🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > A > anyós
következő 🡲

anyós (az anya szóból), nap: a házastárs anyja. - Az ~ szó a 18. sz. végén fordul elő először írásban. Vsz. a 14. sz: már előforduló finnugor eredetű napot szorította ki a köznyelvből. A napam mint hivatkozó rokonsági terminus a tájnyelvben még használatos. A mátraaljai palócoknál anyámasszony (az „asszony” rangot, tiszteletet fejez ki). Az Alföldön a gyermektelen fiatalasszony ~át kedvesanyámnak, az első gyermek megszületése után, akárcsak szülőanyját, édesanyámnak szólítja. - Az ~t tisztelet illeti gyermeke házastársa részéről. Tanácsért, segítségért menye hozzá fordulhat, akárcsak anyjához, de ez nem kötelező. Az ~ menye v. veje életében csak akkor játszik jelentős szerepet, ha együtt laknak. Mivel a m. paraszti társad-ban a fiatal pár egy ideig v. élete végéig a ffi rokonságával v. szüleivel lakott együtt, az ~ szerepéről elsősorban a menyecskék viszonylatában beszélhetünk. Az ~ a menyecskének, amíg együtt laktak, parancsolt, annak anyagi és családbeli helyzete nagyrészt ~ától függött. - A →nagycsaládban, ahol a fiúk házasságuk után is egy ideig v. halálukig vagyonközösségben együtt maradtak szüleikkel, a fiúk anyja egyúttal a „gazdasszony” is volt, azaz menyeinek közvetlen irányítója. Az →após, a gazda rajta keresztül érvényesítette akaratát menyeivel szemben. - Az archaikus nagycsaládban az ~ fiai feleségeinek korlátlan ura, életük menetének, munkájuknak irányítója, tetteiknek bírája s büntetője v. elismerője. Jó v. rossz természete meghatározta a családbeli asszonyok kapcsolatát is. Ha a menyecskék szültek, egyes vidékeken szokásban volt, hogy ~uk a szülés alatt az ágy fejénél állt. A megszületett gyermeket a „befogadás” szert-ánál ő vette fel a földről, ezzel is jelezve, hogy nemcsak befogadta a családba, de a gyermekek nevelésének és ügyelésének gondja is az övé. - A ffiak feleségük anyját általában nem tekintették számottevő személynek. A kötelező tiszteleten és a hagyományos szólításmódon kívül semmiféle kötelezettség nem terhelte őket. Azokon a vidékeken viszont, ahol az egyke leány mellé vő került a házhoz, az ~ a vőnek is parancsolt. Ilyen esetekben volt rá példa, hogy az ~ hatalmi pozícióját kihasználva vejével szexuális viszonyt folytatott. →anya, →atya S.N.

MNL I:115.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.