Magyar Katolikus Lexikon > A > apológia


apológia (gör. 'védőbeszéd'): 1. a patrisztikában az →apologéták művei a pogányokkal szemben szónoki beszéd, a zsidókkal szemben dialógus formában. - 2. a liturgiában a miséző csendes imája, melyben bűnössége és méltatlansága megvallásával Isten bocsánatát kéri. A 7. sz: tűnt föl, s a különböző lit-kban eltérő helyeken szőtték a sztmisébe. Máig megmaradt formája a →confiteor, mely eredetileg az első ~ bevezető imádsága volt. **

LThK I:731.