Aquila János (14. sz.): festő. - Regedén (Radkersburg) élt, DNy-Mo-on több szignált és datált freskót ismerünk tőle (Velemér, 1378; Bántornya, 1383; Mártonhely, 1389; Tótlak s a stájerországi Fürstenfeld és Regede évszám nélkül). Képzésének alapjait a cseh fest. határozta meg, de É-itáliai hatások is befolyásolták. Több önarcképe a művészöntudat fölébredésének érdekes dokumentuma. T.I.

ML I:88.

Aquila (lat. vsz. 'északi ember'): 1. pontuszi zsidó, aki feleségével, Priszkával Rómában élt, de a Claudius császár idején kitört zsidóüldözéskor Korintusba költözött; ekkor már keresztények lehettek. Sátorkészítéssel foglalkoztak, amiből Pál is élt. 2. missz. útján Pál náluk lakott (ApCsel 18,2 kk.). Efezusba is elkísérték Pált. Itt történt, hogy meghívták magukhoz →Apollót, és segítették a megtérésben (18,18–26); a keresztények közösségét is ők fogadták be házukba (1Kor 16,19). Akkor is Efezusban voltak, amikor Pál az 1Kor-t írta (16,19), de később (Claudius halála után?) visszatértek Rómába (Róm 16,3–5). A 2Tim 4,19: Pál üdvözli őket. – 2. Szentírás-fordító. Hadrianus cs. (ur. 117–138) korában élt. Pontuszból származott, a pogányságból megtérve először ker., később zsidó lett. Mint prozelita és Akiba rabbi tanítványa lefordította gör-re az ÓSz-et. Epiphaniosz szerint gyűlölte a kerséget, Szt Jeromos azonban dicsérte becsületességéért. Fordítása Akiba nézeteit tükrözi: szolgaian utánozta a héb. eredetit, teljesen figyelmen kívül hagyta a gör. nyelv törv-eit, s attól sem riadt vissza, hogy a ford. helyenként teljesen értelmetlenné váljon v. éppenséggel más, ellenkező értelmet kapjon. Ennek ellenére a róm. birod-ban eléggé elterjedt az Aquila-féle gör. ÓSz a zsidóság körében. R.É.

BL:83.