🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > A > Attavante
következő 🡲

Attavante, di Gabriello di Vante di Francesco di Bartolo (vsz. Castel-fiorentino, Itália, 1452.–Firenze?, 1517 u.): festő, miniátor. – Milanesi úgy vélte, Francesco d'Antonio del Cherico (15. sz.) miniator tanítványa volt, de ezt nem bizonyította. Egészen fiatal korától Eu. fejed-einek dolgozott; a 15. sz. 2. felében legtöbbet Hunyadi →Mátyás kir. (ur. 1458–90) foglalkoztatta. 1485–92: csak a Corvina számára festett kódexeket, de vsz., hogy már 1485 előtt is dolgozott Mátyásnak, mert 5 év alatt lehetetlen volt illuminálni az általa festett kéziratokat. Egy, a brüsszeli levéltárban fölfedezett bányaszámadásból értesültünk, hogy 1490: →Beatrix kir-né 6956 frankot fizetett ki ~nak. Mátyás a saját megrendeléseiért külön fizetett, s ha meggondoljuk, hogy a legnagyszerűbb művét, a Brüsszeli Missalét még 1487: megküldte kir-unknak, elképzelhető, hogy milyen összegekkel fizette meg Mátyás ~ művészetét. –Berzeviczy Albert (1853–1936) abból következteti, hogy járt hazánkban, hogy a firenzei áll. levtárban nyoma van egy ~ nevű firenzei polgár üzleti ügyekben való mo-i tartózkodásnak. Mátyás halálával az a kódex, melyet kir-unknak készített, örökre befejezetlen maradt. 1491: házat vett Firenzében, 1494: ~ megnősült, neje 1 év múlva meghalt, 1495: újra házasodott. 1517: még élt. – Jelzéssel ellátott Corvin kódexei 1914: az európai kvtárakban: brüsszeli kir. kvtár 1, vatikáni kvtár 1, velencei Szt Márk kvtár 1, modenai kvtár 5, bécsi cs-i udvari kvtár 2, OSZK 1, pisai áll. levtár 1 kódex. Legdíszesebb műve az 1485–87: festett Brüsszeli Missale és 1487–92: Vatikáni Breviárium. – Csontosi János (1846–1918) összeállítása szerint ~ a következő Corvin kódexeket díszítette: a modenai kvtárban: 1–3. Ammionus Morcellinus, Dionysius Halicarnassus és Avgiutinus contra Faustum – 4. a bécsi cs-i udvari kvtárban: Athanasii Commentarius in Epistolas S. Pauli ad Romanos e graeco in latinum traditus a Christophoro de Persona; 2 címlappal, a 2.-on Mátyás címere fölé br. Werther címere van festve – 5. A szentpétervári cs-i kvtárban: Joannis Chrysostomi Omeliae in Epistolam ad Corinthios c. kódex, 2 címlappal – 6. a stuttgarti kir. nyilvános kvtárban: 5. Augustini Expositio in Psalmos David a primo usque in LVII. c. kódex, 2 címlappal eredeti préselt bőrkötéssel, préselt arany virágdísszel s mindenik táblán 2 pajzzsal, melyekből az egyik a gyűrűs hollót, a másik a m. és cseh címert tünteti föl – 7. a párizsi nemz. kvtárban: Divi Hieronymi Breviarium in Psalmos David c. kódex; másolta Mátyás kir. számára 1488. II. 29: Antonius Sinibaldus, 2 címlappal – 8. a wolfenbütteli hg-i kvtárban: Bartholomei Fontii opera Mathiae Regi dicata, 2 címlappal – 9. a thorni gimn. kvtárában: Naldi Naldii Florentini Epistola de laudibus augustae bibliothecae ad Serenissimum Mathiae Corvinum Pannoniae Regem c. kódex, 2 címlappal – 10. az OSZK-ban: Joannis Chrysostomi Omeliae. Nagy ívrét alakú kz., 155 beírt levélen, 1 fényes címlappal. 1891: Ferenc József (ur. 1848–1916) ajándékozta a M. Nemz. Múz-nak – 11. az alamóci (olmützi) főkápt. levtárában: Leonis Baptistae Alberti De Re Aeducatoria 2 fényes címlapja van és Corvin-emblémákkal, medaillonba foglalt miniatűr képekkel, nagyobb és kisebb iniciálékkal, gazdag lapszéli, építészeti motívumú díszítésekkel, ékes, eredeti bőrkötésben. A kódex valamikor Filipecz János váradi ppé volt, amint ezt a kz-ban lévő sajátkezű bejegyzése tanúsítja. 88

Archaeol. Közl. 1861. II:122. (Henszlmann Imre: I. Mátyás kir. egykorú arcképei) – Figyelő 1874:160. (Prém József: Olasz művészek Mátyás kir. udvarában) – M. Kvszle 1878:223. (Csontosi János: Külf. mozgalmak a Corvina irod. terén); 1885:545. (Csontosi János: Attavantetől festett Corvin kódexek. Archaeol. Ért. 1885:381. is); 1888:157. (Ábel Jenő: Két ismeretlen Corvin codexröl); 1894. 305. (Schönherr Gyula: A thorni Corvin kódexről); 1896:163. (Uő: A milanói Corvin kódexekről) – M. Szle 1890:40. (Prém József: Mátyás művészei) – Archaeol. Ért. 1900:221. (Csontosi János: Újabb adatok Attavantestől festett Corvin kódexekről) – Divald 1901. II:149. – Császár Mihály: A m. művelődés a 15. sz-ban. Antonio Bonfini Rerum Hungaricarum Decadeseinek alapján. Bp., 1902:18. – Szendrey-Szentiványi 1915:51. – Műv. lex. 1935. I:57., 1981. I:116.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.