🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > A > Asera
következő 🡲

Asera: 1. a termékenység istennője, →Baal női párja. Mind Izr-ben, mind Júdában elterjedt a tisztelete; Aza kir. ugyan ledöntötte a bálványt, amit Maacha emelt neki (1Kir 15,13), de Manassze idejében még a jeruzsálemi tp-ban is tisztelték (vö. 2Kir 21,3.7). Saját próf-i voltak a Baaléi mellett (1Kir 18,19), valamint saját edényei (2Kir 23,4), sőt lakásai is, ahol a kéjnők fátyolt szőttek neki (23,4). →Astarte. 2. az istennőt szimbolizáló, kultikus tiszteletben részesített fa v. oszlop. Az oszlop fából volt (vö. Bír 6,26), "csinálták maguknak" (1Kir 14,15), ültették (MTörv 16,21), emelték (1Kir 14,23) v. állították (2Kir 17,10; 2Krón 33,19; Iz 27,9) őket, ill. elégették (MTörv 12,3; 2Kir 23,6.15), kivágták (MTörv 7,5; Bír 6,25.28.30), kidöntötték (2Kir 18,4; 23,14), összetörték, lerombolták, szétzúzták, kiirtották (2Krón 14,2; 31,1; 34,4; Mik 5,13). Naposzlopok (Iz 17,8), oltárok (Jer 17,2) közelében v. magaslati helyek mellett, ill. más "faragott és öntött képek" társaságában (2Krón 17,6; 34,3) állt. R.É.

BL:100.