtókiállítás m. részlegének összeállításán és rendezésén dolgozott (a 120 kiállító orsz. közül a 3. helyezett a m. kiállítás lett). 1937-38: az Euch. Világkongressz. egyik előkészítője. 1939: kat. sajtótanf-ot vez. Kassán, majd s.a.r. Bangha B. összegyűjtött műveinek 30 köt-ét (Bp., 1942-43). 1938-42: a M. Szt Kereszt Egyes. ifj. csop-jának vez-je. 1942-46. a váci egyhm. AC titkára, 1943-46: váci ppi kvtáros és a kápt. levtár őre. 1945. IV: orosz tolmács és ford. 1947. XI-1950. I: Kistarcsa plnosa, 1950. I. 6-1953. X: Kistarcsán, Bpen és Vácott vád és ítélet nélküli fogoly (kb. 5 hónapig magánzárkában). 1953. XII-1987. X. 1: Nógrádverőcén plnos, 1957-60: esp., 1961-68: a váci egyhm. kvtárosa ós levtárosa; elkészítette a levtár alapleltárát. Szócikkeket írt az Országh László szerk. Ang-m. szótár 1-2. köt-ébe. 1951: a SZIA II. o. tagjává vál. - M: A tudatalatti világ William James lélektanában. Szeged, 1929. (rövidítve ang-ul: The Subconsciosus Mindedness) - Eugenika. Bp., 1935. (rövidítve uo., Kincsestár 47.) - Bangha Béla összegyűjt. munkái. 1-30. köt. S.a.r. Uo., 1942-43. - M. legendák. Összeáll., ford. és bev. Uo., 1942. (M. Klasszikusok) - A nap-kutató Fényi Gyula. Uo., 1942. - A szegedi üstökös. Tört. reg. a Hunyadiak korából. Uo., 1943. - Házasság előtt. Uo., 1970. - A váci egyhm. alm-ja. (ténylegesen szerk. és a tört. részt írta) Vác, 1970 és 1980. - Tűzföldön. Egy nyomortelepi pap följegyzései. ? - Kz-ban kb. 40.000 gyökszó magyarázatával: Lexikális latin szótár. 88

Gulyás III:372. (†Szikszó, okt. 1.) - SZlT tagajánl. 1951:2. - Schem. Vac. 1970:284.

Bíró Ferenc (Csíkszenttamás, Csík vm., 1883. ápr. 18.-Csíkszereda, ?): plébános. - A gimn-ot Csíksomlyón és Gyulafehérvárt, a teol-t Gyulafehérvárt végezte, 1907. VI. 26: pappá szent. Kp. Sepsiszentgyörgyön és Gyulafehérvárt, 1911: Madéfalván plnos, 1933: Csíkszeredán esp-plnos. A M. Párt vez. tagja, az Erdélyi tudósító és a Csíki Lpk. cikkírója. - M: Gyermekeinkért. Isk-ügyi röpirat. 88

Schem. Trans. 1913:276. - Várady-Berey 1934:48. Arck. - Salacz 1975:56.

Bíró Gergely Lőrinc, OFM (Zetelaka, Udvarhely vm., 1880. márc. 11.-Youngstown, Ohio, USA, 1946. jún. 20.): misszionárius. - A gimn-ot Csíksomlyón végezte. 1896. IX. 8: lépett a r-be. A teol-t Vajdahunyadon és Paderbornban végezte. 1900. IX. 8: ünn. fog-at tett, 1902. XII. 22: pappá szent. Székelyudvarhelyen, Medgyesen, Déván és Désen hitszónok, Fogarason isk-ig., házfőn., rtart. titkár. 1922: az USA-ba ment, a South Bend-i és a babertoni pléb-kon misszion. - M: Tabula Congregationis Provincialis. 1910, 1912-16. - Oer S.: Gyöngeségeink. Ford. Kolozsvár, 1911. - A dési r.k. elemi... isk értes. Dés, 1912. - A dési szt ferencrendi ktor tört. Kolozsvár, 1912. - Nefelejcs. Imakv. gyermekeknek. Uo., 1913. (7. kiad. 1944) - A bűnbánat útja. Ford. Uo., 1914. - A dési r.k. fiú- és a Miasszonyunkról nev. szegény isk-nővérek vezetése alatt álló leányisk. értes. Dés, 1915. - A Szt Háromságról nev. babertoni r.k. m. hitközs. évkv-e. Cleveland, 1925. - A South Bend-i Szt Istvánról nev. r.k. m. hitközs. évkv-e az Úrnak 1927, 1928, 1929. esztendejéről. South Bend, 1928-30. - Oer S.: Erényeink. Ford. Kolozsvár, 1929. - Emlékül az első szt áldozásra. Ford. Uo., 1930. Ku.P.

