ambó (gör. ambon, az anabainó, 'fölmegy' igéből; lat. podium): emelvény a szentély és a templomhajó határán a felolvasók és az énekesek számára. - 1. Az óker. baz-ban az ~ról olvasott a lektor és a diákonus, itt énekelték a graduale és a tractus szólóit. Olykor szimmetrikusan 2 ~t építettek (Róma, S. Clemente-baz.). Az ~ból alakult ki többnyire a ném. és angliai tp-okban a →szentélyrekesztő, a fr. tp-okban a jubé, a keskeny híd az oltár fölött; 1150 u. a →szószék és a karzat (a m. tp-ok kórusa). - 1966: a lit. reformmal újra szokásba jött, a szembeoltár tartozékaként a igelit. helye. A tp-ok hangosítása következtében a prédikáció is itt hangzik el. - 2. A bizánci szert. tp-okban a →szolea középső része. **

Mihályfi 1933. - LL 1989:35.