Magyar Katolikus Lexikon > A > ambivalencia


ambivalencia (gör-lat. szóösszetétel: 'kettősség, kétértelműség'): a pszichológiában két ellentétes érzés egyidejű jelenléte a lélekben. - R. Guardini kozmikus tartalmat tulajdonít az ~nak: világosság és sötétség, fönn és lenn, belső és külső ellentétpárjai mindenütt megtalálhatók. Az ellentétek e törv-e azt a feladatot rója az emberre, hogy ahol polaritásokkal találkozik, próbáljon szintézist létrehozni köztük. A lelkiélet középpontja a személyi mivolt, ennek kiművelésére szolgál a személyiségnevelés és a lelkivezetés. Elhanyagolásuk esetén az ember tetteit a rokonszenv és az ellenszenv vezeti, képtelen ezek fölé emelkedni. A lelkivezetés és a pszichoterápia feladata, hogy az ~ erőit fölhasználva és a személyiség alkotóelemeivé emelve, az embert eljuttassa a személyi kiteljesedésre, a tulajdonképpeni létezésre. Cs.I.

LThK I:422.