György 1930:601.

Bíró (1899-ig? Schemitz) Imre, Borromei Szt Károlyról nev., Piar (Vértessomló, Komárom vm., 1883. okt. 21.-Bp., 1972. jan. 1.): rendi levéltáros, rendtörténetíró. - B. Vencel fivére. A gimn-ot Tatán és Rózsahegyen, az egy-et 1903-07: Bpen végezte. 1899. VIII. 27: lépett a r-be, 1905. XII. 24: ünn. fog-at tett, 1907. VI. 27: pappá szent. 1908. IX: a szegedi városi gimn. m-lat. tanára, az 1920-as évektől r. titkár Bpen. A M. Piaristák és az Emlékkv. munk., 1942. XII. 1-1965. XII. 1: 107 életr-ot írt az elhunyt rendtagokról (Az Úrban elhunyt rendtagok kegyes emlékezete. Kz. a r. levtárban). M.I.

Schem. Piar. 1943/44:57.

Bíró Imre (Kecskemét, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1935. jún. 13.-): kanonok. - A bpi piar. gimn-ban éretts., a teol-t Esztergomban végezte, 1958. VI. 15: pappá szent. Balassagyarmaton, 1960: Bp-Újlakon kp., 1972: Farkasréten lelkész, a tp. fölépítése és pléb. rangra emelése után 1977: plnos és tb. knk. 1979. II. 24: esztergomi mesterknk. 1975: ogy. képviselő, 1980: az Elnöki Tanács tagja, az Orsz. Béketanács Kat. Biz-ának és az Opus Pacis-nak titkára. →békemozgalom - 1972: a Kat. Szó fel. kiadója. 88

Ki kicsoda? 1981:80. - Schem. Strig. 1982:341. - Kat. Szó 1985:11. sz. (Képviselőjelölt papjaink); 14. sz. (Főtitkárunk köszöntése) - M. Nemz. 1985. V. 25. - Beke 1986:220. (107.)

Bíró László, kézdipolányi (Nagysomkút, Szatmár vm., 1806. jan. 6.-Szatmárnémeti, 1872. jan. 21.): megyéspüspök. - A gimn-ot Szatmárnémetiben fejezte be, a teol-t Pesten a KPI-ben végezte. 1829. XII. 1: pappá szent., s Vállajon kp. 1830. IX. 29: Pesten teol. dr., Nagybányán kp. 1831: a szatmári szem. pref-a és fil-tanára. 1845. XII. 2: knk., 1847: a pozsonyi ogy-en a kápt. követe. 1855: vérteskeresztúri apát, 1862: a kir. ítélőtábla prel-a, 1865 k. szkardonai cpp., 1865: a helytartótanács tanácsosa, 1866: a m. udvari kancellária tanácsosa. 1866. IX. 14: a kir. szatmári mpp-ké nevezte ki. 1867. II. 22: megerősítették, IV. 11: fszt. Minden jövedelmét jótékony célra fordította; különösen sokat áldozott a szegény diákokra, tanítókra és az öreg papokra. Részt vett az I. vat. zsin-on. Deák F. és Eötvös J. mellett harcolt a kat. egyh. autonómiájáért. - Utóda a szkardonai c-en 1873: Rónay Jácint, a szatmári széken 1873. III. 17: Schlauch Lőrinc. 88

Gams 1873:381. (6.) - Schem. Szat. 1893:63. (22.) (szkardonai vál. pp.); 1904:49. - Gulyás III:412. - Ritzler-Sefrin VIII:532. (1866. XII. 28: kinev. szatmári mpp.)

új, nem teljes

Bíró László (Szekszárd, Tolna m., 1950. okt. 31.-): püspök, rektor. - A győri bencés gimn-ban 1969: éretts. A teol-t a győri hittud. főisk-n végezte, 1974. VI. 23: Szekszárdon szent. pappá, kezdettől foglalkozott családpasztorációval. ????: Pécsett ppi titkár. ????: a pécsi szegyh. plnosa. 1994. V. 21: Kecskeméten pp-ké szent., Castra Galbae-i cpp-ként kalocsai spp. 1994-: a MKPK családreferense. 1995: a KPI rektora. 2003-: a MKPK Hitokt. Biz-ának elnöke. **

