🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > A > Avignon
következő 🡲

Avignon, Avenium: érsekség Franciaországban. - Kr. e. 48: róm. kolónia. A népvándorlás idején különféle népek, majd frankok lakták. A Karoling Birod. felbomlása után Provence grófságának része. Szabad város lett, de a 13. sz:, mivel befogadta az →albigenseket, elvesztette jogait. Később Venaissin grófság főv-a. 1273: e grófság a p., 1290: ~ a nápolyi Anjou család birtoka lett. 1309-76: a p-ság székhelye (→avignoni fogság). VI. Kelemen 1348: ~t megvette a nápolyi Anjou Johannától, fallal vette körül, majd felépült a p. palota. A p. róm. visszatérése után ~t és Venaissint legátus kormányozta. A fr. forr. elszakította az egyh. államtól, s 1791: Fro. részévé lett. - A 4. sz: alapított ppség 1475. XI. 21: érsség lett. 1801. XI. 29-1822. X. 6: ppség volt. Suffr-ai: Montpellier, Nimes, Valence, Viviers. - 3578 km²-en 1990: 446.000 l, 391.000 h, 178 pb, 162 ep, 75 szp, 102 sz, 346 szn, 50 ni, 7 ki-e volt. **

AP 1990:59.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.