ülnök (lat. assessor): 1. a polgári életben büntetőperekben a bíró munkáját szakmai- és élettapasztalata által segítő, büntetlen előéletű, választójoggal rendelkező, 30. évét betöltött személy. A katonai ~ megválasztásához az is szükséges, hogy a jelölt a Magyar Honvédségnél, illetve rendvédelmi szervnél hivatásos szolgálati viszonyban álljon. Egy tárgyaláson 2 ~ vesz részt. – Az ~öket a bíróság illetékességi területén lakóhellyel és választójoggal rendelkező m. állampolgárok, a bíróság illetékességi területén működő helyi önkormányzatok és (a pártok kivételével) a társadalmi szervezetek; a fiatalkorúak büntető ügyeiben eljáró bíróság pedagógus ~eit a bíróság illetékességi területén működő alapfokú és középfokú nevelési-oktatási intézmények tantestületei; a katonai büntetőeljárásban eljáró katonai tanácsok ~eit a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek illetékes parancsnokai - az ott működő érdekképviseleti szervek javaslatait figyelembe véve; a munkaügyi bíróság ~eit elsősorban a munkavállalók és munkaadók érdek-képviseleti szervei jelölik. – Az ~ megbízatása 4 évre szól. A megválasztott ~ tisztsége gyakorlásának megkezdése előtt bírói esküt tesz. Az ~öt előre megállapított rendben a bíróság elnöke hívja be, és osztja be az ítélkező tanácsokba. – A bíróság elnöke a bírósághoz megválasztott valamennyi ~ részére évenként legalább egyszer, egyébként akkor, ha ezt időszerű feladatok megbeszélése megkívánja, értekezletet tart.– 2. Az egyházi életben az egyedül eljáró bírót segítő 2 személy. – Lehetnek akár klerikusok, akár kipróbált életű világiak. Szerepük csupán a tanácsadásra szorítkozik, tehát ítélethozatalkor nem szavazhatnak (vö. 1424.k.). V. G.–Sz.Sz.A.

Erdő 1991:564.