Bíró Márton, padányi (Padány, Pozsony vm., 1693. ápr. 15.-Veszprém, 1762. aug. 16.): megyéspüspök. - A gimn-ot Nyitrán, a teol-t Nagyszombatban végezte. Ghillányi György tinnini pp. 1722. III. 21: pappá szent. A török idők után elsőként, 1723: Bicske plnosa, ahol helyreállíttatta a tp-ot. 1729: felsőörsi prép., veszprémi knk., a prép. javadalmat és a tp-ot a prot-októl visszaszerezte, a prédikátort elűzte, a tp-ot helyreállíttatta. 1733: Acsády Adám pp. helynöke. 1740: veszprémi nagyprép. A ma is meglévő nagyprép. lakot ~ építtette. 1741: a kápt. követe a pozsonyi ogy-en. 1745. III. 18: veszprémi mpp. és Veszprém vm. főispánja, V. 13: iktatták be. VIII. 15: Kalocsán felszent. 1746: kir. tan., 1747: v.b.t.t. - Canonica visitatiót tartott, az egyhm-ben ált-sá tette az anyakönyvezést, Veszprémben fölújította a Volkra János idején alapított szem-ot. Birtokain nagyüzemi gazdálkodással teremtette meg alkotásainak anyagi alapjait. Fölépített 88 tp-ot, 48 pléb-t, 28 isk-t, fölújított 109 tp-ot és 39 pléb-t. A sümegi plébtp-ot Maulbertsch-sel festette ki. 129 papot neveltetett Veszprémen kívül Nagyszombatban, Rómában és Párizsban. Sok vitája volt a →cassa parochorum miatt, s határpereket folytatott a szomszédos egyhm-kkel. Kormányzása idején 3774 prot. katolizált, 40 helyen szűnt meg a prot. istentiszt., s 43 tp-ot foglalt vissza. Terjesztette a Szentháromság tiszt-ét (→Szentháromság Társulat). Veszprémben vm. és egyhm. levtárat, Sümegen ppi kvtárat alapított. Ellenségei mint főispánt és politikust támadták meg, s kegyvesztett lett. Betegeskedése miatt 1760. XII. 17: saját kérésére Koller Ignác lett a spp-e utódlási joggal. ~ volt az utolsó bajuszos, sarkantyús, lovagló mpp. Sírja a veszprémi szegyh-ban. - M: A feneketlen és kimeríthetetlen mélységű isteni titkoknak kisisk-ja. Buda, 1728. - A szt Háromság imádásáról való énekek. Győr, 1740. - Regnum decoris et diadema speciei. Buda, 1741. - Majestatica sessio. Uo., 1741. - Firmamentum. Uo., 1741. - Diplomatica securitas. Uo., 1741. - Infanteria. Pozsony, 1742. - Homilia eucharistica. Buda, 1745. - Petra prominens. Uo., 1745. - Esther. Pozsony, 1746. - Lelket őriző látogatás. Buda, 1747.- Der einigen Gottheit dreyfaches Lob. Uo., 1750. - Enchiridion de fide. Győr, 1750. - Comitia. Pozsony, 1751. -Epistola encyclica de indulgentiis. H.n., 1751. - Edictum et institutio ecclesiastica de modo ac ritu celebrandorum festorum episcopi Veszprimiensi. Győr, 1754. - Angyali társaságnak szöv-e. Uo., 1754. - Epistola pastoralis. H.n., 1755. - Micae et spicae evangelico apostolicae. Prédikációk. 1-5. köt. Győr, 1756. - Benignae caesareo-regiae resolutioni innixa homilia episcopalis ad fratres. Uo., 1756. - Compendiosa... relatio... canonicae visitationis. Uo., 1760. - Ünnepnapokon mondott prédikációk. Uo., 1761. - Szt Vendelinus élete. Kassa, 1763. - A veszprémi ppi megyében... gyakoroltatni szokott énekek és imádságok. Pest, 1784. - Utóda 1762. IX. 15: Koller Ignác. 88

Conradi Norbert: Oratio de laudibus... Pest, 1762, - Szalay György: Drágalátos halála B. M. veszprémi pp-nek. Bude, 1762. - Mendlik 1864:50. (76.) (1744-62: pp.) - Beőthy Zsolt: B. M. Reg. Pest, 1872. - Gams 1873:387. (1745. VII. 19-†1762. VIII. 10: veszprémi pp.) - Szinnyei I:1084. (1744: lett pp.; †aug. 10!) - Pallas III:307. (*1696; †aug. 10!) - Schem. Vesp. 1916:XXII. (77.); 1975:42. - Lukcsics 1907:18. (77.) - Sziklay 1932:221. (*1696; †aug. 10!) - Pehm József: Padányi B. M. veszprémi pp. élete és kora. Zalaegerszeg, 1934. - MÉL I:216. (†aug. 16.) - Pfeiffer-kz. 12.

