🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > A > ammoniták
következő 🡲

ammoniták: arám törzs, amely a bírák idején, Kr. e. 12. sz: telepedett le Izr-ben, a Jabbok felső folyásánál. – A Ter 19,30–38: Lót leszármazottai. Izr-lel kezdettől fogva ellenségeskedtek, Bír 3,13: Eglon szövetségesei; 10,6–9 és 11,1–12,4: Jiftah legyőzte őket. – Saul és Dávid alatt is folytatódott az ellenségeskedés: kir-uk, Nachas megtámadta Jábes-Gileádot (1Sám 11,1–11); amikor Dávid elküldte szolgáit az ~ királyához részvétét nyílvánítani, kémkedéssel gyanúsították és megszégyenítették őket; emiatt Dávid elfoglalta Rabbát, a fővárost (2Sám 10,1–11,1; 12,26–31). Győzelme révén Dávid az ~ koronáját is megszerezte, de nem tudjuk, miképpen gyakorolta földjükön a hatalmat. Oziásnak és Jotamnak adófizetői voltak (26,8; 27,5). Kr. e. 9. sz: az asszírok alattvalói lettek. – Jojakim idején Nebukadnezár vazallusaiként szorongatták Júdát (2Kir 24,2). Jeruzsálem pusztulása után királyuk, Baalisz a Dávid házából való Izmaelt felbújtotta, hogy ölje meg Gedalja kormányzót (Jer 40,14; 41,1 kk.). – Babilon bukása után perzsa uralom alá kerültek. Később Nagy Sándor, majd Kr. e. 64: a róm-ak uralma alá kerültek. – A próf-knál sok fenyegető jövendölés található ellenük (Ám 1,13–5; Szof 2,8–11; Jer 9,25; 49,1–6; Ez 21,33–37; 25,1–7). Nemzeti istenük →Moloch (Melek, Milkom) volt. Salamon is épített neki egy magaslati szentélyt ammonita felesége kedvéért (1Kir 11,7). R.É.

BL:56.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.