Bíró Márton, OFMConv (Szentkatolna, Háromszék, 1759. szept. 21.-Miskolc, 1823. okt. 16.): hitszónok, gimnáziumi igazgató. - 1778: lépett a r-be. 1784. IV. 10: pappá szent. Szegeden, Egerben és Kolozsvárt hitszónok, később Kézdivásárhelyen házfőn., majd Oláhfenes (Kolozs vm.) lelkésze. 1818: a miskolci gimn. ig-ja. - Halotti beszédeit Kolozsvárt adta ki. - Fm: Erkölcsi ker. oktatások. Kolozsvár, 1819. 88

Szinnyei I:1086. (téves adat itt: 1783. X. 8: pappá szent. Ekkor fogadalmat tett!) - Gulyás III:417. - Monay 1953:8.

Bíró (1899-ig Schemitz) Vencel, Szt István királyról nev., Piar (Vértessomló, Komárom vm., 1885. aug. 9.-Kolozsvár, 1962. dec. 2.): rendfőnök, történetíró. - A középisk-t Tatán, Rózsahegyen és Vácott végezte, ahol 1900. VIII. 27: belépett a r-be. Az egy-et és a teol-t 1904-08: Kolozsvárt végezte, l906. XII. 24: ünn. fog-at tett, 1908. VI. 11: bölcs. dr-rá avatták, VI. 30: pappá szent. A r.k. főgimn. tanára, majd ig-ja, 1928: a Báthory-Apor szem. ig-ja. 1934: az önállósult erdélyi piar. rtart. főnöke. 1940. X: a kolozsvári egy-en K-Eu. és Erdély tört-ének ny. r. tanára. 1945-48: nyugdíjaztatásáig a kolozsvári Bolyai egy. bölcs., nyelv- és tört-tud. karának prodékánja. - 1925: a SZIA II. o., 1941. V. 16: az MTA l., 1949. XI. 29: tanácskozó, valamint az Erdélyi Múz. Egyes., az Erdélyi Irod. Társ. és az →Erdélyi Katolikus Akadémia tagja volt. - M: Forgách Ferenc mint tört. író. Kolozsvár, 1908. - Erdély külügyi fejlődése a fejedség megalakulása korában, 1541-1571. Uo., 1911. - Az erdélyi fejed. jogköre 1571-1690. Uo., 1912. - Az erdélyi fejed. hatalom fejlődése 1542-1690. Uo., 1917 - Erdély követei a Portán. Uo., 1921. - A kolozsvári r.k. főgimn. tört. Uo., 1926. - Gr. Apor István. Bp., 1927. - A mai közszellem erdélyi tört-ünk ítélőszéke előtt. Kolozsvár, 1928. - Bethlen Gábor és az erdélyi katolicizmus. Uo., 1929. - Keserű serbet. Tört. reg. Uo., 1930. - Pp-jelölés az erdélyi r.k. egyhm-ben. Uo., 1930. - A kolozsmonostori belső jezsuita rház és isk. Bethlen és Rákóczi fejed-ek idejében. Uo., 1931. - A kolozsvári piar. tp. alapítása. Uo., 1932. - Báthory István fejed. Uo., 1933. - Altorjai gr. Apor István és kora. Uo., 1935. - Báthory-Apor szem. tört-e. Uo., 1935. - Képek Erdély múltjából. Uo., 1937. - Nagyságos fejed-ek idejében. Tört. elb-ek. Uo., 1939. - Az első diákév. Ifj. elb-ek. Uo., 1939. - Történeti rajzok. A régi Transylvania. Uo., 1940. - Székhelyi gr. Mailáth Gusztáv Károly. Uo., 1940. - Gr. Batthyány Ignác. Uo., 1941. - Erdélyi kat. nagyok. Szerk. Boros Fortunáttal. Uo., 1941. - Karácsonyi János t. tag. emlékezete. Bp., 1943. (A SZIA emlékbeszédei III. 10.) - Erdély tört. Kolozsvár, 1944. - Az erdélyi udvarház gazd. szerepe a 17. sz. második felében. Uo., 1945. - A kolozsvári jezsuita egy. szervezete és építkezései a 18. sz-ban. Uo., 1945. - Kz-ban maradt: Márki Sándor életr-a, Balanyi György és Kolozsvár c. munkája. T.E.

SZIA tagajánl. 1925:5. - Erdélyi lex. 1928:35. - KL I:213. - Gulyás III:429. (*aug. 5.) - M. piar. rtart. tört. 1934:44. - MIL I:167. - MÉL I:217. - Vigilia 1963:2. sz. (Balanyi György) - RMIL I:239. - MTA tagjai 1975:32.

Bíró (Baudrexler) Xavér Ferenc, SJ (Munkács, Bereg vm., 1869. okt. 10.-Bp., 1938. aug. 26.): tartományfőnök. - 1889. VIII. 14: Nagyszombatban lépett a r-be. 1893-94: és 1896-98: Kalocsán a r. érs. főgimn. tanára, 1894-96: a r. pozsonyi főiskján fil-t, 1898-1902: az innsbrucki egy-en teol-t végzett. 1901. VII. 26: itt sztelték pappá. 1902-03: Szatmárnémetiben int. felügy. 1906. II. 2: Kalocsán tette le ünn. fogadalmait. 1906-11: a kalocsai Stephaneum főfelügy-je, ig., hitszónok, r. főisk. tanár, 1926: rektor. 1927-36: a m. rtart. főnöke. - Társad-gazd. programjának megfelelően ker. ipari szövetk-eket, társulásokat és vállalatokat hozott létre (pl. Korda Rt.). Megalapította és haláláig vezette a →Jézus Szíve Népleányai Társaságot, Almásy Máriával a →Ward-kollégiumot, Blaskó Máriával a →Szívgárdát, lelki gyermekeivel a Ker. lapterjesztők szervezetét, Virágh Andorral a →Szívtestőrséget. ~ kezdeményezte a szegedi teol. főisk-t, részt vett Bangha Bélával és Bus Jakabbal a →Mária Kongregációk elterjesztésében és a zárt ffi (→Manréza) és női lelkigyak-os ház (Pécel) fölépítésének előkészítésében. Sztség hírében halt meg. Imameghallgatásokat és néhány orvosilag igazolt, csodásnak tűnő gyógyulást jegyeztek fel közbenjárására. - 1915. IX. 1-1924. IX. 1: megindította és szerk. A Szív, 1916. VI. 1-1919. III. 21: alapította és szerk. a Das Herz, 1916. IX. 1-1918. XII. 31: a Srdce c. szl. hetilapot. 1917. X: alapította A Sajtó c. havi újságot, 1917: Bangha B-val a Neue Post c. lapot. 1918. I-IX: alapította és szerk. a Fényszóró c. képes hetilapot és szl. társlapját, a Slncét, s 1907: Levelezőlap c-en elindította a Stephaneum értesítőjét. Cikkeit 1895-től a Hírnök, a Mária Kongr., a Religió stb. közölte, többnyire név nélkül, 20 kisebb-nagyobb, tömeges terjesztésre szánt vallásos füzetet jelentetett meg. - M: A Nagyassz. Kongr-ja. Drámai költ. Nagyszombat, 1903. - A nevelés kérdése és a Mária-kongr-k az isk-ban. Uo., 1905. - Gyónás és egészség. Bp., 1913. - Mo. Jézus Szíve országa. Uo., 1915. - Jézus Szíve Orsz. Szöv. Kézikv-e. Uo., 1917. - Mo. fölajánlása Jézus Szt Szívének. Uo., 1917. (5. kiad. 1925) - A családok fölajánlása Jézus Szt Szívének. Bóta Ernővel. Uo., 1920. - A m. nemzeti ipar és keresk. Uo., 1920. - Jézus Szíve Népleányok Társasága szabályai, alkotmány. Uo., 1921. - Ünnepi beszéd Krisztus királyságáról. Uo., 1928. - E jelben győzni fogsz! Uo., 1932. - A Jézus Szíve ájtatosság közp. természete. Uo., 1933. - Jézus Szíve tisztelete és a szoc. szeretet. Uo., 1934. - Hasonló akarok lenni hozzá. Uo., 1940. - „... édességes illatul szolgáljunk”. Uo., 1942. - Életszentség forrása... Uo., 1943. - Ember vagyok... szenvednem kell! Uo., 1943. - A kommunizmus és Jézus Szíve a „Miserentissimus redemptor” és a „Quadragesimo anno” pápa enc-k megvilágításában. Hol, mikor?  H.J.

Petruch Antal: Jézus Szíve apostola. P. B. F. emlékezete. Bp., 1940. - Önéletr. vázlatok (Gulyás P. kérdéseire) Esztergomi Prím. Levtár - Gulyás III:376. - JTÉ 1940:318. - Gyenis III:427.- Tóth 1942:10. - Bajban segítőnk. Imakilenced a szorongattatás nehéz napjaiban p. ~ tiszt-ére. Bp., 1943. - M. Papi Egység 1963/416. (Varga László: B. X. F., népünk napszámosa) - KMJ I:117. - Szabó-Bartók 2006:191 (Gyorgyovich Miklós: B. X. F.)